A gazdálkodóknak, de a környezetvédőknek sem igazán tetszik

Bírálják az Unió új agrárpolitikáját

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke. Egyszerre kell meggyőzze tervéről a gazdálkodókat és a zöldeket —   Fotó: euobserver.com

2030-ra a mostani szint felére akarja csökkenteni az Európai Bizottság a növényvédő szerek használatát és a termőföldek minimum 25%-án javasolja a biogazdálkodást a mostani 8%-kal szemben. Hárommilliárd új fa elültetését szeretnék elérni az Unió országaiban, miközben felére akarják csökkenteni a baktériumölő szerek, köztük az antibiotikumok használatát, többek között ez szerepel Brüsszel múlt héten ismertetett új élelmiszer-politikai terveiben. A tervezetre a tagállamoknak is rá kell bólintaniuk.

Radikális, és a gazdáknak nem feltétlenül tetsző irányt vehet a következő 10 évben az Európai Unió agrárpolitikája. Az Európai Bizottság vissza akarja szorítani a növényvédő szereket és bátorítani a biogazdálkodást. A Covid-19 járvány azonban árnyalhatja a képet – írta meg az Infostartra hivatkozva az agrárszektor.hu mezőgazdasági hírportál.

Földtől az asztalig
A Földtől az asztalig (Farm to fork, F2F) néven is emlegetett politika kapcsolódik az Unió klímaterveihez. Brüsszeli adatok szerint ugyanis a mezőgazdaság adja az uniós emisszió egytizedét. Frans Timmermans bizottsági alelnök, a Green Dealként ismert politika felelőse azzal próbálta népszerűsíteni a tervet, hogy az segíthet az Uniónak magához térnie a koronavírus-pandémia okozta sokkból, és közel 2 ezer milliárd euró értéket termelhet.
A bizottság szerint a biogazdálkodás felfuttatása hektáronként 10-20 százalékkal több állást kreálhat, mint a hagyományos mezőgazdaság, említette meg a MarketWatch portál. A környezetvédelmi és klímakérdések hanyagolása extrém időjáráshoz vezethet, és átlagban 2%-kal csökkentheti az uniós GDP-t, tette hozzá a biztos, aki harapófogóban érezheti magát, mert a javaslatnak egyaránt nekimentek a gazdák és a környezetvédelmi aktivisták is.

Sokallják, keveslik
A COPA-COGECA európai gazdaszövetség szerint mindez „támadás az európai mezőgazdaság ellen, és nem veszi figyelembe a Covid-19 teremtette helyzetet. A gazdáknak egyedül kell magukra vállalniuk a klíma és környezetvédelem költségeit”, ami jövedelemkieséshez vezethet. Közben a klíma- és környezetvédelmi aktivisták, köztük a Greenpeace, sem elégedett a múlt héten bemutatott tervezettel: ők még nagyobb változásra kényszerítenék a gazdálkodókat. Ők azért bírálták a tervet, mert Brüsszel úgymond nem tesz eleget a hústermelés és a húsfogyasztás mérsékléséért. A Bizottság végre elfogadta, hogy a tudomány szerint a hústermelés és -fogyasztás káros az egészségre, pusztítja a környezetet és klímakatasztrófához vezet, de úgy döntött, hogy nem tesz ellene semmit, szólt a Greenpeace – Európa egyes részein valószínűleg nem sok szimpátiával fogadott – véleménye. Különösen mivel a program szerint az Unió földjeinek és tengereinek 30%-át olyan védett övezetté kell formálni, ahol helyreáll a biodiverzitás. A kampányszervezet gyávasággal is megvádolta az Uniót, amiért az nem állítja le a néhány millió eurós támogatást, amit a hús reklámozására fordít, miközben az aktivisták szerint milliárdok mennek el a hús túltermelésének dotálására is.

A járvány nem válogat
A Covid-19 járvány közben egyaránt sújtotta a hagyományos és biogazdákat. Előbbiek számára a műtrágyához és növényvédő szerekhez való hozzáférés vált nehezebbé a szállítási láncok akadozásával. A biotermelők pedig azt látták, hogy a karanténokat kísérő pánikvásárlások idején az ő drágább termékeik közül sok a polcokon maradt. Úgy tűnik, az új agrárpolitika részeként egyes európai pénzeket a biogazdálkodás támogatására fordítanak, de kérdés, hogy ez elég lesz-e arra, hogy váltásra ösztökéljék a „hagyományos” gazdákat.

HN-összefoglaló
 

Kapcsolódó cikkek