Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Hét napja szól a régizene

Palócz Réka. Az énekhang mint hangszer —   fotó: László F. Csaba

Online hangszerbemutató, a Csíki Kamarazenekar előadása és Erich Türk Csíkcsicsóból közvetített virtuális orgonakoncertje szerepelt a javában zajló Csíkszeredai Régizene Fesztivál tegnapi kínálatában. A programokat nagy érdeklődés övezte.

Tegnap újabb online hangszerbemutatóval folytatódott a Régizene Fesztivál. Ezúttal Palócz Réka énektanár a legősibb és legelemibb hangszerek egyikét, az énekhangot ismertette. Elmondta, ez a hangszer változott a legkevesebbet az évezredek során. Meglátása szerint napjainkban is különböző hangideálok, különböző nyelvekhez igazodó artikulációk határozzák meg, hogy milyen hangképpel szólal meg egy-egy énekes. Az időben visszafelé haladva, az emberek termete kisebb volt, ezáltal a gége is kisebb volt, ezért az énekhang-magasságok kicsit magasabbak lehettek, mint a mai énekeseké, mutatott rá Palócz.
Megismerni az adott 
kor zenéjét
– Aki régizenékkel szeretne foglalkozni mint énekes, annak feltétlenül körül kell tekintenie az azokban a korokban használt hangszerek irodalmában, hogy azok milyen hangmagasságokban mozogtak, milyen díszítéseket alkalmazhattak, milyen játékmódra adhattak lehetőséget. Tehát, aki jól szeretne énekelni, annak bizony jól kell ismernie azoknak a koroknak a zenéjét, és jó, ha tanulmányozza a kollégáim által bemutatott hangszerek működését is – mondta az énektanár, aki Oswald von Wolkenstein Májusi dalával illusztrálta, hogy milyen éneklésmódok voltak a közép-korban.
Palócz Réka elmondta, hogy a 16. században a nemesi udvarokban egyre nagyobb igény volt arra, hogy kiművelt hangok szólaltassák meg az ott elhangzó műveket. Ebből a korból Giulio Caccini vándor-témára írt áriáját szólaltatta meg. Az énektanár arról is szólt, hogy az opera megjelenésével, például a Porpora-féle énekiskolák akrobatikus nehézségű hangképzési bravúrokat tanítottak az énekeseknek, és már a középkorban elkezdődött az a szokás, hogy a női hangok helyett férfi kasztrátákat alkalmaztak. A kasztráták képzésére is külön iskolák alakultak.

Az ének értelmet hordoz
Ennek a korszaknak egyik nagyon fontos stíluseleme volt a díszítés. Ennek illusztrálására Esterházy Pál: Harmonia caelestis-ből az Ave maris stella című éneket adta elő Palócz Réka, aki azt is megjegyezte, az egyházi és az udvari zenék világából nem hagyható ki a népzenei vonal, amely mindig is részese volt az énekes kultúrának. Ennek bemutatására Esterházy Pál két virágénekét adta elő. Az énektanár összegzésként hangsúlyozta, az éneklés mindig beszédalapú, mindig ugyanaz a hang­szer szólal meg, mint amivel beszélünk.
– A legbonyolultabb frázisok éneklése igénye mellett is meg kell tartani az éneklés beszédszerűségét, és azt az alapvető funkcióját, hogy az éneklés minden egyes más hangszernél abban több, hogy szövege van, értelmet hordoz, és ezáltal más rétegeket tud elérni a hallgató lelkében – mutatott rá Palócz Réka. A Régizene Fesztivál tegnapi programját a Csíki Kamarazenekar a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomkertjében tartott előadása, illetve Erich Türk kolozsvári orgona- és csembalóművész Csíkcsicsóból közvetített orgonakoncertje zárta.

 

 

Hirdetés

Hirdetés