[caption id="attachment_38587" align="aligncenter" width="960"] Jelenet az előadásból Fotó: Balázs Attila[/caption] Középiskolás fiatalokat szólít meg a székelyudvarhelyi színház új kezdeményezése. Az Erdélyben, Székelyföldön még ritkaságnak minősülő program betekintést enged egy darab születésének a folyamatába, az előadás megtekintése után pedig lehetőséget nyújt az élmények, kérdések, vélemények megbeszélésére. Ebben a rendező is részt vesz, és pszichológus segít az érzések „kibogozásában”. Nyitott befogadóvá tennék a fiatalokat. Színházi nevelési programot indított a Tomcsa Sándor Színház. Számos magyarországi színháznál évek óta működik ilyen jellegű tevékenység, de a kolozsvári színháznál is foglalkoznak a diákokkal. – A program célja úgy behozni a diákokat a színház bűvkörébe, hogy kicsit jobban megértsék magát az alkotói folyamatot – ismertette P. Fincziski Andrea színművész, aki kolléganőjével, Bekő Fóri Zenkővel viszi végig a tevékenységet. Kulisszák mögött A részt vevő diákok egy-egy előadás kapcsán megismerhetik magát az alkotói történetet (pl. egy rendező miért akarja épp azt az előadást színpadra állítani), és pszichológus szakértővel lehetőségük nyílik megbeszélni az alkotás, illetve a saját élmény lélektani vetületeit. Négy iskolából (Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium, Tamási Áron Gimnázium, Benedek Elek Középiskola, illetve a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola) négy osztályt szólítottak meg, és a programba az aktuális évad három darabját vonták be, ezek a Roberto Zucco, a Szentivánéji álom, illetve a Csongor és Tünde. Az első „felvonásban” a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola XI. B osztályos tanulói vettek részt. A múlt csütörtöki Roberto Zucco előadás előtt egy ún. beavató foglalkozást szerveztek számukra, amelyet Dunkler Réka drámatanár vezetett. A találkozón olyan témák kerültek terítékre, mint hogyan fogadjunk be egy előadást, mit jelent a nyitottság, melyek azok a fontos dolgok, amelyekre érdemes figyelni, elvárások és irreális elvárások egy darabbal szemben, mit jelent a plakát stb. Ezután a diákok – kedvezményes bérlettel – megtekintették magát az előadást, majd másnap, pénteken délután került sor az élmények, kérdések átbeszélésére. Ezen jelen volt a rendező, Zakariás Zalán, és szakemberként Asztalos Lehel tanácsadó tanár. A rendező munkájától a gyilkosságig A diákok P. Fincziski Andrea moderálásával alaposan kikérdezhették a rendezőt, hogy miből is áll az ő munkája, hogyan készül a szereposztás, belenyúlhat-e a szövegbe, a dramaturg szerepköréről is szó esett, majd maga a dráma került fókuszba. A fiatalok nyíltan, bátran fogalmazták meg érzéseiket, gondolataikat a darab kapcsán, a mentálhigiénés szakember segítségével pedig többek között a gyilkosságig elvivő utat, a darabban megjelenő ambivalens kapcsolatokat, a főszereplővel kapcsolatos érzéseiket boncolgatták. Elhangzott, hogy akárcsak az életben, Roberto Zucco életében, sorsában sem fekete vagy fehér semmi, és igen, akár azonosulni is lehet egy ilyen ember sorsával. Megtapasztalhatták, hogy kicsit róluk is szól, hogy éppen mi érintette meg őket leginkább az előadás során, és természetesen szóba került a gyilkosság pszichológiája, hogy mit jelent maga a gyilkosság, és hogyan juthat el az ember eddig a tettig. „Válaszokat találtam néhány kérdésre, ami megfogalmazódott bennem az előadás kapcsán.” „A beszélgetés olyan látásmódot segít kialakítani bennünk, ami az életben sok területen felhasználható.” „Jó volt belelátni az alkotásba, sokkal jobban tudok így értékelni egy színdarabot, hogy látom a háttérmunkát. Ez a beszélgetés pedig arra is jó, hogy beindítsa az emberben a feldolgozás folyamatát, le lehet vezetni a darab okozta feszültségeket.” „Nagyon jó, hogy beláthattam a kulisszák mögött zajló dolgokba, sokkal szerethetőbbé vált a színház” – fogalmazták meg a diákok a valamivel több mint egyórás beszélgetés után. – Ezekről a dolgokról ritkán beszélünk, pedig nagyon fontos a befogadó oldaláról is megközelíteni a színházat – összegzett a program egyik vezetője, P. Fincziski Andrea, majd hozzátette: színházértővé szeretnék tenni a diákokat, tulajdonképpen maguknak nevelnek közönséget. Zakariás Zalán rendező pedig annyira fellelkesült a fiatalok mély és érzékeny meglátásain, hogy kijelentette: mindegyik Roberto Zucco-előadásra 5 lejes szakmai jeggyel jöhetnek el a diákok. [box type="shadow" ]Bernard-Marie Koltès francia drámaíró, elsőként 1988-ban bemutatott drámája megtörtént eseményen alapszik. A darab cselekménye egyszerű, elbeszélésmódja tárgyilagos. Roberto Zucco gyilkos. Apja megöléséért egy fokozottan őrzött börtönben raboskodik, ahonnan csodával határos módon mégis szöknie sikerül. Intelligens ember, amolyan csendes őrült, aki a szökés után látszólag ép elméje ellenére tovább folytatja az életontást. „Apagyilkos vagyok, anyagyilkos, rendőrgyilkos, gyerekgyilkos. Gyilkos” – vallja Zucco nemes egyszerűséggel, mindenféle megbánás nélkül, majd ismét megszökik. A börtöntetőn üldözik, de nem tudják elkapni. Lezuhan.[/box] Asztalos Ágnes