Szeptember közepén hat udvarhelyszéki kisrégióban – Havasalja, Homoródmente, Keresztúrszék, Nagy-Küküllőmente, Nyikómente, Sóvidék – a helyi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel közösen tartott népviseleti találkozókat a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Most Székelyudvarhelyen ismét összegyűltek a kisrégiókat képviselő csoportok, kiegészülve Székelyudvarhellyel, hogy egymásnak is bemutathassák viseleteiket, féltett, több évtizedes darabjaikat, hangsúlyozva az adott vidékekre, településekre jellemző sajátosságokat. A rendezvény a belvárosi református templom előtti téren kezdődött szombat délelőtt, ahol gyülekeztek a résztvevők, majd ökumenikus istentisztelettel folytatódott. Ezt követően a több száz résztvevő felvonult a Művelődési Házig, ahol az ünnepség folytatódott.

Az egybegyűlteket elsőként Simon Mária-Tímea, a Művelődési Ház igazgatója köszöntötte mint házigazda. Elmondta, megtisztelő érzés számukra, hogy nemcsak társszervezői, hanem házigazdái is lehetnek ennek a rendezvénynek. Kiemelte, szemet gyönyörködtető, lelket simogató érzés ennyi sok székely ruhába öltözött embert látni, ami egyszerre ad erőt és kötelez a helytállásra.

Ez a mai nap egyszerre főhajtás elődeink előtt és számadás a jelenről, de jövőbe tekintés is egyaránt

– fogalmazott a Művelődési Ház vezetője.

Bíró Barna Botond. Hargita Megye Tanácsának alelnöke is népviseletet öltött magára, így köszöntötte a találkozó résztvevőit. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy sokszínű viseletek vannak felsorakozva, mégis megtalálhatjuk bennük az egységet, azt, ami összeköt bennünket, amivel jövőt építhetünk.

– Aki viseletet hord, az tudja, hogy a viseletnek súlya van, hiszen a viselettel magunkra öltjük a székely sorsot is, elődeink sorsát, akik harcoltak a szabadságharcokban, és dolgoztak azért, hogy a szülőföldet megőrizzék és gazdagabban továbbadják a következő generációknak.

Ez a feladatunk és felelősségünk nekünk is, továbbörökíteni nemzeti identitásunkat, történelmünket, hagyományainkat. Élővé tenni mindazt, ami meghatároz bennünket közösségként – vélekedett Bíró Barna Botond.

Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja is jelen volt az eseményen, aki gratulált a szervezőknek a rendezvény létrejöttéhez és szép ünnepet kívánt.

A köszöntők sorát Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke zárta, aki a rendezvény fővédnöke is volt egyben. Mindenkinek megköszönte, hogy magára öltötte székely ruháját és bemutatta azt. Elmondta, az elmúlt nyolc évben végzett és feltárt kutatómunka eredményei nemcsak az udvarhelyiek, udvarhelyszékiek öröksége, hanem a teljes magyar nemzeté is egyaránt. 

A köszöntők után sorra bemutatkoztak a részt vevő csoportok. Megtudhattuk, hogy nagyon sokan saját viseleteiket öltötték magukra az eseményre, de számos olyan darab is bemutatásra került, amelyeket örökül hagytak az elődök. A ruhákon visszaköszönt a települések gazdagsága is, amelyet a díszített kötények, mellények fejeztek ki, ugyanakkor megkülönböztették a ,,miesnapi” és a vasárnapi öltözékeket. A sort Havasalja kezdte, a máréfalvi és a zetelaki küldöttség viseletei kerültek górcső alá. A csoportok általában bemutatták a gyerekviseletektől egészen az időskori viseletekig, külön a generációkra jellemző formákat, színeket, de az alsóneműről, a lábbelikről, a férfiak ünnepi és hétköznapi viseleteiről  is szó esett.

A fiatal lányok általában pirosban, az idős asszonyok pedig sötét színekben, barnában, feketében jártak. A homoródalmásiak viseletei közül mindenik mellény egyedi darab volt, és több közülük a százéves korhoz közelített, amelyeket örökül kaptak elődeiktől a mostani nemzedékek. Az almási lányok még hímzett alsószoknyáikat is bemutatták a nagyközönségnek. A lövétei csoport korhoz kötött színes viseletei között egy gyöngyhímzéssel készült kontypártás menyasszonyt is láthatott a közönség, és persze a hozzá illő, gyöngyös bokrétás kalapdísszel rendelkező vőlegény viseletét is megismerhették.

A székelymuzsnai színes – lila, zöld, kék, barna, bordó – székely ruhák jelentéséről is sokat megtudhattak a résztvevők, de megismerhették a kecseti cifra bundát és azt a történetet is, hogy hogyan és mi célból kerül zseb a zsékelyderzsi asszonyok alsószoknyájára. A tartalmas és érdekes bemutatók között népdalok csendültek fel diákcsoportok előadásában, a rendezvény fényét pedig a Székely Dalegylet Férfikórusának előadása is növelte.  

A Művelődési Ház előterében az Őseink viseletben című fotókiállítást tekinthették meg a résztvevők. A régi képeket az érintett kistérségekből válogatták, nagyíttatták és állították ki a szervezők.