Beszélgetés dr. Antal Mónika tüdőgyógyász szakorvossal: Emelkedőben az asztmások száma

Fotó: R. Kiss Edit

Minden évben május első keddje az asztma világnapja, ez alkalommal világszerte több szó esik erről az egyre többeket érintő betegségről. Dr. Antal Mónika tüdőgyógyász szakorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház tüdőgyógyászati osztályának vezetőjét a betegségről, annak kezelési lehetőségeiről kérdeztük. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a koronavírus-járvány mennyire veszélyezteti az asztmásokat.

– Milyen megbetegedés az asztma, milyen tünetekkel jár?

– Az asztma a légutak hosszan tartó gyulladásos rendellenessége, amely az arra hajlamos személyeknél visszatérő, sípoló légzéssel, nehézlégzéssel, mellkasi szorítás érzetével, köhögéssel járó epizódokat idéz elő, különösen éjszaka vagy kora reggel. Ez egy olyan tünetegyüttes, amelyet a különböző – egészségesek számára általában közömbös – ingerekre fellépő fokozott légúti reakciókészség okoz, amit mi hiperreaktivitásnak hívunk. Ezek a tünetek nagyrészt a légutak nagyfokú, de változó mértékű szűkületével járnak, de ez a hörgőszűkület spontán vagy a megfelelő kezelés hatására legalább részben visszafordítható.

– Kiket érint leginkább ez a betegség?

– Az asztma kialakulásában a környezeti tényezők és vélhetőleg genetikai érintettség is szerepet játszik. Leggyakrabban azon egyéneknél jelentkezik a tünetegyüttes, akik különböző, rohamot kiváltó stimulensnek vannak kitéve. Ilyenek például az allergének (pollenek, állati szőrök, ételek), irritáló gázok, erős fizikai terhelés, hideg levegő belégzése, sűrű köd, légúti vírusfertőzések, különböző gyógyszerek. Az asztmás rohamok gyakorisága és súlyossága nagyon változó, fontos megemlíteni, hogy gyakorlatilag bárki lehet asztmás, és hogy ez a betegség nagyon sok esetben családi halmozódást mutat.

– Emelkedik az asztmás betegek száma?

– Mint már említettem, az asztmával küzdő páciensek egy részénél az örökletes tényezők játszanak igen nagy szerepet a betegség kialakulásában, de nagyobb százalékban a környezeti hatások – foglalkozási asztma – váltják ki a folyamatot. Jelenleg ez a betegség a nyilvántartott lakosság mintegy 9,8 százalékát érinti, de ez az arány éppen a nem megfelelő környezeti tényezők (légszennyezés, szénanátha) káros hatása miatt rohamosan nő.

– Mit tudunk a kiváltó tényezőkről? 

– Az arra hajlamos személyek sokféle provokáló tényezőnek, szaknyelven triggernek vannak kitéve. Amint már utaltam rá, ezek lehetnek fertőzések vagy akár fizikai aktivitás, az időjárási viszonyok (gyakori hőmérséklet-ingadozások), valamint az allergének (házi por, penészgombaspórák, állati szőrök, ételszínezékek, kemikáliák, gyógyszerek), ezek mind-mind befolyásolják az esetleges roham kialakulását.

– Milyen kezelési lehetőségek vannak? Gyógyítható vagy karbantartható betegségről van szó?

– Az asztma sokszínűsége, az egyes betegek között meglévő jelentős különbségek megkövetelik azt, hogy a betegeket egyénre szabottan, individuálisan kezeljük. Ehhez ismernünk kell az adott beteg asztmájának egyéni jellemzőit, súlyosságát, a rohamokat kiváltó okokat, a káros környezeti tényezőket, a kísérő betegségeket, a beteg értelmi szintjét, a kezeléssel kapcsolatos komplianciáját, vagyis hogy mennyire követi szorosan az ajánlott kezelést. A kezelésnek vannak nemzetközileg elfogadott ajánlásai, ezen belül mi választhatunk a terápiás opciók közül, az adott betegnek leginkább megfelelő kezelést, a súlyossági fokozathoz igazítva. Ezenkívül periodikusan felül kell vizsgálni a fenntartó kezelést, mindaddig, amíg az asztmát kontrollálni tudjuk. A tartósan karbantartott, kontrollált asztma esetében a terápiás lépcsőn való úgynevezett „mozgolódás” megengedett, fel-le lépcsőzés, a kisebb-nagyobb dózisú gyógyszeradagolás váltakoztatása.

– Igaz lehet a gyermekek esetében, hogy „majd kinövi”?

– Nagyon változó a gyermekkori asztma lefolyása, ami a tünetek súlyosságát illeti. Néhány asztmás beteg alkalmanként jelentkező, rövid, enyhe nehézlégzési epizódoktól eltekintve többnyire tünetmentes, mások szinte állandóan köhögnek, sípolva veszik a levegőt és súlyos rohamokat élnek át. 5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés (nátha) során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, folyamatos megfigyelést igényel, nem szabad arra alapozni, hogy „majd kinövi”. A gyermekkori asztmások egy része ugyanakkor felnőttkorra valóban „kinövi” a betegséget. Ez az enyhe betegek mintegy hetven százalékára vonatkozik, viszont akiknél megmaradnak a tünetek, azok felnőttkorban is asztmások maradnak. A gyermekkorban súlyos tüneteket mutatók esetében fordított a helyzet: közülük mintegy hetven százalék marad felnőttkorra is asztmás. Jelentős eltérés van a nemek arányában is, a fiú–lány arány kettő az egyhez egészen 14 éves korig, utána az asztma nőknél gyakoribb.

– Mikor kell orvoshoz fordulni és miért fontos a megfelelő, szakszerű kezelés? 

– Minden olyan esetben, amikor a korábban említett tünetek valamelyike tartósan fennáll, ajánlott a spirometria (légzésfunkció-vizsgálat) elvégzése, amely eredményből következtetni lehet a betegség stádiumara. Ennek megfelelően állítjuk be a kezelést, és a végcél mindig egy tartósan, stabilan elfogadható kontrollszint kialakítása. Sokszor azonban a gyakori exacerbációk (tüneti fellángolások, rohamok) viszonylag rövid időn belül állapotromláshoz vezetnek, a súlyos rohamok akár életveszélyt is jelentenek, amelyek mindenképp kórházi beutalást, sokszor gépi lélegeztetést igényelnek. Ezért fontos a hörgőtágítók megfelelő használata, az esetleges rohamoldó kezelés ismerete, hogy minél élőbb felismerjék a betegek a vészhelyzetet. Fontos, hogy legyen a betegnek egy bizonyos betegségtudata, de azt is lényeges tudni, hogy tartós gyógyszerezéssel minden beteg élhet kiegyensúlyozott életet, sportolhat, aktív részese lehet a társadalomnak.

– Hogyan érinti az asztmásokat a koronavírus-fertőzés? Mit tudunk már erről, veszélyesebb-e számukra a betegség? Szükségük van-e extra megelőző intézkedésekre? 

– Nem áll még rendelkezésünkre sok esetet felölelő tanulmány, viszont publikáltak már Kínában végzett esettanulmányokat erre vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a krónikus asztmás betegek fogékonyabbak a COVID-19 betegségre, de ez függ attól, hogy milyen mértékben van kontrollálva az alapbetegség. Mivel az asztma alapvető kezelése immunszupresszív gyógyszereket igényel (erős gyulladáscsökkentők), emiatt az immunvédekezés is csökkent, ez hajlamosíthatja a betegeket a fertőzésekkel szembeni fokozott fogékonyságra. Kiemelten fontos ezért ebben az időszakban a rendszeres, megelőző inhalációs gyógyszerek alkalmazása és a közegészségügyi szabályok, tanácsok betartása.
 

R. Kiss Edit

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés

Legfrissebb hírek

Szerkesztők

Kategóriák

Cimkék