Hirdetés


Beszélgetés Bende Sándor parlamenti képviselővel

Gyorsan kell kezelni az ország égető problémáit

fotó: rmdsz.ro


Lassan hajrájához közeledik a választási kampány. Az idei parlamenti választások abban feltétlenül különböznek a korábbiaktól, hogy egy világjárvány kellős közepén tartják meg. Természetes, hogy mindenki aggódik önmaga és szerettei egészsége miatt, ugyanakkor sokan féltik a munkahelyüket is, mert azt sem lehet tudni, mi történik majd, ha lecseng a járvány. Bende Sándor parlamenti képviselővel a kampányról, a járvány okozta nehézségekről és a leendő parlament legsürgősebb teendőiről beszélgettünk. 

 

– Milyennek látja eddig a választási kampányt?

 

– Nem mondhatom azt, hogy hű, de örvendek neki, mert ez meglehetősen különleges kampány. Ahogy a teljes életünk szokatlan kerékvágásba váltott át az elmúlt fél évben. Elég sokat kell használni a modern technológiát. Online zajlik a találkozás a választókkal. Megmondom őszintén, én ehhez nem igazán vagyok hozzászokva, mert azt szeretem, ha szemtől szemben tudok találkozni az emberekkel, kezet tudok fogni velük, és el tudom magyarázni nekik, hogy mit akarok. Szeretem élőben meghallgatni az embereket. Most teljesen más helyzetben vagyunk. Ehhez kellett alkalmazkodnunk. Azokkal az emberekkel, akikkel legalább online fel tudjuk venni a kapcsolatot, úgy érzem, meg tudjuk győzni, hogy miért fontos a választás, és december 6-án menjenek is el szavazni. Kérdés persze, hogy hány helyre tudunk eljutni ezzel az online kampánnyal. Megteszünk mindent, hogy minél több helyre jussunk el, de akad, aki nem rendelkezik elektronikus eszközökkel, így nem mindenkihez tudunk eljutni. Ezt nem szeretem.

 

– Milyen közéleti témák iránt érdeklődnek leginkább a választók?

 

– A legaktuálisabb téma óhatatlanul is a járvány. Az embereket érdekli a saját egészségük, az foglalkoztatja őket, hogy mi lesz holnap, mennyi ideig tart a járvány és a korlátozó intézkedések meddig borítják fel eddigi megszokott, hétköznapi életüket. Másodsorban az emberek tudatában vannak, hogy a jelenlegi járványhelyzet lassan le fog járni, és szeretnék tudni, hogy mi történik majd utána. Sokan félnek attól, hogy a munkahelyek megszűnése trendé válik és tovább folytatódik. Túléljük a járványt, de hogyan fogunk megélni utána? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesznek fel. Egyébként a lehető legreálisabban gondolkodnak ezekről a kérdésekről. 

 

– Gyakori ellenvetés a választási részvétellel szemben, hogy „ha az iskolák bezártak, nem szabad tömegrendezvényeket tartani, akkor a választást sem kellene megtartani”. Miért menjen el bárki is szavazni ilyen körülmények között?

 

– Sajnos a kormány elég későn intézkedett. És amilyen intézkedéseket meghozott, azok eléggé rosszak a mi véleményünk szerint. Hangot is adtunk ennek. Nem értünk egyet a kormány intézkedéseivel, de ha egyszer meghozták, akkor az új járványügyi szabályokat be kell tartani. Ugyanakkor remélem, hogy ezek az intézkedések meghozzák a várt eredményt, és a napi koronavírusos megbetegedések száma elkezd csökkenni. Ami az iskolák bezárását illeti: ebben a formában nem tudunk vele egyetérteni. Nem ebben a „fűnyíró” stílusban kellett volna ezt meglépni, hanem meg kellett volna vizsgálni, hogy adott településeken mekkora a napi megbetegedések száma, hol vannak gócpontok, hol van feltétlenül szükség az iskolák bezárására. Magyarán, a helyi döntézhozatalra kellett volna a járványügyi helyzet megítélését bízni. Azt is meg kellett volna nézni, hogy melyik osztályokat zárják be. A nulladik és első osztályokban nagyon nagy gondot jelent az online oktatás, amikor a gyerekek még egyáltalán nem önállóak. Nem tudják kezelni az informatikai eszközöket, nem tudnak írni, olvasni. Hiába látják az írott szöveget, hogy „lépjél ide, lépjél oda”, mert nem tudnak olvasni. Ráadásul vannak gyerekek, akik egyedül vannak otthon, vagy a nagyszülőkkel, és nem biztos, hogy valamennyi nagyszülő tud nekik segíteni. Sok gyerek pedig, ha hozzá is jut a szükséges eszközhöz, nincs otthon internete. Van, ahová az áram sincs bevezetve. Hogyan beszélhetünk online oktatásról, amikor a hagyományos tankönyvek sincsenek meg? Tudom egészen biztosan, mert testvérem gyermeke másodikos. A modern technológia nem tökéletes, sok gyerek hozzá sem jut az eszközökhöz és így megfosztják attól a jogától, hogy ingyenes oktatásban részesüljön Romániában. Ez pedig súlyosan sérti az alkotmányt is. 

 

– Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban lapunknak úgy nyilatkozott: ha az emberek betartják a járványügyi szabályokat, akkor a választási részvétellel sem vállalnak különösebb egészségügyi kockázatot. Gondolja, hogy meg tudják erről győzni a választókat?

 

– Szerintem meg lehet erről győzni őket. Ezt én is így látom. Az önkormányzati választásokon is bebizonyosodott, hogy a biztonsági előírásokat mindenki betartotta. Az emberek használták a kézfertőtlenítőket, maszkosan érkeztek, nem tolongtak, tehát meg lehet oldani a választások biztonságos lebonyolítását. Az sem igaz, hogy a választások miatt, vagy épp az iskolák kinyitása miatt ugrott meg a megbetegedések száma Romániában. Európa-szerte ugyanebben az időszakban nőtt meg a megfertőződések száma Franciaországban, Magyarországon, Ausztriában és Németországban is. Nem lehet azt mondani, hogy azért nőtt meg Németországban az esetszám, mert Romániában választásokat tartottak. Ez egy ilyen helyzet. Világjárvány van. Remélem, az emberek megértik, hogy elmenni szavazni nem jelent nagyobb veszélyt, mintha elmennének kenyeret és olyan élelmiszereket venni, amelyre mindennap szükségük van. Bízom abban, hogy az emberek tudatában vannak annak, hogy néha-néha olyan döntéseket kell meghozni, amelyekkel hosszú távon meghatározzuk a sorsunkat. December 6-án arról szavazunk, hogy milyen parlamenti képviseletet küldünk a parlamentbe. Ha el tudunk menni szavazni, és szép számban voksolunk, akkor erős képviseletet tudunk a parlamentbe küldeni, ha nem megyünk el szavazni, akkor a magyar képviseletnek csökkenni fog az ereje. Semmi kétség nem lehet afelől, hogy azokat a parlamenti képviselői, szenátori helyeket valakik be fogják tölteni. Számunkra nem mindegy, hogy kik. Nem mindegy, hogy ott vagyunk-e a parlamentben, és akkora súllyal rendelkezünk-e ott, hogy megkerülhetetlenek legyünk.

 

– Mennyire segít ebben az, hogy az RMDSZ megegyezett saját politikai ellenzékével, és az EMSZ jelöltjeivel közösen indulnak a parlamenti választáson? 

 

– Valamennyi választás fontos. Az önkormányzati választás is, de ott egy picit másabb a helyzet. Ott, ha nincs is összefogás és külön-külön megméretkeznek a magyar politikai szervezetek, attól Gyergyószentmiklóson még mindig magyar ember lesz a polgármester. A parlamenti választások esetében, akárcsak az európai parlamenti választások esetében, a helyzet más. Tudom azt, hogy a magyar ember, ha kell, veszekedik, összeveszik, és az is előfordulhat, hogy egymáshoz durvább hangnemben szólnak. De bizonyos kérdésekben – amikor a magyarságnak a puszta létezése, jogai, szokásai, a kultúrája, az oktatás forog kockán, akkor – a magyar ember össze tud fogni. Ez egy ilyen pillanat volt. Biztos vagyok benne, hogy meglesz ennek az eredménye. Voltak olyan hangok, akik az EMSZ oldaláról kritizálták az összefogást, és akadtak olyanok is, akik az RMDSZ oldaláról fejezték ki nemtetszésüket, de mindkét oldalon a nagy többség egyetért az összefogással. Kimondottan örvendek ennek, úgy gondolom, meg is lesz a haszna. 

 

– A választások után nyilván a járványhelyzet kezelése lesz az új parlament legfontosabb feladata is, de mi következik utána?

 

– Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a romániai társadalom egyáltalán nem volt felkészülve egy esetleges járványra, vagy nagyobb, országos méretű probléma megoldására. Eddig a problémákat a teljes társadalom egyszerűen csak besöpörte a szőnyeg alá. Egyszer csak felébredtünk, hogy járványhelyzet van, amikor észrevettük, hogy az oktatási rendszerünk a padlóra került, és azt, hogy az egészségügyi rendszerünk gyakorlatilag sehol nincs. Felkészületlenül ért: nincsenek helyek a sürgősségi osztályokon, nincsenek helyek a kórházakban a súlyos betegeket ellátó osztályokon. Nincsenek szakorvosaink, nincsenek járványügyi szakértőink. Szekérderéknyi hiányossággal találta magát szemben az egészségügy. Nem mintha erről eddig nem tudtak volna, de van egy olyan mondás, hogy „sosincs baj addig, ameddig nincs baj”. Ezeket a problémákat nagyon gyorsan kezelnie kell a következő parlamentnek is. Tűzoltás jellegű problémamegoldás jön, de gondolom, ez jó lecke volt a román társadalomnak és a politikai osztálynak is, és ezután jobban odafigyel arra, hogy mihez is kezd hosszú távon az egészségügyi szolgáltatásával. Azonkívül nagyon fontos, hogy a gazdaságot életben tartsuk, a lehető legkézenfekvőbb megoldásokkal. Az állami beruházások mértékét nem szabad csökkenteni, valamennyit folytatni kell, mert az más gazdasági ágazatokat is életben tart. Ha hídakat, autópályákat építünk, akkor kell a betonvas, a cement, az aszfalt, a munkagépek és a munkavállalók is. A magánvállalkozások beruházásait is meg kell könnyíteni. Az RMDSZ-nek van gazdaságfejlesztő javaslatcsomagja. Ebben szerepel, hogy uniós forrásokat szerezzünk a kis- és középvállalkozásoknak. Továbbá az is, hogy csökkentsük a bürokráciát, támogassuk a vállalkozásokat, hogy ne a sok ellenőrzést küldjék a nyakukra, hanem a jogszabályok legyenek olyanok, hogy be tudják tartani. Valahogy kedvet kell teremtsünk a vállalkozáshoz, mert az utóbbi időben a magánvállalkozások kedve elment a saját vállalkozásaiktól. Ezek az első lépések, amelyeket feltétlenül meg kell tenni, és bízom abban, hogy előbb-utóbb életünk helyrebillen a régi kerékvágásba. (x)
 

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés