Együtt a sziklahitű királlyal

HN-információ
A Székelyudvarhelyi Városháza Szent István termében tartották szombaton A sziklahitű király című egynapos konferenciát a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) és az Orbán Balázs Akadémia közös szervezésében. A köszöntők után előadások következtek. [caption id="attachment_59123" align="aligncenter" width="1000"] Szakmai előadások kalauzoltak a lovagkirály idejébe. És őt a jelenünkbe Fotó: Simó Márton[/caption] Puskás Attila történész (NSKI) egyháztörténeti oldalról közeledett a szent király korához, rávilágítva bizonyos összefüggésekre, amelyek a középkorban a római katolikus egyház és az európai királyi dinasztiák között zajlottak. Nyilvánvaló, hogy egy-egy 40 perces előadásban nem lehet szintetizáló szándékkal összefoglalni a Nyugat-római Birodalom utolsó időszakától a népvándorlás korán át a konszolidált, keresztény alapokon nyugvó Európáig átívelően húzódó kort. Ezt a majdnem ezeresztendős időszakot mindössze érintőlegesen tárgyalta az előadó, a fő jelenségek mentén haladt, míg végül eljutott a konklúzióig, amely szerint Szent László királyunk azzal emelkedett ki kora uralkodói közül, hogy helyesen értelmezte a magyarság érdekeit, folytatta Szent István művét, s egyértelműen a kereszténység nyugati ágához kötelezte el magát és országát. Utazás a jelenben A következő témák immár kivétel nélkül a jelent érintve, a jövőre s az abban elhelyezett Szent László-képre reflektáltak. Sashalmi-Fekete Tamás az Arany Griff Rend részéről – több más zajló program mellett – ismertette az egyesületük egyik új projektjét, amelyben digitalizálják a Kárpát-medencében fellelhető Szent Lászlót ábrázoló freskókat, oly módon, hogy bejárva az érintett országokat vagy megvásárolva a nagyjából azonos művészi és technikai színvonalú fotókat, interaktív honlapon teszik közzé munkájukat, amely majd több nyelven is hozzáférhető lesz. A szakember bemutatta a honlap jelenleg elérhető változatát, amelyet folyamatosan fejlesztve, a 2017-es év végéig igyekeznek kiegészíteni. A www.szentlaszlo.com honlapon jelenleg már magyar, román és angol nyelven érhető el a Szent László-legendárium egy része. Legközelebb a német variációt teszi hozzáférhetővé. Kiadás előtt álló kötet Gyöngyössy János mérnök, történeti grafikus a Székelyföldi Legendáriummal készülő, sajátos humorú új kötetről beszélt. A szöveget Muszka Sándor írta. Gyöngyössy rajzait többek között egyéni kiállítások jóvoltából, a néhány évvel ezelőtt megjelent alternatív székely tankönyv, a Székely Kártya, vagy az Élő Székelyföld Füzetek lapjairól ismerheti és kedvelheti a nagyközönség. Az új kötet Szent Lászlót követi a székelyföldi és távolabbi helyszínekre. Fazakas Szabolcs operatőr-filmrendező, a Székelyföldi Legendárium ügyvezetője elmondta, hogy az igényes kivitelű kiadvánnyal szeretnének ott lenni idén a karácsonyfák alatt. A vetített képes előadáson a már betördelt és előkészített mesterpéldány néhány oldalát láthatták a jelenlevők. Aki óhajtotta, fizikai valójában is megtekinthette, kézbe vehette a „prototípust”. Korabeli viseletek és történeti kirándulások Hidán Csaba történész, a Károli Gáspár Református Egye­tem tanára ugyancsak ismert és elismert szakember Ud­var­helyszéken, hiszen 3-4 évvel ezelőtt a Balassi Intézet Sepsiszentgyörgy Kulturális Intézete jóvoltából, illetve idén az NSKI szervezésében számos előadást tartott a magyarok őstörténetéről és a honfoglalás koráról. Most a középkori székely viseletről beszélt, illetve azokról a hatásokról, amelyek elődeinket érték. Nem véletlenül, éppen a Szent László korabeli falfreskók és az írott források – krónika- és kódex-illusztrációk – segédletével igyekezett rekonstruálni a középkori úri és közemberi székely viseletet, egyértelműsítve, hogy a kun és a besenyő hatások sokáig jelen voltak őseink ruhadarabjain. Szabó Károly fotográfus-filmrendező is a jelenben utazott Szent László társaságában. Beszámolt azokról az udvarhelyszéki körutakról – egyet kerékpárral, négyet autóbusszal tettek meg –, amelyek a közeli Szent László-emlékhelyeket érintették idén nyáron. A Szent László Útlevéllel bejárt települések: Ho­moródszentmárton, Ho­mo­ródkeményfalva, Szé­kely­dá­lya, Székelyderzs, Ho­mo­ród­szentlászló és Bögöz, illetve Orosz­hegy. Ho­mo­ród­szent­lász­lón és Oroszhegyen nincs Szent Lász­ló-freskó, csak emlékhely, dűlőnév, így ezt a két települést a buszos kirándulásokból kihagyták. A Szekler Teker Egyesülettel, az Erdélyi Magyar Néppárt udvarhelyszéki szervezetével és a Civil Kurázsi Egyesülettel közösen szervezett programok résztvevői közt – akik bejárták a helyszíneket és rendelkeznek a megfelelő pecsétekkel – mintegy 20 kötetet sorsolnak ki a Muszka–Gyöngyössy szerzőpáros kiadás előtt álló munkájából. Záróprogram gyanánt az Arany Griff Rend tagjai tartottak középkori ruha- és harcászati bemutatót. Egyébként ez a mintegy másfél tucatnyi lelkes ember – fiatalok és felnőttek vegyesen – számos helyi rendezvény értékes színfoltját képezi, gyakran eljutnak más városokba és a határokon túlra is a hagyományőrző fesztiválokra, ahol egyre markánsabban képviselik Székelyudvarhely városát. Ily módon látható, érzékelhető a Szent László-emlékév hatásának továbbgyűrűzése, hiszen a menet közben zajló programok beépültek a helyi turisztikai kínálatba és kellő odafigyeléssel élénkíthetik és értékesebbé tehetik az idelátogatók programját. Simó Márton 




Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!