Szeptember elejétől az ősz végéig még akad apró-cseprő, megoldásra váró feladat a kertekben. Az utolsó őszi napokat kihasználva még élhetünk a lehetőséggel, hogy a végső simításokat elvégezzük. Amikor már bokáig ér a falevelek kupaca, akkor kezdjük törni a fejünket, hogy összegyűjtve mihez is kezdhetnénk vele. Vass Tamás kertészmérnökkel beszélgettünk arról, mire érdemes odafigyelni a tél beálltáig hátralevő időszakban. Novemberben még bőven akadnak teendők a kertben – egyesek szerint ez a legalkalmasabb időszak a kert felfrissítésére, mások pedig azon a véleményen vannak, hogy sokkal több szabadtéri munka akad, mint a nyár legmelegebb napjaiban. A téli fagyokat megelőző munkálatok nagyon fontosak: ezzel megelőlegezzük az egészséges termést a következő évre, emellett esztétikai szempontból is látványosabb eredményt kapunk a következő évben, ha odafigyelve gondozzuk a kertünket. Legalábbis erről számolt be lapunknak Vass Tamás kertészmérnök. Kérdésünkre kifejtette: ha a hőmérséklet -1 Celsius-fok alá esik, már nem igazán akad növény, amit a szabadban gondozni kellene, vagy kert, ahol tevékenykedni lehetne. Kivéve, ha fagyok elleni melegítőket használunk, ekkor egészen de- cemberig akad tennivaló a kertekben. Ebben az esetben a fóliák alatt vagy melegházakban megélnek a növények. Mint részletezte: erre jó példa a saláta, a retek, a petrezselyem, a mángold vagy a spenót, amelyek novemberben is ellenállnak a hideg évszaknak. A felsorolt növények akár -3 Celsius-fokig is életben maradnak. Hozzáfűzte: az aktuális tevékenységek között említhetjük még a szerves trágyázást, a kaszálást, ásást, a fákon maradt gyümölcsök betakarítását és egy teljes körű kerti takarítást is. Ráadásul az egyik növény, ami kimondottan novemberben ültethető el, az a fokhagyma. A zöldhulladékot is ebben az időszakban kell szétválogatni, a szakember szerint fontos ügyelni arra, hogy minden hulladék a megfelelő helyre kerüljön. Falevelek a komposztban Sokan kedvelik az őszt a páratlan színei, az avar illata és a lehulló falevelek forgataga miatt. Az évszak szépségeiért azonban meg kell szenvedni: a fák, cserjék, sövények, bokrok lehulló levelei némi fejtörést okoznak a kertes gazdáknak. Vass Tamás szerint rossz megközelítés szemétként gondolni a zöldhulladékra, ugyanis az sokféleképpen hasznosítható, például tápanyagként használható újra a talaj számára. Különben is már több mint egy éve szigorúan tilos elégetni a felhalmozott faleveleket. Ezért a levelek elégetése semmiképpen nem jelent megoldást a zöldhulladék felszámolására. Az avarból sosem lesz látványos tábortűz, mivel jóval alacsonyabb hőfokon és hosszabb ideig ég. – A zöldhulladék nem száraz anyag, a nedvességtartalma nagyon magas, épp ezért rosszul ég; és nagyon sok szén-monoxidot bocsát ki a levegőbe, ami nem szerencsés, mert a füst nem oszlik szét, hanem leszorul, akár szemmel láthatóvá válik a települések fölött – mutatott rá Vass Tamás. Kifejtette: az elképesztően sok káros anyag, ami égetés után kerülhet a levegőbe, veszélyt jelent az emberre és a környezetre is – 100 kg falevél elégetésével megközelítőleg 2 kg szén-hidrogén, 20 gramm nitrogén-oxid, 4 gramm metil-etil-keton, 3 gramm etil-benzol, 3 gramm fenol, és ezeknél jóval több, azaz 6 kilogramm szén-monoxid kerül a levegőbe. Nemcsak a falevelek, hanem a fű, faágak, gallyak is a zöldhulladék részét képezik, ezért a megsemmisítésükre érdemes figyelmet fordítani. Úgy látja: amennyiben mellőzük ezek elégetését, úgy megkíméljük a természetet, nem utolsósorban önmagunkat is. A levegőbe került káros anyagok okozhatnak fejfájást és látószervi irritációt is, és fokozzák az asztmatikus tünetek kialakulását. Már a kisebb avartüzek is komoly környezetszennyező hatással járhatnak – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: vannak olyan szakértők is, akik szerint épp olyan komoly mértékben eredményeznek légszennyeződést az avartüzek, mint a gyárak és a gépjárművek által kibocsátott anyagok. Ha nincs más megoldás, és mégis az égetést választja valaki, akkor is kizárólag kazánban lehet elégetni az zöldhulladékot. Más alternatívaként szolgálhat a lombtalanítás, de ezt kimondottan városon alkalmazzák. A szakértő ugyanakkor rámutatott: óriási hiba lenne elégetni azt, amiből kiváló komposzt, más néven „fekete arany” is készülhet. A komposztálásnak több az előnye, mint a hátránya. Sokan tartanak a felszabaduló kellemetlen szagoktól, de Vass Tamás szerint a legfontosabb, hogy rothadó gyümölcs ne kerüljön bele. Mint részletezte: november a legalkalmasabb időszak, hogy elkezdjük a saját komposztálónkat építgetni, az eljárás pedig pofonegyszerű. A kertészmérnök meglátása szerint a következőket kell tenni: elsősorban egy tárolót alakítsunk ki, a komposzt aljára tegyünk homokot, majd jöhetnek a falevelek. A továbbiakban erre lehet pakolni a tárolórekesz következő rétegeit. Ahogy bomlanak a rétegek, a komposzt egyre kisebb lesz. A folyamat felgyorsítható azzal, ha csak lombot komposztálunk, ebben az esetben kevesebb mint egy év leforgása alatt hasznosíthatjuk újra a kerti hulladékot. A kertészmérnök további trükköket is megemlített: nitrogénműtrágyával vagy egyéb bejuttatott mikroorganizmusokkal gyorsítható a komposztált hulladék bomlása. Hozzáfűzte: nem létezik tökéletes recept a komposztálásra, de van néhány jól bevált alapanyag, amelyek használata megkönnyíti a folyamatot. A zöldségek, a falevelek, a fű, a lomb és a konyhai maradékok segítik a lebomlást, ezzel szemben az állati eredetű anyagok, az ételmaradékok és a gyomok nem tesznek jót a komposztnak. Azt is elmondta: ha elkezdenénk összegyűjteni a falevélkupacokat, érdemes figyelmet fordítani arra, hogy milyen levelekről van szó: amíg egyes levelek könnyen komposztálhatók, addig más fajták lebomlási ideje hosszú ideig elhúzódhat. A gyümölcsfák és a nyírfa leveleiből gyerekjáték komposztot készíteni, ezzel ellentétben a gesztenye és a dió már jóval több türelmet igényelnek. A használatban lévő kert rendszeresen igényli az utánpótlást, a benne termesztett növényektől függetlenül. Egy-két éven belül a tápanyagokban gazdag komposzt visszakerül a helyére: bátran szórjuk szét a kertben, így újra részét képezheti a természetes körforgásnak – mutatott rá a kertészmérnök. Elásni mindent Ha nincs időnk, esetleg lehetőségünk megfelelő módon újrahasznosítani a zöldhulladékot, akkor vészhelyzeti megoldásként alkalmazható az elásás is. Az eljárás csak kis kertekben kivitelezhető, és kizárólag akkor ajánlott, ha nincs más mód megszabadulni a falevelektől. Ez a módszer is egyszerű: egy gödörbe helyezve ássuk el a leveleket. A komposztálási folyamat ez esetben is elkezdődik, csak sokkal lassabban megy végbe. A gyümölcsösben Az őszi hónapok utolsó részében a gyümölcsöskertben hátramaradt munkálatok közé sorolható a falevelek összetakarítása, de emellett a fák metszése is elkezdődhet. A lehullott levelek eltakarítása után rábukkanhatunk még némi termésre a fák ágain. A kertészmérnök ezzel kapcsolatban figyelmeztet: ezeket nagyon fontos leszedni, mert a megtelepedett kórokozók, gombák könnyen áttelelnek a gyümölcsmúmiákon. Minden gyümölcsöt el kell távolítani a fákról, sőt ajánlott egy gomba elleni permetezést is beiktatni a lombhullás után. – Előfordul néha, hogy ősz végén a gazdák elkezdik felásni a gyümölcsfák tövét. Ez abból a szempontból hasznos, hogy ha vannak egérjáratok a fa törzsénél vagy körbevéve a gyökérzet részénél, akkor azokat megfelelően ki tudjuk takarítani még a tavasz érkezése előtt. Így kisebb eséllyel fészkelnek a gyümölcsösbe a rágcsálók – fejtette ki Vass Tamás. A rovarok miatt pedig csak a tavasz kezdetével kell aggódni. A virágoskertben A kertészmérnök szerint amennyiben rendelkezünk virágoskerttel, érdemes itt elkezdeni az őszi munkálatokat. Ha egyéves növények vannak a virágágyásokban, amit év elején ültettünk el, akkor ezeket a fagy beköszöntével ki kell takarítani a kertből. Rögtön el kell távolítani az egynyári virágokat, és visszavágni, majd biztonságba helyezni az évelőket, hogy a téli hideg ne tehessen kárt bennük. A szerves trágya segíthet a töveknek abban, hogy kiteleljenek, másik pozitívuma, hogy felkészíti az ágyást a következő évi ültetésre. – Amit sokan nem tudnak, hogy csapadékhiány esetén, ősszel is locsolni kell a növényeket vagy a talajt addig, amíg még hullnak a falevelek – jegyezte meg a kertészmérnök. A fűszernövények megmentése Hozzáfűzte: a petrezselyem maradhat a fölben egész télen, no- vemberben azonban tehetünk annyit érte, hogy alaposan lepucoljuk a zöld részeit, ami a későbbiekben megszárítva hasznosítható. A rozmaring, bazsalikom, borsikafű nem bírják ki a hideget, ezért érdemes a gyökereket kiszedni, és a lakásban melegében átteleltetni. Marad minden úgy, ahogy van Vass Tamás még elmondta: a lombhullás és a falevelek felhalmozása a kertben természetes őszi folyamat. Amennyiben nincsenek ínyünkre a kerti munkálatok, szívesebben teszünk hosszú sétákat a természetben, de a gereblyével csak vesződnénk – dönthetünk úgy, hogy semmihez nem nyúlunk, és hagyunk mindent a természetre. Viszont sokkal jövedelmezőbb, ha szánunk pár órát a kertünk gondozására, ami a következő évben pompás termésével hálálja ezt meg.

Miklós Dalma