Élő reménységgel emlékezve

Márton Áronra emlékeztek Csíkszentdomokoson

Számos emléket és történetet idéztek fel a püspökről —   fotó: Fülöp Orsolya

Márton Áron születésnapjának 124. évfordulója alkalmából szerveztek megemlékezést a püspök szülőfalujában, a csíkszent­do­mokosi templomban. Emlékező szentmisével kezdődött az esemény, szentbeszédet mondott Kovács Gergely érsek. A rövid program során a résztvevőknek lehetőségük volt meglátogatni a Márton Áron Múzeumot. 

Ahuszadik század egyik legjelentősebb erdélyi magyar egyházi személyiségére, Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspökre emlékeztek pénteken szülőfalujában, Csíkszentdomokoson, születésének 124. évfordulóján.
Az eseményen számos helybéli lakos vett részt, de ott voltak az egyházmegye jelenlegi és korábbi elöljárói, Kovács Gergely érsek, Jakubinyi György nyugalmazott érsek és Tamás József nyugalmazott segédpüspök, illetve Csíkszentdomokos község vezetői. A tisztségben lévő érsek, Márton Áron szentté avatási eljárásának korábbi posztulátora volt a szentmise ünnepi szónoka. Elhangzott, hogy a püspök születésnapja egyben a találkozás, a hit és a közös imádság ünnepe. 
– Jó együtt megemlékezni és kicsit domokosi lakosnak érezni magam, hiszen Márton Áron élete és lelkülete az én életemre is nagy hatással volt. ’85-ben helyezték el a kovácsoltvas sziluettet, de akkor és azután négy évig még nem lehetett nyilvánosan ünnepelni. 1989 után nyílt meg a lehetőség arra, hogy kicsit szabadabban és nyugodtabban emlékezhessünk a püspökre. Hála az itteni lakosoknak, a község vezetőinek, akik szívügyüknek tartják, hogy Márton Áron példaértékű életét megőrizzék. Köszönet van bennem, és kérem az ő közbenjárását – mondta prédikációjában Kovács Gergely érsek.
Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy nemcsak külsőleg, szóban kell emlékezni a püspökre, hanem a mindennapi életben is, a szív legmélyén: jó keresztényi cselekedettel és hittel. 
A misét követően Marton József nagyprépost, a gyulafehérvári Márton Áron-hagyaték kutatójának előadása hangzott el: Márton Áron küzdelme Dél Erdélyben 1940–1944 között.
– A második bécsi döntést követően Dél-Erdélyben megsokasodtak a problémák, amelyek a püspök életét is megnehezítették. Akadályozták feladatainak ellátásában, külön minisztériumi rendelettel tiltották meg, hogy az egyházmegye észak-erdélyi területére látogasson, a híveinek hitgyakorlását korlátozták, az egyház javait, ingatlanait (például a Batthyáneumot) különféle ürügyekkel próbálták kisajátítani, a híveivel való kapcsolattartását, az általa kezdeményezett karitatív akciókat minden eszközzel próbálták ellehetetleníteni. Mindezek ellenére azon igyekezett, hogy a szükség idején is lelket öntsön híveibe, és az egyházi intézményeket fenntartsa. Például egy papi hagyatékból nyomdát vásárolt, amely az egyházi sajtótermékeket nyomtatta, és amelynek jövedelme segítette az egyházi tanintézmények fenntartását – mondta Marton József, aki Márton Áronról szóló, eddig nyomtatásban meg nem jelent verseket kutatott fel Bárd Oszkár (1893–1942) erdélyi költőtől, ezeket a közönség is hallhatta a megemlékezésen. 
A program a járványhelyzet miatt online előadással egészült ki, a Márton Áron Múzeum honlapján közvetítették Marosán Csaba színművész Emberkatedrális – Főhajtás Isten szolgája Márton Áron emléke előtt című összeállítását, illetve egy 2016-os előadást Kultusz/tisztelet/reklám címmel, amelyben Kovács Gergely érsek (akkor még posztulátorként) arról beszélt, milyen felelősség terheli azokat, akik Márton Áron püspök nevével jelzett kiadványokat, eseményeket kezdeményeznek.
– Fontosnak tartjuk ezeket az eseményeket, hiszen mi „szentünkként” tekintünk Márton Áronra. Így a sok imameghallgatást, égi támogatást kicsit megköszönjük, közösségben, tehát hálaünnep ez. Másrészt a püspök hagyatékának feldolgozása lezáratlan folyamat, évről évre vannak új szempontok, új adatok, s ezeket jó a közösség számára is megmutatni, főleg, hogy ezek mind nagyon tanulságos történetek – mondta Lázár Csilla főszervező és a múzeum önkéntes csapatának vezetője. 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés