Hirdetés


Veszélyben a madárvédelmi terület jövője?

Madárparadicsom Homoródszentpálon

Gazdag élővilág. Száznál is több madárfaj él a halastavak környékén —   Fotó: Dr. Szabó József

Szárcsák, hattyúk, sirályok úszkálnak békésen egymás mellett a sima vizű tó tükrén, a nádasból elődugja fejét egy szürke gém, amott meg vadkacsák húznak, érkeznek esti szállásukra. A kép idilli, és nem is kell hozzá túl sokat utazni, a homoródszentpáli halastavak ugyanis egy madárparadicsomnak adnak otthont.

Az 1980-as években jött létre mint védett terület, 210 hektáron, majd az 1990-es években lett Natura 2000-es terület. Mindeddig 275 madárfajt figyeltek meg, amely európai viszonylatban is ritkaságnak számít. Igaz, ebben benne vannak az irodalmi adatok is, hiszen korábban is, az 1800-as években is végeztek a térségben madármegfigyeléseket – avatott be a részletekbe dr. Szabó József nyugalmazott állatorvos, a Román Madártani Egyesület tagja. A madárvonulás augusztus közepén kezdődik, amikor is útra kelnek a fehér gólyák. Ezt követően nő meg csak igazán a madarak száma a térségben. A madárvonulás során ugyanis pihenőhelyet nyújt az országon átvonuló vízimadarak és ragadozó madarak számára is. Homoródszentpálon egyébként 42 gólyapár fészkel, ami Erdély-szerte ritkaságnak számít, de egész országszerte is kiemelkedő. A sirály és a hattyú már közönséges fajoknak számítanak Homoródszentpálon – mutatott rá a szakember. Mint elmondta: ahogy a vízfelület megjelent, úgy jelentek meg ezek a fajta madarak is. Jelenleg két pár hattyú fészkel tavasztól őszig, de amint befagynak a vizek, elvándorolnak. A halastavak és környéke 115 madárfajnak nyújt fészkelési lehetőséget, több récefajnak, gémfélének, nádiposzátának, és a sárgabillegető alfajainak, és időnként kócsagok is feltűnnek a halastavakon. Idén érdekességként egy darumadár is itt nyaral Szentpálon. Ez egy északi madárfaj, amit nem tudnak, hogyan került a térségbe. Hajnalonként hallják a hangját, megfigyelni a délutáni órákban tudták csak az egyik tavon. Emlősök közül a hód, pézsmapocok és róka is megfigyelhető a védett területen, sőt egy barnamedve is tanyázik a két tó közötti védőgát melletti nádasban már két éve. A kisebb emlősök közül a hermelin és a menyét is megfigyelhető. Jelentős a terület abból a szempontból is, hogy tavasszal és ősszel a nádas rengeteg átvonuló madárfajnak biztosít éjszakázóhelyet, pityerek, pintyek, rovarevő énekesmadarak, seregélyek, barázdabillegetők választják biztonságos szállásként. 

Jogos aggodalom. Nincs, aki gazdálkodjon a madárvédelmi területeken
Fotó: Hadnagy Éva

– Az úgynevezett ,,madárparadicsom” jövője azonban kétséges – fejezte ki aggodalmát a szakember. Mint részletezte: a rendszerváltás után a Román Madártani Egyesület gondozta a területet, majd Natura 2000-es terület keretén belül az Elveszett Világunk Természetvédelmi Egyesület ba­róti irodájának gondozása alatt állt 2019-ig. Ekkor ugyanis áthelyezték a Környezetvédelmi Minisztérium fennhatósága alá. Ezt sajnálatosnak és igencsak nagy hátránynak véli a szakember, hiszen számos finanszírozási lehetőségtől így elestek, amivel eddig karbantartási munkálatokat tudtak végezni a területen, ismertető táblákat helyeztek ki, felújították a megfigyelési utakat és rendszeresen tartottak idegenvezetést is érdeklődő csoportoknak. Mostanra úgymond gazdátlanná váltak madárvédelmi szempontból a homoródszentpáli halastavak. Szabó József szerint az a 2-3 személy, aki egész Hargita megyéért felelős, nem tudja végezni azt a munkát, amit eddig 4-5 ember végzett csak ezen a viszonylag kis területen. Nincs rá sem emberük, sem anyagi fedezetük, és ezzel akár veszélybe is kerülhet a madárvédelmi terület jövője – véli a szakember. A területen ugyanis gazdálkodni kellene, a nádterületet csökkenteni, ahol szükség, szárazság esetén vízzel elárasztani az alacsonyabban fekvő területeket, úgymond gondoskodni róla, hogy a madarak továbbra is ide jöjjenek. Dr. Szabó József ugyanakkor hozzátette, bíznak a szebb jövőben, és abban, hogy nem lesz az enyészeté ez a páratlanul ritka kincs, ami a birtokunkban van. 

Hirdetés