A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud? 35

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Velejte, Felvidék  Fotó: Wikipédia
Nagyszentmiklós, Erdély  Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk
VELEJTE

Község a Felvidéken, a mai Szlovákia Kassai kerület Tőketerebesi járásában. Szlovákul: Veľaty. Tőketerebestől 12 km-re, délnyugatra. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.
Az 1220. évi Váradi Regestrum említi először „villa Velchea” néven.1598-ban Bornemissza Miklós birtoka, 1663-ban pestisjárvány pusztítja. A járványok és a kuruc kor háborúi hatására majdnem teljesen elnéptelenedik, szlovák és ruszin telepesek érkeztek a magyarok mellé. Okolicsányi János zálogbirtoka, később a Szapáryaké és Csákyaké, akik kastélyt is építettek ide.
1828-ban 58 háza és 442 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, favágással foglalkoztak, de az 1831-es kolerajárvány ismét megtizedeli. 1867-ben leégett a katolikus templom, újat 1870-ben emeltek. A gróf Andrássy-család a volt Csáky-kastélyt igényesen átépítette. A falunak görögkatolikus temploma is van. Velejtén az egykori Andrássy-kastély pincehelyiségeinek felújítását tervezi az önkormányzat (2019), hogy megidézze az egykori épületet, másrészt rendezvények helyszínéül is felhasználnák. A kastély utolsó ura Andrássy Sándor (1863-1946) volt, aki Homonnán is rendelkezett saját kastéllyal. Az ittenit 1928-ban tűzvész pusztította el, romjait új házak építésénél hasznosították.
1910-ben 707-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 831 lakosából 819 szlovák volt. 2011-ben 845 lakosából 794 szlovák. Napjainkban 839 lakosa van (2018).

Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Arcanum.ro, Ma7.sk

NAGYSZENTMIKLÓS
Város Temes megyében, a mai Romániában, a Bánátban. Románul: Sânnicolau Mare, németül: Großsanktnikolaus, szerbül: Велики Семиклуш, bánsági bolgárul: Smikluš). A magyar határ közelsége miatt a megye legdinamikusabban fejlődő kisvárosa. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott. A település a csanádi püspök birtoka volt. Lakosai a 16. század közepétől szerbek voltak, akik a török hódoltság alatt már nem akarták földesuruknak elismerni a püspököt, megtagadták neki az engedelmességet. A helységet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lippai vitézeinek adományozta.
A 19. század végén több mint tízezer lakosával Torontál vármegye negyedik legnagyobb mezővárosa volt. Ma 12 312 lakosa van, ebből 891 magyar (2018). Római katolikus templomát Nákó Sándor építtette 1824-ben. Az ortodox szerb templom 1777–1787-ben, az ortodox román 1900-ban, a görögkatolikus román templom 1902-ben épült. Az 1794-ben épített zsinagóga épületét lebontották. Az 1913-ban épített evangélikus templom jelenleg a református híveket szolgálja. 1799-ben a város határában találták meg az avaroknak tulajdonított aranykincset, amely a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható.
Jeles szülöttei: Révai Miklós (1750–1807) nyelvtudós, egyetemi tanár, Heim Péter (1834–1914) jogász, Bartók Béla (1881–1945) zeneszerző, Makai Ödön (1889–1937) jogász, József Attila gyámja és sógora, Madarász Emil (1994–1962) festőművész.

Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Sannicolau-mare.ro, Diaszporaalapitvany.ro

Mai feladványunk

Magyarkirályfalva, Erdély
Kolon, Felvidék

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés

Legfrissebb hírek

Szerkesztők

Kategóriák

Cimkék