Huszonhat gyermek született a székely kapuiról neves Máréfalván tavaly – jó előjel ez a község polgármestere, Kovács Imre szerint. Ütemesebben haladnának a munkával, ha a bürokrácia nem kötné a kereket – állítja az elöljáró. [caption id="attachment_63870" align="aligncenter" width="1536"] Kovács Imre[/caption] Máréfalva községvezetőjét, Kovács Imrét polgármester-kollégáihoz hasonlóan arra kértük, sorolja fel a legfontosabb beruházásokat, amelyek által gyarapodott a község, a közösség a 2017-es évben. – Tudtunk 470 méter járdát építeni, bővítettük az ivóvízhálózatot és a telekkönyveztetéssel is jól haladtunk: 372 hektár területet sikerült „bevinni” a nyilvántartásba. Tavaly nyújtottuk be a Helyi Fejlesztések Országos Programjához (PNDL) a pályázatot a víz- és szennyvízhálózat bővítésének folytatására, és LEADER-pályázatot is benyújtottunk, ami ugyan nincs még elbírálva, de bízunk az eredményességében. A közösségi házat bebútoroztuk, átadtuk, és sikerült befejezni az egykori kicsi iskola felújítását. Vannak még anyagi elmaradások, de a tornateremként szolgáló épületet már használják a gyermekek – summázta Kovács. A kérdésre, hogy mi okozott csalódást, illetve bosszúságot az elmúlt esztendőben, így válaszolt: a szakemberhiány és a bürokrácia. – Hiába van a költségvetésben elkülönített pénz építkezésre, ha a papírozás és a határidők késleltetik a kivitelezést. Nem normális, hogy egy építkezési tervhez minimum tizenkét intézmény jóváhagyása kell. Elsősorban ezen kellene változtatni – fejtette ki. Az idei terveivel kapcsolatosan a községi vízhálózat további bővítését jelölte meg prioritásként, de folytatják a járdaépítést és utcákat is aszfaltoznak pályázati pénzből. Máréfalván számottevő a roma lakosság, de az együttéléssel nincs gond. – A cigány családok nagy része külföldi munkából él. Nem a város, külföld „szívja el” az embereket, a fiatalságot a faluból. Ott az embert beállítják egy gép mögé, megmondják, mit csináljon, nem kell törni a fejet. Itthon ez a rendszer nem működik, muszáj gondolkodni, ezért nehezebb. Nálunk is az elvándorlás a legnagyobb probléma – fogalmazott. A fentiek ellenére az elöljáró nem pesszimista. A faluban tavaly 26 gyermek született, tucattal több, mint 2016-ban. Az idei költségvetéssel kapcsolatosan a polgármester úgy nyilatkozott: véleménye, hogy sem több, sem kevesebb nem lesz a kasszában, mint tavaly volt, de a pályázati pénzek és a megyei tanácstól kapott támogatások is hozzájárulnak a település gyarapodásához. Lázár Emese