A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud? 32.

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Mai településismertetőnk 
ILOSVA 

Város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban. Ukránul Іршава (Irsava / Irshava), az ukrán Kárpátaljai régió Ilosva kerületének közigazgatási központja. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. Nagyszőlőstől 18 km-re északra, a Borzsa folyó jobb partján, az Ilosva-patak mindkét partján fekszik. Nem tévesztendő össze a Szilágy megyében, a partiumi Tövisháton található Selymesilosvával. Az oklevelek először 1341-ben említik. Eredetileg Makszemháza nevet használtak, mint Ilosvai Oláh Tihamér fiának Makszemnek a birtokát. A település az Ilosvay család ősi fészke. A tizenötödik és a tizenhetedik században gyakori háborúk, felkelések és betegségek tizedelték. Az 1703–1711-es háború alatt a falu szomszédsága a katonai műveletek egyik színtere volt. A későbbi századokban az Ilosvayakon kívül birtokosok voltak itt még a Bessenyei, Komoróczi és Ajtai családok is. 1918 végén a falu Magyarország területén maradt, de 1919-ben román csapatok foglalták el, akiket a csehszlovákok váltották. Az első bécsi döntés határozata értelmében a területet Magyarországhoz csatolták (1939. március 15.). 1945-től a Szovjetunió részévé vált. 1992-től a független Ukrajna része. 1882-ben 945 lakosa volt, amelynek többsége görögkatolikus, de volt közöttük 34 református és 18 zsidó is. A múlt század elején (1910) 969 ruszin és 947 magyar lakosa volt. Napjainkban a 9376 lakosból 200 magyar.
(Charta XXI/ Suzana Guoth, Simó Márton – Wikipédia, Arcanum.ro, Karpatalja.ma)

KISSZERDAHELY
Falu Szlovéniában, Murántúlon, a Muravidéki régióban. Közigazgatásilag Alsó­ma­ráchoz, a híres gyógyfürdőhelyhez tartozik. Muraszombattól 20 km-re északkeletre, közvetlenül a magyar határ mellett, a Szentgyörgyvölgyi-patak partján fekszik. Trianon után a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták (1929-től Jugoszlávia). 1941-ben ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után pedig visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. A települést oklevelekben először 1366-ban említették írásban. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományként. A település a későbbi századokon át is a család birtokában maradt. 1910-ben 225, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1800 és 1848, illetve 1860 és 1872 között Vas vármegye Őrségi, majd 1872-től 1920-ig a Muraszombati járásához tartozott. 2002-ben még 66 lakosa volt, 2020-ban már csak 40. A szlovén nyelv mellett itt a magyar is hivatalos nyelv. Az itteni gyermekek a közeli pártosfalvi iskolába járnak, ahol magyar–szlovén két tannyelvű oktatás folyik. Az egykor fazekasságáról nevezetes Szerdahely település festői környezetben terül el. A településen katolikusok, reformátusok és evangélikusok egyaránt élnek. A mai imaház jelenleg ökumenikus szellemiséggel működik és a különböző felekezetek lelkipásztorai tartanak benne istentiszteleteket. Szerdahelyen egykoron fejfafaragó mesterek is éltek, így a település temetője is őriz ritka, eltűnőben lévő református sírjeleket, fejfákat.
(Charta XXI/ Suzana Guoth, Simó Márton – Wikipédia, Veol.hu, Mapire.eu)

Kapcsolódó cikkek