Hirdetés


Barangolás a bankok világában

Kisebb hálózat, nagyobb haszon

A pandémia világszerte a bankvilágot is megrázta, lévén hogy a pénzpiacokon is bekövetkezett az elbizonytalanodás, számos ügyfélnél jelentkeztek (jelentkezhettek) törlesztési gondok, a hiteligénylésekkel pedig igen sokan kivártak. A piaci szereplők egy része március–április folyamán borús eget jósolt, de jelenleg egyre több azok száma, akik szerint elvonulófélben vannak a felhők.

Hazai viszonylatban is megmutatkoztak ilyen-olyan megingások, megfogalmazódtak bizonyos aggodalmak. A dolgok jelenlegi állása szerint viszont a jegybank, akárcsak a kereskedelmi bankok túlnyomó többsége eredményesen kezelte a kihívásokat, ugyanakkor a kormány is foganatosított jó néhány olyan intézkedést, amelyek úgymond megkönnyítették a potenciális ügyfeleknek a hitelnyújtókhoz való eljutását, s közvetett értelemben serkentették a pénzintézetek kölcsönkihelyezési készségét is. Ebben a kontextusban többek között gondolunk azokra a sürgősségi kormányrendeletekre, amelyek révén bevezetődött a hiteltörlesztési memorandum, lehetőség teremtődött különböző típusú hiteleknek kedvezményes kamattal és állami garanciával történő folyósítására is. Ami a hazai bankok világát illeti, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a struktúraváltás, a hálózat átrendeződése, egy olyan folyamat, amely nem most kezdődött meg, s pandémia ide vagy oda, az az első félév folyamán is folytatódott. Ilyenképpen a hazai bankrendszer az első félév végén 392 fővel kevesebbet foglalkoztatott, mint 2019 ugyanazon időszakában, s ezzel egyidejűleg 255 banki kirendeltség és ügynökség húzta le a rolót. Ezen belül 2019 végéhez viszonyítva az alkalmazottak száma 199 fővel apadt, a kirendeltségeké és az ügynökségeké 62-vel. Ugyanakkor érdemes megemlíteni azt is, hogy a megelőző időszakokhoz viszonyítva némileg lelassult a koncentrálódási folyamat. Még egyszer nyomatékolni kell, hogy egy átfogó és nagyarányú folyamatról van szó, s az több mint 11 évvel ezelőtt vette kezdetét. Íme: a 2008-as esztendei „csúcshoz” viszonyítva jelenleg 25%-kal kevesebb alkalmazottat foglalkoztat a romániai bankszektor, annak kirendeltségei száma pedig közel 40%-kal apadt. Mindezzel egyidejűleg megmutatkozott a banki konszolidáció is, amelynek nyomán „felszívódtak” az 1%-nál kisebb piaci részesedésű kereskedelmi bankok. Nézzünk meg még néhány számadatot: 2018-ban a területi hálózat 6552 kirendeltséget és ügynökséget, valamint több mint 71 600 alkalmazottat számlált, jelenleg az előbbi 3956-ot az utóbbi pedig 52 807-et. Amúgy nem romániai sajátos jelenségről, tendenciáról van szó: az utóbbi 10 év során európai szinten a banki kirendeltségeknek körülbelül 35%-a beszűntette tevékenységét. Egy nemrégiben készült nemzetközi felmérés szerint pedig az elkövetkező 3 év során az európai bankok kirendeltségeinek mintegy 25%-a bezárja ajtóit, de ugyanakkor az online banki szolgáltatások mintegy 70%-kal bővülhetnek.

A nagy többség nyereséges
Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a hálózat zsugorodásának közepette és a pandémia körülményei között az elmúlt idősza­kokban milyen eredményességgel ténykedhettek a kereskedelmi bankok. A jegybank által nyilvánosságra hozott számadatok arra engednek következtetni, hogy túlnyomó többségüknek továbbra is volt „amit a tejbe aprítani”. A nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok az első félévre vonatkoznak. Nos, június végén a hitelintézetek közel 70%-a, azaz 23 kereskedelmi bank nyereséget könyvelhetett el, ugyanakkor 10 mérlegébe került bele a veszteség negatív előjele. A hitelintézetek nettó eredménye 2,83 milliárd lejes nyereségben testesül meg, a mínusszal záró bankok esetében a halmozott nettó veszteség 91,5 millió lejt jelentett. A megelőző esztendő azonos időszakában 24 kereskedelmi bank bizonyult nyereségesnek, míg 10 veszteségesnek. A 2,83 milliárd lejes össznyereség kapcsán feltétlenül nyomatékolni kell, hogy annak 97%-át, azaz 2,67 milliárd lejt a 10 legnagyobb vallhatta magáénak. Ezek szerint a 160 millió lejes különbözeten 13 bank osztozott. Következésképpen vannak a bankszektorban is igen nagy, jobbára külföldi érdekeltségű piaci szereplők, ahogy mondani szokták, nagy halak és vannak igen kicsik is. A listavezető történetesen egy hazai tőkéjű bank, a Transilvania Bank volt, amely az első félévet több mint 607 millió lejes nyereséggel zárta. A 10-es toplistán ezen a bankon kívül még csak egy hazai tőkéjű bank szerepel, a CEC Bank. A második helyet elfoglaló osztrák érdekeltségű Román Kereskedelmi Bank (BCR) féléves nyeresége súrolta a 499 millió lejt, a harmadik helyre pedig a francia érdekeltségű Román Beruházási Bank (BRD) került 405 millió lejes profittal.

A forrás…
Lehet, hogy vannak olyanok, akiket foglalkoztat a kereskedelmi bankok nyereségének „forrása”. Nem kell sokat kutakodni, mert a bankok legjelentősebb profitforrása a kamatokból származó nettó jövedelem. Nos, a jelek szerint e forrás az első félév folyamán a bankok számára bővizűnek bizonyult: az szóban forgó nettó jövedelmek a megelőző esztendő első félévéhez viszonyítva 4,2%-kal gyarapodtak, meghaladva a 7,7 milliárd lejt, olyan feltételek közepette, amikor is a hitelezés átlagos növekedési üteme megközelítette a 6%-ot. Amúgy az idők során egyes bankoknak a kamatokból származó bevételei azért is növekedtek, mert döntéseik értelmében gyorsabban emelkedtek a hitelkamatok, mint az ügyfelek betéteire nyújtott kamatok, sőt esetenként ez utóbbiak úgymond lemeredtek. Egyébként a jegybank ügyvezető tanácsa többször is rosszallotta a szóban forgó banki gyakorlatot, szorgalmazva a hitelkamatok és betétkamatok közti „szemet sértő” aránytalanságának mérsékelését. Térjünk vissza a számokra: a jegybank jelentése szerint a bankok által a letétek kamatfizetésére eszközölt költségek az első félév folyamán közel ötször voltak kisebbek, mint a hitelekre beinkasszált kamatokból származó összegek. A múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva a bankoknak a kamatból származó bevételeik 5,4%-kal bővültek, megközelítve a 9,2 milliárd lejt, ugyanakkor a kamatokkal kapcsolatos kiadásaik 10,9%-kal gyarapodtak, megközelítve az 1,8 milliárd lejt. A kamatokból származó nettó jövedelmek növekedési aránya 4,2%-os volt, megközelítve a 7,4 milliárd lejt, a banki jutalékokból származó nettó jövedelem 12,5%-kal növekedett, meghaladva a 2 milliárd lejt. Ezekből a számadatokból kikövetkeztethető, hogy a hazai bankrendszer szolidnak minősíthető, azaz konszolidált állapotban leledzik, még akkor is, ha köztük vannak olyanok, amelyek az első félévet veszteséggel zárták. Ez pedig garancia arra, hogy képesek kielégíteni a hiteligényléseket és eleget tenni a betétesekkel szembeni kötelezettségeiknek.

Hirdetés