Moldovan Radu református tiszteletes öt éve szolgál Felső­boldogfalván, azóta hatalmas változáson ment keresztül a templom és környéke. Származásáról, templomfelújításról, az egyházközség helyzetéről és egyéb terveiről kérdeztük a háromgyermekes lelkészt. [caption id="attachment_86309" align="aligncenter" width="1000"] Moldovan Radu Fotó: Nagyálmos Ildikó[/caption] Marosvásárhelyen született, ott is nevelkedett, az iskolát is ott végezte: az óvodát románul, az iskolát pedig magyarul. Hetedikes korában döntötte el, hogy lelkipásztor lesz, és a református kollégium elvégzése után rögtön felvételizett Kolozsváron a teológiára, majd ezt követően egy évet Svájcban tanult ösztöndíjasként. – Édesapám román nemzetiségű, édesanyám nyárádmenti magyar családból származik, és mivel elsőszülött fiú vagyok, én örököltem édesapám teljes nevét. Amikor megismerkedtek a szüleim, nem tudták egymás nyelvét, de az évek során mindketten megtanulták, tökéletesen beszélik mindkét nyelvet. Otthon a családban magyar nyelven beszéltünk, a baráti társaságom is magyar volt. A három öcsémből a legidősebb is magyar közegben nőtt fel, barátai is magyarok voltak, a két kisebb öcsém pedig inkább román társaságba járt, így ők jobban kommunikálnak románul. Egymás között viszont mai napig magyarul beszélünk – mondja a tiszteletes, amikor származása felől érdeklődöm. Püspöki kinevezéssel 2008-ban helyezték a székelyudvarhelyi református diákotthonba, két és fél év után innen hívták meg Székelymuzsná­ba lelkipásztornak, ahonnan szintén két és fél év után, 2013. december elsején került a Székelyudvarhely melletti településre. Régészeti lelettel bizonyítanák a 12. századi eredetet – Felsőboldogfalván jól érezzük magunkat, hosszú távon itt képzeljük el a jövőnket. A templomunk A-kategóriás Árpád-kori műemlék templom, az első építési fázisát a 12. századra datáljuk, ekkor már kőtemplom állhatott ezen a helyen. Noha egyelőre a 13. századot tudjuk igazolni, bízom abban, hogy az újabb ásatások során kézzelfogható dokumentummal, régészeti lelettel bebizonyíthatjuk. A legrégebbi fal a templomhajó déli oldala, itt szeretnénk még egy régészeti kutatást elvégeztetni és remélem, meghozza a kívánt eredményt. A templom jelenlegi formáját a 15. században nyeri el, 1661-ben egy tűzeset után nagy felújításra szorult, 1670-ben készült el a kazettás mennyezet – mondja a tiszteletes. A templomrenoválás igénye 2016-ban született meg, ugyanis a tetőszerkezetnél statikailag gondokat állapítottak meg a szakemberek. Mivel széles körű szaktanulmányt kellett készíteni, a tervezővel úgy döntöttek, készüljön egy általános renoválási terv, és annyit valósítanak meg belőle, amennyire lehetőségük lesz. – Így indultunk neki a tervezésnek, az engedélyek beszerzésének, és amikor nyolcvan százalékban megvoltunk, jött a felmérés a felsőbb egyházi szervek részéről, hogy hol szeretnének templomfelújítással foglalkozni és milyen értékben. Később tudtuk meg, hogy a magyar állam a reformáció évében az egyház mellé állt és elindítottak Erdély-szerte egy templomrenoválási folyamatot, amibe mi is belefértünk. Kapóra jött ez a lehetőség, hiszen rá egy évre neki is tudunk fogni a kivitelezésnek – osztotta meg a jó hírt Moldovan Radu. A teljes renoválás hárommillió lejbe kerül, 50 ezer lejjel Hargita Megye Tanácsa is hozzájárult, amiből a várfalon lévő zsindely készült el. A megyei tanács finanszírozta a tervek elkészítését is. A teljes renoválás befejezésének dátumát 2019 októberére tűzték ki, legalábbis a kőműves- és bádogmunkát szeretnék addigra befejezni. Erős ifjúsági csoport nevelése a cél Sajátos helyzetben van Udvar­hely­széken a református egyház, hiszen sok kicsi – két-háromszáz lélekszámú – egyházközség található. Felsőboldogfalvához csupán Árvátfalva tartozik, a tiszteletes kéthetente kijár istentiszteletet tartani. A 18. századig Bikafalva is ide tartozott, de az 1700-as közepén levált és külön egyházközséget alapított. Felsőboldogfalván fele-fele arányban élnek reformátusok és katolikusok, az utóbbi időben a város közelsége miatt sokan költöztek a településre, itt építettek házat. – Az egyházmegyei átlaghoz képest jól állunk a templomlátogatás­sal, noha Boldogfalva sajátos helyzetben van, hiszen sokan kötődnek a városhoz, akár hétvégi programokkal is. A település lakói viszont nagyon szeretik, ha évente az egyháznál van néhány nagyobb, kiemelkedő alkalom, amikor összejöhetünk, ilyen volt például az emlékparkavatás – mondta a tiszteletes. A fiatalokkal a vallásórák mellett is foglalkoznak, jelenleg a konfirmáló gyerekek felkészítése folyik, de akár közös kirándulásokat is szerveznek, hiszen a tiszteletes úgy véli, ebből a generációból lehet majd létrehozni egy erős ifjúsági csoportot, akinek kötődése van az egyházhoz. Az utóbbi években 6-7-8 fiatal konfirmált, idén hatan, jövőre nyolcan tesznek fogadalmat, viszont olyan szűkös esztendő is volt, amikor egyetlen konfirmáló sem került. A szám növekedése örvendetes, mondja a lelkipásztor, hiszen egy fiatal gyülekezet ebben mérhető. Nagyálmos Ildikó