A Bözödújfaluért Egyesület és Szombatfalvi József esperes kezdeményezte, az erdő­szent­györgyi polgármesteri hivatal rábólintott, az Erdélyi Utakon Egyesület felvállalta, Berze Imre székely­ud­varhelyi szobrászművész gipsz­be önti a vízbe süllyesztett Bözöd­új­falu minden apró részletét bemutató makettjét. [caption id="attachment_21819" align="aligncenter" width="620"] Készül Bözödújfalu makettje. A település emlékét nem hagyják veszni[/caption] „Mint Atlantisz, a rég elsüllyedt ország, Hall­játok? Erdély ha­rangoz a mélyben. Elmerült székely faluk hangja szól Halkan, halkan a tengerfenéken.” – Akár a több mint két évtizede víz alatt nyugvó Bö­zöd­újfaluról is szólhatna Remé­nyik Sándor verse, de ezek a sorok 1925-ben, hetven évvel azelőtt születtek, hogy az egykor virágzó Maros megyei települést vízbe fojtotta volna a Ceauşescu-diktatúra. Az Erdőszentgyörgytől mindössze 5 kilométerre fekvő Bözöd­újfalut a víztározó építésével ítélte halálra a megalomániás diktátor. A lakosokat kiköltöztették, a falut templomostól, házastól hullámsírba süllyesztették – a település neve mára az „aranykorszak” falurombolásának jelképévé vált. Egyszer volt… Az utolsó erdélyi szombatosok egykori lakhelyének néma tanúja volt a gát vizéből néha kísértetiesen fel-felbukkanó, 18. századi római katolikus kőtemplom. A híres bözödújfalusi Madonna, az egyik legértékesebb erdélyi Mária-kegyszobor egykori őre 2014. június 29-én, vasárnap délután összedőlt, és, ahogy a faluja, amelynek több évszázadon keresztül harangozott, végleg eltűnt a víztározó mélyén. A tragikus sorsú település emlékét nem hagyják veszni. A Bözöd­újfaluért Egyesület és az erdő­szent­györgyi önkormányzat az évente megszervezett falutalálkozóval, a 168 kopjafából álló emlékparkkal tartja ébren az emlékezetet. Az emlékőrzők 2013-ban nagyot álmodtak: elhatározták, hogy elkészíttetik a néhai falu élethű, kicsinyített mását. A projektet felkarolta az erdőszentgyörgyi önkormányzat, és vállalta, hogy saját költségvetésből finanszírozza. A nagyszabású tervvel az ötletgazdák a csíkszeredai Erdélyi Utakon Egyesületet keresték meg. Nem véletlenül esett a választás az Orbán László által vezetett csapatra: az ő kezdeményezésükre készült el a tavaly átadott, a csíksomlyói kegyhelyet a templomtól a nyeregig bemutató, bronzból készült, letapogatható makett. A látássérülteknek is „látható” impozáns térplasztikát a székely­udvarhelyi fiatal szobrászművész, Berze Imre készítette el. Ennek a jól sikerült együttműködésnek a folytatására, a víztározó alatt fekvő Bözödújfalu egykori képének megmintázására kérte fel az Erdélyi Utakon Egyesület. A szobrászművész vállalta a munkát: a már csak az emlékekben élő, víz alatt enyésző falu kicsinyített, de minden részletében élethű mása már készül Berze szobrászműhelyében. Készül az élethű térplasztika Tegnap nagy találkozásnak volt színhelye Székelyudvarhelyen az Attila utca 17. szám alatti műhely. Az erdőszentgyörgyi ötletgazdák, a csíkszeredai tervezők első alkalommal látogattak el Berzéhez, hogy szemügyre vegyék: miként ölt formát az elképzelésük. Lélekindító – méltatta az egyelőre szürke agyagból megformázott, a kész állapottól még messze álló modellt meglátva Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere. Az elöljáró nem egyedül érkezett a terepszemlére. Vele tartott az értékmentő terv két ötletgazdája, lelkes támogatója: a Bözödújfaluért Egyesület elnöke, Személy Zsolt Dénes és Szombatfalvi József esperes is. Csíkszeredából Orbán László projektmenedzser és György Zoltán építész vette szemügyre a műhely közepén felállított 3,50 méter hosszú, 1,60 méter széles alkotást. Miközben a házigazda, Berze Imre gondosan vízzel bespriccelte, így óvva a kiszáradástól a már apró házakkal, a környező dombokkal, az unitárius és katolikus templommal, a Küsmöd patakával és utcákkal „ellátott” agyagmodellt, a vendégek minden apró részletében szemügyre vették a készülő művet. A valamikori 101-es házszám alatt lakó esperes is elégedetten állapította meg: ha elkészül, páratlan lesz. A néhai falu szülötte csupán a Csillaghegyet hiányolta, mondván, anélkül csonka lenne az újraálmodott falu. – Akasztóhegy, Tilalmas, Csillaghegy és délen a Pirító – ezek voltak a természetes határok – sorolta Szombatfalvi József, akinek emlékezetében ma is elevenen él szülőfalujának összes részlete, a kertjében álló pónyikalmafától a legapróbb portáig. – Itt most újjászületik egy kicsit a falu. Láthatóvá lesz mindazok előtt, akik már nem így emlékeznek. És ez lesz a csodálatos mindenki számára, hogy úgy, ahogy az emlékhelyen, a kopjafa-falut végigjárva sírtak, éppen úgy fognak itt is, amikor csak a szemükkel, végigmennek a falu utcáin, háztól házig, és talán így még elevenebben fog élni a falu. Mi, újfalviak hálásak leszünk mindenkoron, mert így meg tud maradni, élővé válik egy kicsit az, ami víz alatt van – mondta az esperes. Múlt és jelen találkozik Az agyagból megformázott, aztán gipsz és kenderkóc keverékéből kiöntött, eredeti színében, színezetlenül meghagyott végleges modellen rajta lesz minden apró falurészlet: a hat felekezetet szolgáló öt templom, a csűrök, a kertek, a kis utcák, a dombok – úgy és ott, ahogy az valamikor a valóságban is volt. Az 1:500 léptékű rekonstrukciós tervet elkészítő György Zoltán és Orbók Sándor építészek munkáját a Bözödújfaluért Egyesület birtokában levő 1984-es kárfelmérési iratcsomóban található adatok és régi fotográfiák is segítették. – Nem lesz színezve, a különleges, az organikus és geometrikus formákat megvilágító, a napszakok változását imitáló fénytechnika adja meg az egész szépségét – közölte Berze Imre szobrász, aki a műhely falaira feltűzött térképek, tervek alapján dolgozik. Sziszifuszi a munka: minden egyes elemet milliméternyi pontossággal lemérve formáz meg és illeszt a helyére. – Ami már nem látható, azt akarjuk most láthatóvá tenni, a legtökéletesebben és a legpontosabban – fogalmazott Orbán László, aki szerint a Bözödújfalut kicsiben újra megelevenítő térplasztika egy időben értékmentő és memento is lesz. A múlt és a jelen együtt elevenedik meg. Az 1992-ben kiteljesedett tragédiára a rekonstrukció drámai eleme emlékezteti majd a szemlélőt. György Zoltán építész ötlete volt, hogy a modellezett falu fölé, szemmagasságban elhelyezve, a település vesztét okozó víztömeget szimbolizáló objektum kerüljön, amelyben a falu negatív mása fog visszatükröződni. Csapatmunka a javából Emlékezni és emlékeztetni a még élőket és az utódokat arra, ami történt – ez a célja ennek a projektnek, amit Orbán László „egy szép koprodukció, gyönyörű csapatmunka” eredményeként jellemzett. A modellen még rengeteg a munka, de Berze Imre szobrászművész biztosította a megbízókat: az er­dő­szentgyörgyi városnapokra, körülbelül április 30-ára tervezett átadásig elkészül a térplasztika. Bözödújfalu hű mása, a különleges, egyedi és értékes alkotás míves helyet kap. Erdőszentgyörgy barokk ékességében, a Rhédey-kastély egyik szobájában, a néhai településnek emléket állító kisfilmmel együtt, a régi életet felidéző fotók, tárgyak társaságában helyezik el. Méltó helyen, hogy a látogatók, látók és nem látók egyaránt bejárhassák, ujjaikkal kitapinthassák Bö­zödújfalut, a települést, ami volt, és ami már nincs, de ami elevenen él egykori szülöttei, lakói emlékezetében, és amit, hála az újraálmodóinak, az unokák sem fognak elfelejteni. Lázár Emese