A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud? 34.

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Magyarbod        Fotó: Wikipédia

 

Kálna                     Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk
MAGYARBŐD

Község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Kassától keletre körülbelül 15 km-re helyezkedik el. Hivatalos neve 1899-ig Bőd volt. A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. 1273-ban „Beud” néven említik először. Neve az ősi magyar bő (törzsfő) főnévből származik. 1880-ban 689 lakosból 556 volt magyar és 77 szlovák. Az 1910-es népszámlálás idején a falunak 672 lakójából 571 magyar. 1921-ben 670 lakosából 489 csehszlovák (!) és 156 magyar. Napjainkban az 1326 lakos közt 984 szlovákot, 299 cigányt és 43 magyart találunk a községben (2018). Ma is van református gyülekezete, ami azonban manapság túlnyomóan szlovák nyelvűeket jelent. Nem szűnt meg a magyar kultúra. Ez jórészt a pozsonyi Ifjú Szívek Táncegyüttesnek köszönhető, a Fölszállott a páva korábbi kiadásában szerepeltek magyarbődi táncok is. Az itteni csárdás kemény, határozott lépéseket, ritmust, dallamot mutat, ami a hasonló zenéhez társul. Fennmaradt a zenei kíséret nélküli leány-karikázó, amit az abban részt vevő lányok éneke kísér. Magyarbőd – Peéry Rezső 1940-es kifejezésével – az idő sodrában élő peremmagyarok küzdelmét mutatja a túlélésért. A napjainkban mutatkozó gazdasági fejlődés, a mobilitás azonban további kihívásokat jelentenek az itt élő magyar közösségnek; 2019. december 14-én átadták a forgalomnak a D1-es autópálya Budamér és Magyarbőd közti szakaszát. 
Charta XXI/ Virt László, Simó Márton – Wikipédia, Velemjaro.sk, Ujszo.com

KÁLNA
Település a mai Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Déstől északnyugatra, Alparét, Nagymező és Felsőbogáta közt található. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott. Nem tévesztendő össze a Felvidéken található Garamkálna nevű településsel. Neve szláv eredetű, a kalu, kalina szláv szóból ered, amely sáros helyet jelent. Kálna nevét 1325-ben említik. 1360-ban Monyorói Tamás birtoka volt. 1521-ben Héderfái Barlabási Lénárd erdélyi alvajda is részbirtokos itt. 1573-ban Miksa császár erősítette meg itteni birtokrészében Radák Lászlót. Kendi Antal örökölte, majd 1602-től Kornis Boldizsár birtokolta. 1820-ban gróf Kornis János, báró Bornemissza Lipót, gróf Haller Gábor, Tárcza János, Várady Ferenc, Vankai Ádámné, Rednik Lászlóné voltak a falu birtokosai. 
1910-ben 427 lakosából 12 magyar, 415 román volt. Ebből 415 görögkatolikus, 12 izraelita volt. 1941-ben 600 lakosából 587 görög katolikus, 7 görögkeleti, 5 zsidó, egy fő római katolikus. 1991-ben 178 főnyi összlakossága teljes egészében görögkeleti vallású volt. Napjainkban a mintegy 150 helyi lakos közt nincs magyar nemzetiségű személy. Különleges értéket képvisel a műemlékké nyilvánított, néhány éve felújított, muzeális jellegű Szent Mihály és Gábor arkangyaloknak szentelt, 1671-ben épült fatemplom, amelyben korábbról származó kegytárgyak is találhatók, amelyek akár arra utalhatnak, hogy itt létezett korábban is görögkatolikus gyülekezett a betelepített jobbágyok számára.
Charta XXI/ Simó Márton – Wikipédia, Erdélyi helynévkönyv

Mai feladványunk

Velejte (Felvidék)
Nagyszentmiklós (Bánát)

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés

Legfrissebb hírek

Szerkesztők

Kategóriák

Cimkék