A választás a mi kezünkben van

Van, amit nem tanítanak az iskolában, ilyen a párkapcsolatban, házasságban való létezés, a szeretet legmélyebb kötelékének megélése. Senki nem készít fel, hogy hogyan kellene, mi az elfogadható, hol vannak a határok, mik az egészséges elvárások, hogyan bocsássunk meg, hogyan fogadjuk el és szeressük a másikat. Így aztán ki-ki a saját otthonról hozott példája szerint elindul az úton, tudattalanul is, azt adja tovább, amit látott gyermekkorában szüleitől, nagyszüleitől, a tágabb családi környezetétől. Egy pszichológus egyszer azt mondta nekem, nagyon kevés az a fiatal, aki olyan példát, olyan viselkedési mintákat hoz otthonról, amire aztán fel lehet építeni egy egészséges párkapcsolatot. Ezt azzal is magyarázta, hogy szüleink, nagyszüleink párkapcsolati viselkedésében a szőnyeg alá seprés, az elviselés, az egymás megdorgálása, az asszony csendben sír és elvisel, s a férj az asztalra csap, ha valami nem tetszik minta érvényesül nagyrészt az elfogadás, a szeretet, az egymást repülni hagyása helyett, persze tisztelet a kivételnek. Én sokat tanultam a könyvekből az egészséges elvárásokról, határokról, az elfogadásról, a szeretetnyelvekről, s arról, hogy miként is kell egymást igazán értékelni. Azt mondhatom, a mai napig tanulok… Vannak helyzetek, amikor rossz viselkedésmintákat ismerek fel a férjemmel való megnyilvánulásaimban, pillanatok, amikor tudom, hogy ezt másképp kellene és szeretném csinálni. Olyan társat ajándékozott nekem az élet, akivel mindezekről lehet beszélni, „felépít”, nem pedig „leépít”. Nagyon fontos, hogy olyan társat válasszunk, akitől többek leszünk, aki úgy egészít ki, hogy közben választ kapunk a szeretetében mindazokra a hiányosságokra, amivel mi szegényebbek vagyunk. Én hiszem és val­lom, hogy egy ilyen társra érdemes várni, ezért is azt üzenem a párválasztás előtt álló fiataloknak, hogy jól gondolják meg, kit engednek be az életükbe. Hogy ki lesz az, aki formálja a látásmódjukat, személyiségüket, jó vagy rossz irányba tereli az életüket, mert különbség van aközött a házastárs között, akihez jó hazamenni, akinek karjaiban biztonság, megértés, elfogadás és szeretet vár és aközött, aki mellett kevesebbnek érzed magad, mint amennyi igazán vagy. 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek