Megyénkben közel 200 előkészítő osztályba, több mint háromezer helyre várják a kicsiket idén. A törvény szerint tanítót nem választhat a szülő, iskolaköteles korú gyermeket pedig csak szakorvosi ajánlással lehet visszatartani a napköziben. A megyében általában problémamentesen zajlik a beiratkozás, kivétel Székelyudvarhely, ahol majdnem minden évben kialakulnak vitás helyzetek. Hargita megyében 181 és fél előkészítő osztályt indítanak a 2022–2023-as tanévben, ebből 156 magyar tannyelvű. Összesen 3138 hely szerepel a beiskolázási tervben – derül ki a tanfelügyelőség honlapján is közzétett táblázatból. Az osztályok létszáma 22, csak nagyon indokolt esetben lehet 25, és ehhez már a tanfelügyelőség jóváhagyása kell – tudtuk meg Galaczi Hajnalka elemi oktatásért felelős tanfelügyelőtől. Kinek kell ajánlás? A beiratkozás első szakasza tegnap rajtolt, és május 10-ig van lehetőségük a szülőknek beíratni a kiválasztott iskolába a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltött gyermeküket. A kisebbek esetében, tehát akik szeptember 1. – december 31. között lesznek hatévesek, és jártak napközibe, elegendő az óvónő által kiállított ajánlás a beíratáskor. Ezt előzetes, pár éve országosan egységes felmérések alapján töltik ki, amely öt területen méri a képességeket, kompetenciákat – tudtuk meg Péter Edittől, a székelyudvarhelyi Villanytelepi Napközi Otthon vezetőjétől. Szakszerű iskolaérettségi vizsgálatra csak akkor van szükség, ha az említett életkorú kisgyermek még nem járt napközibe, vagy külföldről tér haza. Ebben az esetben a szülőnek kérést kell benyújtania a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központhoz, ezt e-mailben is megteheti. Ha a szülő nem akarja még iskolába adni a már iskolaköteles gyermekét, akkor egy szakorvosi véleményezés birtokában a tanfelügyelőséghez fordulhat (személyesen, postán vagy e-mailben). Galaczi Hajnalka elmondta: az ilyen kéréseket többnyire pozitívan bírálják el. A sajátos nevelési igényű gyermekek – ha rendelkeznek megfelelő bizonylattal – 8 éves korukig maradhatnak a napköziben vagy óvodában, viszont a szülő írásos kérésére a hat évet betöltött gyermek is beíratható előkészítő osztályba. Az iskolák többsége honlapján, Facebook-oldalán már közzétette a szükséges tudnivalókat. Tévhitek és városi legendák Galaczi Hajnalka közölte, hogy az előkészítő osztályokat indító iskolák zömének van egy körzete, és a gyerekek alanyi jogon mehetnek a lakhelyüknek megfelelő intézménybe. Nincs körzetük az úgynevezett hivatási (például művészeti iskolák), a felekezeti és az alternatív módszerű osztályt indító iskoláknak. Ezek sajátos, a tanfelügyelőség által jóváhagyott kritériumrendszer szerint veszik fel a tanulókat. Székelyudvarhelyen a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola mellett még három ilyen intézmény van: a Benedek Elek Líceum, ahol egy step by step osztályba várják a kicsiket, illetve a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium és a Tamási Áron Gimnázium (összesen három osztállyal), amelyek felekezeti iskolákként nem körzetkötelesek, bár ez vitatható. A tanfelügyelő elismerte, hogy az elmúlt időszakban nem volt olyan év, hogy ne alakult volna ki konfliktus a beiratkozás kapcsán, ne érkezett volna a tanfelügyelőséghez szülői feljelentés, ne kellett volna vitás helyzeteket megoldani. – A megye más településeire nem jellemző ez – jegyezte meg Galaczi Hajnalka. Székelyudvarhelyen a szülők körében még az az információ is kering, hogy bizonyos összegért (amit adományként „könyvelnek el” az adott iskola alapítványánál) be lehet jutni például a step by step osztályba. Székely Gyula, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum igazgatója határozottan visszautasította ezt a feltételezést, és hangsúlyozta, hogy a pontrendszerük mindenki számára nyilvános, ott az iskola honlapján, és azon semmiféle adományozás nem szerepel. A másik probléma, ami nagyon jellemző Udvarhelyen, hogy számos szülő már hónapokkal a beiratkozás előtt ideiglenes tartózkodási engedélyt csináltat egy olyan címre, amely az általa kiválasztott iskola körzetéhez tartozik. Így kerül szorult helyzetbe „városi legendák” miatt egy-egy iskola, és kaphat jóváhagyást pluszosztály indítására egy másik. Galaczi Hajnalka szerint nincs törvényes eszköz a tanfelügyelőség kezében, hogy érdemben tudjon kezdeni valamit az úgynevezett elit iskolák és a többiek között mélyülő szakadékkal, mindössze azt próbálják elérni, hogy a körzeteket tartsák be, legyen átlátható a kritériumrendszer, és csak indokolt esetben hagynak jóvá több helyet vagy még egy osztályt. Úgy tűnik, nincs mit tenni… A probléma nem ismeretlen a székelyudvarhelyi városházán sem, de magára a rendszer belső működésére nincs ráhatásuk. Arra viszont, hogy az iskoláknak milyen legyen a körzete, tehet javaslatot a polgármesteri hivatal – tudtuk meg Pálfi Kinga alapolgármestertől. – Abba nincs beleszólásunk, hogy a körzet nélküli iskolák – ahol gond szokott lenni – hogyan szabályozzák a beiratkozást. Amit mi megpróbáltunk, az az, hogy leültünk tárgyalni idén is az iskolaigazgatókkal, kértük, hogy mindenki hagyja élni a másik iskolát – mondta Pálfi. Véleménye szerint bár mindenütt jó pedagógusok vannak a városban, Udvarhelyen mégis bekerül egy pluszkör az iskolaválasztásba. Az alpolgármester szerint valószínűleg kapcsolatban állhat ez a vállalkozói szellemmel is, hogy sokan a központi körzet nélküli iskolákba akarják bejuttatni a gyerekeiket, mert úgy gondolják, hogy jobb feltételeket nyújtanak. – Az én gyerekem körzetes iskolába jár, és nem gondolom, hogy az egyik többet vagy kevesebbet adna, mint a másik. Ez a sajátosan „túlspilázott” udvarhelyi jelenség maguknak az igazgatóknak, az iskoláknak is megnehezíti az életét ebben az időszakban – jegyezte meg. A körzetes iskolákban pedig a polgármesteri hivatal kezdeményezésére már néhány éve valamennyi szülőtől kérnek egy saját felelősségre kitöltött nyilatkozatot arról, hogy életvitelszerűen az ideiglenes tartózkodási engedélyben (ún. flotant) szereplő lakcímen élnek. Az iskolák ezt meg is vizsgálhatják – tudtuk meg. A szociális érettség fontosabb Péterffy Tünde pszichológus, a székelyudvarhelyi napközik tanácsadója is látja a tendenciát, amikor a szülő, nem figyelve gyermeke adottságaira, érzelmi érettségére, szociális képességeire, esetleges szorongásaira, mindent megpróbál, hogy egy „híres”, elit iskolába kerüljenek be. Tapasztalata szerint ugyanakkor elég ritkán, leginkább a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében fordul elő, hogy a szülők segítséget kérnek az iskolaválasztáshoz. – Ilyenkor megfelelő iskolát, illetve az iskolai tanácsadók véleményét kikérve a gyerek személyiségének megfelelő tanítót próbálunk ajánlani. Bár ez eléggé kérdéses, mert elvileg a szülőnek nincs joga tanítót választani, az az iskola, ahol több osztály indul, maga dönti el, hogy milyen módszerrel sorolja be a gyerekeket, az elosztás módját már nyilvánosságra kellett hozza mindenik intézmény – mondta erre a szaktanfel- ügyelő. Van, amikor még nem iskolaköteles a gyermek, de a szülő már iskolába adná. Jó esetben mielőtt döntene, megkérdezi a szakembert is. – Ilyenkor konzultálok a szülőkkel, körbejárjuk az iskolaérettség fogalmát. Nehéz megértetni, hogy nemcsak az értelmi érettség a fontos, hanem ennél sokkal komplexebb, több szempontnak megfelelő fejlettséget feltételez az iskolaérettség. Szerintem az érzelmi és a szociális érettség sokkal fontosabb – mondta Péterffy Tünde. A pszichológus szerint összességében a szülők gyakran nem iskolát, hanem tanítót választanak a gyermeküknek (valahogy megtalálják a módját – szerk.megj.), nem elhanyagolható szempont, hogy milyen közel van az iskola a lakhelyhez. További fontos tényező a délutáni oktatás, ami nagy könnyebbséget jelent sok szülő számára. Többségi magyar városokban is vannak, akik fontosnak tartják a román nyelv megtanulását, elsajátítását, ezért román iskolába íratják gyereküket. Végül a nyílt napokra hívta fel a figyelmet a szakember, amit nagyszerű kezdeményezésnek tart, ugyanis a szülő és a gyerek egyaránt megismerkedhet az iskola épületével, a tanítókkal, bekukkanthat a felszerelt osztálytermekbe. – Érdemes ezt a lehetőséget kihasználni iratkozás előtt – tette hozzá.

Asztalos Ágnes