Huszárok, népviseletbe öltözött fiatalok, a karácsonyfalvi rezesbanda zenészei, valamint az Orbán Balázs Cserkészcsapat tagjai ünnepélyesen vonultak be szombat délután Orbán Csaba, a helyi közbirtokosság elnökének engedélyével a 18. Szelídgesztenye Fesztiválra. A homoródszentpáli halastavak feletti területről az egész medencét szemügyre vehették az ünnepélyre érkezők, a különleges látképet Jakab Lázár, a Homoródmenti Hannover Huszárok szószólója is kiemelte. Beszédében megemlékezett arról a tizenhárom honvédtisztről, akiket az 1848–49-es szabadságharc leverése után Aradon kivégeztek. Elmondta, bár a nemzeti emlékezetben október hatodikához, a kivégzés napjához kötődik az emlékük, meggyőződése, hogy nincs a Kárpát-medencében egyetlen olyan esemény sem, ahol a magyar ember ne érezné szükségesnek megemlékezni a történelmi hőseiről. Ezt követően Balázsi Ildikó pedagógus ismertette a szelídgesztenye gyümölcsének és a fesztiválnak is helyet adó különleges terület  történetét.

Elmondta, a szelídgesztenye egy tipikusan mediterrán faj, valószínűleg először Kis-Ázsiában kezdték el termeszteni még a Krisztus előtti időkben. A látványos, magas és tömött lombú fákat Romániában Máramarosba, valamint Olténiába telepítették be. Homoródkarácsonyfalván, a szájhagyomány szerint, Kelemen Lajos tanító kezdeményezte 1905-ben az ötven gesztenye és százötven diófacsemete elültetését – gyermekek és felnőttek segítettek a betelepítésben, a több száz méterrel odébb található Homoródból hordták a vizet a csemeték tövére. Balázsi Ildikó elmondta, a karácsonyfalvi csemetéket a természeti katasztrófák elleni védekezés céljával ültették el, viszont a levéltári kutatások arra engednek következtetni, hogy a szelídgesztenye-liget már 1905 előtt létezett a mára a homoródkarácsonyfalvi közbirtokosság tulajdonában levő birtokon. A több mint egyhektáros területen jelenleg negyvenhat gesztenyefa található – a jellegzetes fa esetében nem ritka a több száz éves élethossz. Kiemelte: az ültetvény rehabilitálása és rendezése szaktanulmány alapján történt, a ligetben található száznyolcvanhat dió- és gesztenyefa nyilvántartásba került, és egyenként, minden fa esetében felvázolták a szükséges gondozási és ápolási teendőket. 

Azt is megtudtuk, hogy a karácsonyfalvi közösség az ültetvény életben tartása érdekében csemetekertet is létesített a területen. 2005–2007 között, a területrendezés eredményeként egy kulturális térrel egészítették ki, valamint fiatal művészek szobraival díszítették a gesztenyést. 2011-ben, egy internetes szavazás során meghirdetett Székelyföld egyik legnagyobb és legfontosabb természeti értékeit bemutató Székelyföld hét csodája elnevezésű projektben első helyen végzett. Az Európai Bizottság által is támogatott projekt elsődlegesen a régió lakosságának körében szerette volna népszerűsíteni a környék páratlan természeti kincseit. 2016-ban, a magyarországi Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) ajánlásával dr. Radócz László, a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének professzora és Zeller Zoltán, a budapesti Gyümölcstermesztési Kutatóintézet szakembere megvizsgálták a szelídgesztenyést és egészségesnek találták. Végül 2017-ben, egy svájci szakember segítségével elvégezték a száztizenkét éves fák karbantartási munkálatait. A bemutató után többek közt a homoródkarácsonyfalvi általános iskola kisdiákjai népdalokkal és tánccal szórakoztatták az érdeklődőket – Tímár Melinda és Cseke Mónika tanították be az előadást. A későbbiekben volt népdal, de könnyűzene is: Botorok Annamária székelyföldi dalokat, Szolga Barbara Egyed Zalán hangszerkíséretében slágereket énekelt, de a fiatal nannyók és Balázsi Boróka Orbán Tamara Kincsővel párban szórakoztatta az érdeklődőket.