Ha a nagyobb sajtóvisszhangot kiváltó történéseket szemlézzük, két éve egy Suceava megyei eset borzolta a kedélyeket, ahol a tanfelügyelőség mintegy 80 olyan esetre hívta fel a figyelmet, ahol a szülők kivették az iskolákból gyermekeiket, és amerikai tanintézményekbe beíratva őket, az otthoni tanulási formát választották. Az ügyet jelentették a megyei hatóságoknak és a tanügyminisztériumnak is. Nemrég ismét fókuszba került az otthonoktatás kérdése, miután az országban precedens nélküli döntés született négy Bihar megyei, ugyancsak a pandémia idején otthonoktatásba „átmentett” gyermek ügyében, akik szüleit négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, mert akadályozták a fiatalkorúak oktatáshoz való jogát. Az ítélet nem végleges. 

Zsonglőrködni lehet

Az edupedu.ro portál a napokban utánajárt, hogy mi történt Suceava megyében azóta. Kiderült, hogy a megyei rendőr-felügyelőség semmi rendellenességet nem talált, nem merültek fel büntetőjogi szempontok. Az adott külföldi magánintézmények, ahová a szülők beíratták a gyermekeket, rendelkeznek megfelelő bizonyítványokkal, amelyeket el lehet fogadtatni Romániában. 
Curcubet Gábor, a Romániai Otthonoktatók Egyesületének vezetője azt mondja, hogy a Bihar megyei esetben a szülők is hibáztak, amikor azt hangoztatták, hogy ők akarják a gyermekeiket tanítani, és nem engedik iskolába őket, mert meg akarják óvni az internettől, míg például a moldvai ügyben a szülők világossá tették: gyermekeiket iskoláztatják, csak nem a hazai közoktatásban. 

– Tény, hogy az új tanügyi törvény semmit sem változtatott az eddigi hozzáálláson, de nem létezik egyértelmű nyilatkozat sem, amely tiltaná, hogy külföldi intézménybe beíratva taníttassa valaki a gyermekét. Szóval lehet a jelenlegi törvényes keretek között zsonglőrködni, az országban több ügyvéd is dolgozik azon, hogy védhető legyen az otthonoktatás. Konferenciáinkon is elmondtuk, hogy erre fel kell készülni, mert mindig kerülhet egy olyan iskolaigazgató, rendőr, aki felkapja a témát

– mondta.

Magántanulói státusz

Curcubet szerint ötezer fölött is lehet azoknak a családoknak a száma, akik ezt az utat járják, de – mint fogalmazott – sosem akart pontos statisztikát készíteni, hogy ne adjon muníciót senki kezébe. 

– Az évek során többször is tettek, tettünk lépéseket az otthonoktatás legalizálásáért, de ennek megvan a veszélye is. Mert születhet olyan szabályozás is, amely olyan megszorításokat tartalmaz, hogy gyakorlatilag ellehetetleníti a jó otthonoktatást, ebben az esetben inkább ne legyen hivatalos forma. Az otthonoktatást belülről is jól ismerő egyesületi vezető – akinek gyerekei ugyancsak külföldi intézmények tanulóiként végezték tanulmányaikat – véleménye szerint olyan módon kellene legalizálni az otthonoktatást, amilyen korábban Magyarországon a magántanulói státusz volt, azaz a szülő beírathatná a gyermekét bármely hazai oktatási intézménybe, de választhatná, hogy otthon tanulnak, és félévente–évente leteszik a szükséges vizsgákat az iskolában. 

– Az otthonoktatás egy életforma. Az oktatás pedig nem egyenlő az állam által fenntartott iskolákba járással. A szülőknek meg kellene adni azt a szabadságot, hogy ők választhassák meg, hogy milyen oktatási rendszerben legyen a gyermekük

– summázott Curcubet Gábor. 
A tanügyminisztérium kijelentette, hogy Romániában nem ismerik el az otthonoktatást, és azok a szülők, akik nem járatják iskolába gyermekeiket, 1000 és 5000 lej közötti büntetést kockáztatnak. Mint lapunk is megírta, két évvel ezelőtt megyénkben 32 gyermeket „azonosítottak be”. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő rendelkezésünkre bocsátott egy friss kimutatást, amelyből kiderül, hogy az elmúlt öt évben a 2020–2021-es, illetve a 2021–2022-es tanévben vették ki a legtöbb gyermeket a közoktatásból, előbbiben 13-at, utóbbiban 15-öt. A jelenlegi tanévben mindössze két tanulóról tudnak, akik kiléptek, és otthonoktatási formában tanulnak tovább, továbbá 2018–2023 között két olyan tanulóról, akiket visszaírattak a „rendes” iskolába.  

Félve nyilatkoznak 

Míg évekkel ezelőtt lapunknak is szívesen és nevüket is vállalva nyilatkoztak szülők, illetve otthonoktatásban tanuló nagyobb diákok is, ma már többnyire elzárkóznak ettől, gyakran ügyvédet kérdeznek meg, tartanak attól, hogy a hatóságok felfigyelnek rájuk. Egy neve elhallgatását kérő édesanya annyit elmondott, hogy ők egyértelműen azért döntöttek az otthonoktatás, illetve a Home Life Academy amerikai ernyőiskola mellett, mert így több idő jut a gyermekük készségeinek, adottságainak fejlesztésére, szabadabb gyerekkort biztosíthatnak neki és csak azt tanulja, ami valóban hasznos. Lányuk felső tagozatos az általános iskolában, a hogyan továbbról egyelőre csak annyit tudnak, hogy marad a mostani rendszerben, vagy Magyarországon tanul majd tovább. 
Egy pedagóguscsaláddal is sikerült beszélnünk, akik a közoktatásban elvégzett elemi osztályok után ugyancsak az említett amerikai iskolába íratták be lányukat. 

– Összevetettük a hazai tanügy jelenlegi állapotát azzal, amit szeretnénk a gyermekünknek nyújtani, illetve azt, amilyen fejlődési lehetőségeket biztosít a közoktatás és az otthonoktatás. Ez utóbbit választottuk. Nem akartuk, hogy kevesebb ismeretet szerezzen meg a gyermekünk, mint amennyit az állami oktatásban megszerezhet, viszont nem akartuk leterhelni őt. Amit választottunk, az nagyon jól működik, nem adathalmazokat kell befogadnia a lányunknak, hanem megtanul összeszedetten, a saját idejét beosztva tanulni, rendszerben gondolkodni

– részletezte az édesapa. Felhívta a figyelmet arra, hogy az otthonoktatás nem azt jelenti, hogy négy fal között él a gyermek és veszélybe kerül 
a szociális élete. 

– Sokkal több ideje van csoportos tevékenységre. Rengeteg szakkörre, nyelviskolába jár, játszani is marad ideje

– tette hozzá. Ők a nyolcadik osztály befejezése után is maradnak ebben a rendszerben, a középiskola végén pedig két lehetőség közül választhatnak majd: az amerikai intézmény hazai vagy magyarországi vizsgaközpontjában angolul fog érettségizni a lányuk, ahol olyan bizonyítványt kap, amit Románia is elismer, illetve Magyarországon is tehet záróvizsgát, magyar nyelven, olyan tananyagból, ami európai uniós szinten elismert. A pedagógus édesapa szerint többet kellene beszélni a homeschooling lehetőségéről, mert rengeteg a pozitív hozadéka, ám azt sem rejtette véka alá, hogy a szülőknek lényegesen több pénzbe kerül ez az alternatív megoldás.

Van, de még sincs

A családok országon belüli és – főleg – határokon túli megnövekedett mobilitása a homeschooling jelenségtől függetlenül is számos olyan helyzetet produkál, amikor más-más rendszerben, iskolában kell folytatnia a tanulmányait a tanköteles gyermeknek. Demeter Levente főtanfelügyelő elmondta, hogy ha valaki más ország tanintézményébe járt, és be akar iratkozni egy romániai iskolába, vagy vissza akar térni a hazai közoktatásba, és az intézmény elismert Romániában, akkor a tanfel­ügyelőség megfelelő ellenőrzések után „egyenértékűsíti” a máshol kijárt osztályokat, és ebben az esetben elvileg cikluszáró vizsgát is tehet a tanuló, legfeljebb a román nyelv ismeretének hiánya jelenthet esetükben nehézséget. De – húzta alá – ismét felhívják a szülők, iskolák figyelmét, hogy Romániában hivatalosan nem létezik otthonoktatás.