A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud? 33.

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Mai településismertetőnk
GHYMES

Község Nyitrától észak-északkeletre, a mai Szlovákiában. Hajdan mezőváros volt. Szlovákul Jelenec. A Nyitrai kerület Nyitrai járásban található. A Tribecs délkeleti lejtői, valamint a Zsitvamenti-dombság határolják. A község a Gímes-patak völgyében fekszik. Ez a vidék az akkori magyar többsége ellenére az első bécsi döntéssel (1938) nem került vissza Magyarországhoz. Ennek az az oka, hogy egy magyar nyelvsziget, amit szlovák vidékek választanak el a Felvidék tömbmagyar részeitől. A tatárjárás után IV. Béla várakat építtetett, mert látta, hogy a nehezen megközelíthető, magasan lévő erősségeket a tatár nem tudta bevenni. Ekkor kapta a Forgách-család elődje Ghymes községet, és ekkor építették fel a községtől nyugatra, Ghymes fölött emelkedő hegycsúcson a gimesi várat. A faluban lévő barokk Forgách-kastély a XVIII. században épült. A Forgách-család az Árpád-kortól lényegében a 20. századig birtokolta a várat és a kastélyt. Kodály emelte a magyar zenefolklór térképére, Ghymesben is gyűjtött. A Ghymes név ma Szarka Gyula és Szarka Tamás által ismert, akik 1983-ban megalapították a Ghymes együttest. A zenekar neve 2019-től Szarka Tamás & Ghymes. Az 1910-es népszámlálás idején 992 magyar és 123 szlovák (valamint néhány német) lakó élt a faluban, ami közel 90%-os magyar többséget jelentett. Az 1991-es népszámlálás idején a falu akkori 1938 lakójából 912 fő (47%) magyart regisztráltak az 1026 fő (53%) szlovák mellett.
(Charta XXI/Suzana Guoth, Virth László – Wikipédia, Csemadok.sk, Ghymes.hu)

MEZŐKÖBÖLKÚT
Falu a mai Romániában, Beszterce-Naszód megyében, Beszterce városától délre. Az Erdélyi Mezőség egy félreeső települése. Románul Fântânița, közigazgatásilag Mezőkecsed községhez tartozik. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Mezőörményesi já­rásának része volt. A környező lakott területektől elzárt, izolált falu, egyetlen tömegközlekedési eszköz sem érinti a völgyben meghúzódó települést. A népetimológia szerint a falu egy kőből készült kútról kapta a nevét. Mivel azonban a 13. században a -ból/-ből ragok még nem alakultak ki a magyar nyelvben, sokkal valószínűbb, hogy a Köbölkút névnek a régi köböl űrmértékhez lehet köze, ami nagyjából 64 liternek felel meg. 1332-ben már saját plébániatemploma volt. A templommal kapcsolatban ránk maradt egy 14. századi okirat, amelyben arról számolnak be, hogy az erdélyi vajda helyettese, Erdélyi István teljesen kirabolta, nem kímélve a kelyheket, könyveket és a templomi miseruhákat sem. A 18. században református anyaegyházzá vált, és azóta is az maradt. A templomot 1807-ben részben újjáépítették. A régi templomhoz tartozott az a harang, amelyen az eredeti feliratát lemásolták, amikor 1832-ben újjáöntötték. Ezen gót számjegyekkel az 1541-es évszám olvasható. Az 1990-es években új templomot építettek, bár a régi még használható volt. 1910-ben 910 lakosából 564 volt magyar, 328 román, 14 cigány, 4 német. 2011-ben 369 lakosa volt, ebből 223 magyar. Napjainkban 369 lakosa van (2018).
(Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Monitormagazin.hu, Eloerdely.ro)

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés

Legfrissebb hírek

Szerkesztők

Kategóriák

Cimkék