Hirdetés


Beszélgetés Macalik Ernő biológussal: Higgyünk gyógynövényeink erejében

Macalik Ernő látogatói társaságában. Örömmel megosztott gyógynövény-tudás —   fotó: Domján Levente

Kertészeti szakmai napokat és konferenciát tartottak február 27–29. között Csíkmadarason. A Garden Proiect kertészeti cég rendezvényén hazai és magyarországi meghívottak osztottákmeg tapasztalataikat többek között a kertészetben használt új technológiákról, pályázati lehetőségekről, a szakma kihívásairól vagy éppen a gyógynövények hatásairól. A csíkkarcfalvi Macalik Ernő biológus, a gyógynövények szerelmese Kinek higgyünk? címmel tartott előadást. Vele beszélgettünk.

– Előadásában több olyan személyt mutatott be, akik valamilyen csodaszer segítségével különböző betegségeket gyógyítanak. Miért éppen ezt a témát választotta, miért volt fontos, hogy erről beszéljen a résztvevőknek?

– Szerintem kicsit kakukktojás volt az előadásom a madarasi konferencián, mert ott a kertépítésről volt szó, ami gyönyörű, szép tevékenység. A rendezvény is bizonyítja, hogy érdemes ilyennel foglalkozni. Azt gondolom, hogy a kertészetben a dísznövényeken kívül helyet kell kapjanak a gyümölcsök, a zöldségek, a gyógy- és fűszernövények is, amik az én területeim. Nagyon fontosnak tartom, hogy helyre tegyünk dolgokat az emberek fejében, nem azért, mert az IQ nem elég magas ahhoz, hogy felfogjanak dolgokat, hanem azért, mert egyszerűen nincs idő arra, hogy utánanézzünk minden információnak. Ezért annyi mindennel átvernek, hogy szinte nem is igaz. Ezért volt előadásom címe a Kinek higgyünk?.

– Úgymond több gyógyítót is bemutatott az előadásban, de miről is van szó egész pontosan?

– Ezeket akár kategorizálni is lehetne, mert van a népi gyógyászat, amit én nagyon sokra értékelek, mert ősi tapasztalatokra épül. Ez nagyon jó dolog, ezeken alapult évszázadokon át a gyógyítás. Ennek azonban van egy vadkinövése, amikor némi babonával keveredik. A szenes vízvetés is jó lehet, meg sok minden ilyesmi, mert az is népi gyógyászat végső soron. A kettő között nagyon nehéz meghúzni a határt. Aztán van a következő fokozat, a megszállott emberek, akik azt hiszik, hogy erre predesztináltak, vagy létezik ilyen ráérzésük. Én nem mondom, hogy esetleg nincsenek olyan emberek, akiknek ne lenne ráérzésük, de azért egyik napról a másikra ilyen megérzése legyen, hogy eddig mit tudom én mi volt, s most felcsap gyógyítónak. Ez azért már egy picit kiveri a biztosítékot. Aztán van a másik kategória, ami sokkal tragikusabb, amikor sokan kiadják magukat doktoroknak, professzoroknak. Nem lehet elmondani, hogy milyen titulusokat akasztanak magukra, mert sajnos a mai világ ezt megengedi, ezt büntetlenül lehet gyakorolni, holott bárki tudhatja, hogy a doktorátust egyetemek adják és senki más nem. Roppant károsnak tartom. Sokan azt mondják: nézd meg azt a professzort, nemzetközi konferenciákon előad, és minden ott van, ugye. Ha utánanézünk, iszonyatos dolgok derülnek ki. Vannak, akik olyan marhaságokat mondanak, amiért én mint egykori biológiatanár az ötödikes gyereket nagyon megbüntettem volna. Egyet idézek, s akkor mindenki megérti, miről beszélek. Idézem: „Együnk sok zöldséget, mert abban sok a klorofil. A klorofil bejut a szervezetünkbe és akkor sok oxigén termelődik.” Hát az tudott dolog, hogy a fotoszintézis egyik legcsodálatosabb, legfontosabb folyamat a világban, a természetben, és a napfény hatására a zöld növény a klorofil segítségével az ásványi sókból és szén-dioxidból szerves anyagokat állít elő. Ez a fotoszintézis meghatározása. Tehát fény. No, most ha én megettem azt a zöldet, akkor ott az én emésztőkészülékemben vajon mi fogja szolgáltatni a fényt!? Röhej, botrány, siralmas. Ezt az illető elmondja egy nagy nézettségű tévében, és akkor az emberek zabálják a zöldet. Jól teszik, de hogyha azért teszik, hogy sok oxigén legyen a szervezetükben, hát akkor az borzalmas. Ez még ártalmatlan, ha valaki eszi a zöldséget, abból még baj nem lesz. De amikor 38 ezer embert gyógyít meg 96 százalékos sikerrel a rákból, az már minden gazemberséget felülmúl. Olyan jó lenne, ha így lenne és örülnénk neki, de hát ilyen nincs. Ezek azért nagy gazemberek, mert kihasználják az emberek hiszékenységét, és főleg, akik nagyon súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, azok mindenre képesek, főleg anyagi áldozatokra. A legnagyobb bűnük ezeknek, hogy annyira tönkre tudnak tenni anyagilag embereket, hogy az nem igaz. Bedumálja a nagy „professzor” a nagy dolgokat a nyakkendőjével, akinek az is lehet, hogy még érettségije sincs. Nekem annyira a begyemben vannak ezek, hogy úgy éreztem, hogy ha már Madarason egy szép közönség összejött, akkor ezt el kell mondanom. Hogyha engem egyszer ezért megvernek, nem érdekel, akkor is kötelességemnek tartom ezt elmondani. Sokáig nem hittem el, hogy vannak, akik ezt elhiszik, de sajnos nálunk is sokan vannak.

Termesztett gyógynövények a biológus karcfalvi kertjében. Értékes hatóanyag-hordozók  Fotó: Domján Levente

– Előadásának az volt a következtetése, hogy a több száz éve jól bevált gyógyfüveknek hihetünk. Ez tényleg így van?

– Természetesen. Nekem nagy szerelmeim a gyógynövények, de mindig nagyon vigyázok, hogy ne legyek elfogult, mert az ember hamar elszáll. Járjunk a földön, de azért a természettudományt fogadjuk el, mert természettudomány nélkül gyógyítani sem lehet. Én meg vagyok győződve, hogy csodát nem tudok tenni, nekem marad az, hogy természettudományos alapon gyakoroljam a fitoterápiát. Azért kell kicsit visszafogott lenni, hogy ne mondjuk: a csodálatos gyógynövények. Persze, annyira közel állnak szívemhez-lelkemhez ezek a gyógynövények, szerelmes vagyok beléjük, de akkor sem mondom, hogy a gyógynövények létezése egy csoda. Egy csoda van, és ezt annyiszor elmondtam, mégpedig az, hogy létezik ez a világ. Ezt aztán fel lehet bontani, hogy csodálatos növényvilág, csodálatos zöldségvilág, csodálatos gyógynövények, de csoda egy van, a teremtett világ, és ebben mindenki a szakmája szerint végezze a dolgát. A fitoterápia alapja a természettudomány.

– Ön szerint melyek azok a gyógynövények, amelyek minden háztartásban meg kellene legyenek?

– Tudniillik, hogy van házipatika ezeregy bogyóval, ami nagyon helyes. Ha az orvos felírta, akkor azt kell szedni. Én soha sem írom felül, amit egy orvos mond, mert az az ő szakterülete. Az én területem az, hogy – például egy enyhe gyomorrontást – megpróbálok bizonyos teakeverékkel kezelni, mert az megoldja. Ha véletlenül még egy hét múlva is fennállnak a tünetek, akkor menjünk el a doktorhoz. Az első lépésben rengeteg egyszerű betegséget próbáljunk meg teával kezelni, de mindenekelőtt életmóddal. Az ilyen enyhe dolgokat, mint a gyomorrontás, meg lehet úgy oldani, hogy néhány napig isszuk a borsmentateát naponta kétszer-háromszor. Ezzel nem kell orvoshoz menni, lényegében a tandíjat fizetjük azzal, hogy esetlegesen túlzabáltuk magunkat. A felső légúti panaszokból is sok van. Ha egy kicsit kapar a torkunk, akkor már rögtön vesszük a bogyót. Ezekre a bajokra is vannak igazolt gyógynövényeink. Ilyen például a kakukkfű, a szurokfű, az izsóp. Ezek mind nagyon jók egymagukban és keverékekben is. Ott van a kankalin virága, ami köptető és köhögéscsillapító hatású. Ha van egy kicsi láz, ami tulajdonképpen a szervezet védekező megnyilvánulása. Apropó, a lázcsillapításról jut eszembe a következő sztori. Van egy nagyon kedves gyógyszerésznő ismerősöm, a férje orvos, aki folyton adta a recepteket: pici, mici, cilin stb. Kiszolgálta a betegeket, de amikor a két gyereke belázasodott, akkor megreszelte a tormát, ecettel összekavarta és rákötötte a gyerek talpára. Nem azt kell kacagni, hogy ez nem jó, hanem ezt a kontrasztot. Ez levette a lázat, nem egy alkalommal. Persze, hogy kényelmetlenebb, mint bevenni egy bogyót, de nagyon egészséges és nem agresszív közbelépés ez. Enyhe felfázásra, húgyúti fertőzésnek induló betegségre, ha elkezdünk teázni, például a vörös áfonya–zsurló–cickafark teakeveréket inni, akkor három-négy nap múlva biztos, hogy nem lesz gondunk.

– Sok-sok éve foglalkozik a gyógynövényekkel. Ön szerint mi a különbség, vagy van-e különbség a spontán flórából gyűjtött gyógynövény, illetve a termesztett gyógynövény között?

– Mi is termesztünk, olyanokat is, amik megvannak a spontán flórában. Ilyen például a szurokfű. Ezt fel lehet lelni sok helyen. Ha kimegyek, lehet, hogy egy kis helyen egy zsákkal találok, de az is lehet, hogy egy nagy területet be kell járjak. Mi majdnem 20 éve néhány tövet behoztunk, a kertbe betettük. Gyönyörűen elbokrosodott, hozott magot, és a magból növeltünk palántát és annyi lett, hogy néhány ár területet be tudtunk telepíteni. Amit begyűjtök erről a területről, az genetikailag azonos azzal, amit behoztam. Genetikailag azonos. Hogy egy kicsit nagyobbra nőtt? Igen, mert egy kicsit fellazított földbe tettük, kiirtottuk a gyomokat, amik konkurensek vele, és esetleg egy kevés szerves trágyával kicsit gazdagítottuk a talajt, de hangsúlyozom, ez genetikailag azonos. Éppúgy lehet használni, mint amit a spontán flórában gyűjtünk.
A nemesítésről többféleképpen lehet beszélni. A nemesítők rámennek egy hatóanyagra. Például a kamillában az azuléntartalom a lényeg, s akkor bizonyos módszerekkel kihoznak olyan fajtákat, amelyekben az azulén nagy mennyiségben van. Ezt iparilag is feldolgozzák, nagyon helyes. Különbözik a vadtól, és én azt mondanám, hogy pont olyan megbizonyosodással használnám ezt is, azt is. Amikor teljesen tömeggyártásra mennek rá a termesztők, akkor ott már van különbség. Ha főleg génmanipulációs módszereket alkalmaznak, ilyen-olyan tápszerekkel kényszerítik a növényt, hogy minél nagyobb tömeget adjon, az majdnem biztos, hogy nem lesz hatásban olyan, mint amit a vadflórában begyűjtünk.

– Lassan tényleg itt a tavasz. Az emberek fáradékonyabbak, pillanatok alatt megfáznak. Ön mit ajánl mindezek ellen, az immunrendszer erősítésére?

– Ez törvényszerűség. Ha jön a tavasz, akkor jön ez a bágyadt, letargikus állapot, a tavaszi aszténia. Ez nem betegség, ez egy állapot, amin túl kell lenni. Itt van egy akarati dolog is, mert hogyha én azt mondom, hogy olyan fáradt vagyok, hogy esem össze, arra sincs kedvem, hogy kimenjek, pedig olyan szépen süt a nap, de inkább nézem egy kicsit a tévét és lemondok arról, hogy kimenjek. A tiszta levegőn való lét óriási dolog. A táplálkozásunkban is valóban van egy általános vitaminhiány, mert azért télen a zöldekből valóban kevesebbet eszünk, s azok a zöldek, amiket megeszünk, vitaminban nem olyan gazdagok. Tavasszal fontos, hogy friss zöldségeket fogyasszunk, például hagymát meg csalánt. A csalán csodálatos növény. Amikor olyan zsenge, hogy éppen néhány centis, akkor ezeket be kell gyűjteni és azt egy picit megfonnyasztani, tejföllel, jó sok fokhagymával, botmixerrel elpasztásítva nagyon finom lesz. Állítom, jobb, mint a spenót, habár az is nagyon jó, de a csalán vitamintartalma magasabb. Ott van például a komló is, amelynek a csúcsi része levágva – olyan 10-15 cm – szintén nagyon kellemes ízű növény, és ugyanúgy kell elkészíteni, mint a csalánt. Kicsit kesernyés, akadnak olyan gourmand-ok, akik ezt szeretik is enni. Örömmel látom, hogy a piacokon is árulják. De újabban vannak olyan túlzások is, miszerint minden növény ehető. Hát persze, a fűrészpor is ehető, ha jól megfőzzük, de azért mégsem az. Én ezeket mindig megkóstolom, mert nem akarok véleményt mondani előre, de azért nem kell túlzásokba esni és minden növényt megenni. A gyermekláncfű levele, amikor még egész pici, amikor 4-5 centis a levél, akkor lehet belőle készíteni egy érdekes ételt. Nyersen meg kell vágni apróra, majonézbe kell keverni, és abba tenni egy kis őrölt diót. Ez is egy nagyon huncut ízű valami, egy kicsit kesernyés, de nagyon tápláló, mert abban a levélben nagyon sok minden van, ami kell, hogy ezt a tavaszi, bágyadt állapotot lerövidítse.

– A megfázásokra milyen teát javasol?

– A megfázásra a legjobb a fekete bodza virága, amely erős izzasztó hatású. Amikor megfázunk, készítsünk egy teát belőle, jó sok virágot tegyünk bele és mézzel fogyasszuk. Nagyon megizzadunk, de biztos, hogy másnapra nem lesz semmi bajunk, de ha hársfavirágból készítünk teát, az is megteszi a hatását. Ezek a legjobbak. Hogyha erősítésről van szó, ha a tavalyi gyűjtésből van hecsedlibogyónk, arról se feledkezzünk meg. Az is nagyon jó, de itt ne a C-vitaminról beszéljünk, mert a száraz bogyóban már nem igazán van C-vitamin, de van sok más anyag. A B-vitaminok benne vannak, van benne magnézium, vas is, úgyhogy ez a tea is hozzájárul ahhoz, hogy ezt a tavaszi bágyadt állapotot minél könnyebben átvészeljük.

– Az sem mindegy, hogy melyik teát hogyan készítjük. A teák elkészítésekor mire kell figyelni?

Macalik tanár úr gyógynövénytárolóját mutatja. Bármely háztartásban kialakítható házipatika    Fotó: Biró István

– Annyira egyszerűnek tűnik a teafőzés, de ahhoz, hogy a tea hatásos legyen, bizonyos alapdolgokat be kell tartani. Háromféle elkészítés létezik: a forrázat, a főzet és az áztatás. Ez minden könyvben megtalálható. A forrázat a leggyakoribb, ami azt jelenti, hogy a forró vízzel hozzuk kapcsolatba a száraz növényi drogot. Növényi drogot mondtam. Hogy mennyit? A mennyiség nagyon fontos. A könyvek leírják, hogy például két kanállal, egy púpozott kanállal tegyünk bele, de ha nincs felaprítva megfelelően a növény, akkor mi az, hogy púpozott kanál!? Vannak szabályok, hogy miként kell elkészíteni azt a növényi drogot. A legjobb az, ha nem túl sűrű, de nem is túl nagy lyukú szitán dolgozzuk át, s akkor homogén, szemcsés anyagot kapunk. Ez esetben már értelmezhető, mi az, hogy egy kanál. Ez nagyon fontos. Tegyünk egy marékkal vagy egy csipettel. Fontos az is, hogy mennyi ideig főzzük. Ha azt mondják, hogy három percet, öt percet kell főzni, akkor azt be kell tartani. Ami után elkészült, leszűrjük, de a szűrés előtt fedő alatt kell tartani, ezeket a szabályokat be kell tartani. A teafőzés módszere növényenként változik. Mindig nézzünk utána, hogy miből hogyan kell teát főzni és vigyázzunk arra, hogy ne oldódjanak ki a hatóanyagok.


Biró István

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek