Újabb, Székelyudvarhely történelmi városközpontjában levő régi épület került veszélybe – húzta meg a vészharangot a közösségi portálon nemrég Balázs Attila, a Civilek az Örökségért Mozgalom vezetője. A történet főszereplői ezúttal a mallersdorfi ferences nővérek és a tulajdonukban levő, Petőfi Sándor utcai, védett zónában levő ingatlanok. [caption id="attachment_38790" align="aligncenter" width="3264"] Nem műemlék, de a védett központi zónában áll. Játszótérre cserélnék Fotó: Asztalos Ágnes[/caption] „Az apácák (minden tiszteletem az övéké egyébként) le akarnak bontani 2, azaz két épületet a fronton a Petőfi utcában, a Petőfi panzióval szemben. Bővíteni akarják az óvodájukat. Kerestek neves építészeket a tervezésre, de ők határozottan visszautasították és figyelmeztették, hogy műemlékzóna. DE az apácák nem tágítanak. Bontani akarnak a belvárosban. NEM KÉNE” – írta Balázs Attila. Hozzátette: nem az apácákkal van a gond, hanem azzal, hogy nem ez az első eset, amikor a régi városképet hivatali engedéllyel rombolják szakszerűtlen átépítéssel és/vagy tüntetik el Udvarhelyen. A történelmi városközpont védett zóna, ahol „nincs helye a buldózernek”, bontani csak megfelelő szakértői engedéllyel lehet(ne), de – vélekedett Balázs – számos példa van rá, hogy Udvarhelyen ennek nincs hagyománya. Bizonyítja ezt a lapunkban is megszellőztetett, lebontott Kapusi-féle házként elhíresült Tompa László utcai ingatlan, vagy a Bethlen utcai, a református temető bejárata melletti régi ház, amelyet a tulajdonosok teljesen lebontottak, helyére egy hatalmas, modern épületet emeltek, lebontva az egykori homlokzatot is, aminek az eredeti és publikussá tett látványterv szerint meg kellett volna maradnia. A facebookos bejegyzésre sokak felkapták a fejüket, legtöbb hozzászóló felháborítónak tartotta azt, hogy – amennyiben a hivataltól zöld utat kap a Petőfi utcai bontási terv – egy újabb régi épülettel lesz szegényebb a város, de volt olyan vélemény is, miszerint le kell bontani a régi házat, mert „nem minden értékes, ami régi”. A polgármesteri hivatalnál érdeklődtünk az üggyel kapcsolatosan. Mivel a városnak jelenleg nincs kinevezett főépítésze, a sajtóosztály adott szűkszavú felvilágosítást. A válaszban az áll, hogy a mallersdorfi ferences nővérek a tulajdonukban levő, Petőfi Sándor utcai 5-7. szám alatti ingatlanhoz kérték még tavasszal a bontási engedélyhez szükséges urbanisztikai bizonylatot. Az iratot a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivataltól május 19-én, még az előző városvezetés idején meg is kapták. „Ez egy informatív dokumentum, tulajdonképpen arról rendelkezik, hogy a továbbiakban milyen jóváhagyásokra van szükség ahhoz, hogy végül a bontási engedélyt megkaphassák” – tájékoztatott a hivatal sajtóosztálya. Pontosították azt is, hogy a szóban forgó épületegyüttes nem szerepel a hivatalos műemlék épületek jegyzékében, viszont a védett központi zónában áll. A hivatal tudomása szerint az ingatlan „leromlott állapotban van, és az elmúlt években már rengeteg szakszerűtlen beavatkozást végeztek rajta (pl. ablakkeretek cseréje).” Egyébként az épület egyik felében írószereket forgalmazó bolt működik, amely a tulajdonosoktól béreli a helyiséget 2013 óta, a nemrégiben megújított szerződés 2018 novemberéig érvényes. Az ügyben nyomozva tudomásunkra jutott, hogy a mallersdorfi ferences nővérek az általuk működtetett, a Petőfi utcai 3. szám alatt levő Nardini Napközi Otthon udvarát szeretnék bővíteni, ezért bontanák le a szomszédos, tulajdonukban levő 5-7. szám alatti két régi ingatlant. Arra hivatkozva bontanának, hogy az épületek nagyon rossz állapotban vannak, a tatarozásukra pedig nincs anyagi forrásuk, így a két épület helyén udvar lenne, a fronton pedig egy kerítés. A fentieket lapunknak megerősítette a mallersdorfi ferences nővérek képviselője. Bardocz Anna-Mária kérdésünkre elmondta, hogy urbanisztikai bizonylatot kértek a polgármesteri hivataltól, mert valóban le szeretnék bontani az ingatlant, mert az nagyon leromlott állapotba került, az épületszerkezet is menthetetlen, mint a képviselő fogalmazott: már nem biztonságos. Felhívta a figyelmet, hogy a ferences nővérek a napközi mellett iskolás gyerekekkel is foglalkoznak, délutáni foglalkozást tartanak, és szem előtt kell tartaniuk a gyermekek épségének védelmét. A nővéreknek nincsen pénzük az épületek rehabilitációjára, viszont nagy szükségük van a telekre, hogy az odajáró gyerekeknek játszóteret alakíthassanak ki. Bardocz Anna-Mária hangsúlyozta, hogy minden szükséges engedélyt beszereznek, és minden illetékes fórummal konzultálnak a terv kapcsán. A képviselő úgy tudja, hogy a hivatal szakemberei terepszemlét is tartanak majd csütörtökön az ügyben szereplő épületeknél. A hivatal ezt igazolta: holnapra egy találkozót hívott össze, amelyre a nővérek képviselőit, független szakértőket és a civilszervezetek képviselőit is meghívták. „Bízom az új városvezetés jóindulatában és szakértelmében. Ez egy jó alkalom, hogy bizonyítsák, ők másképpen gondolkodnak az épített örökségről, mint az elmúlt nyolc év döntéshozói” – nyilatkozta optimistán a megbeszélést megelőzően Balázs Attila, a Civilek az Örökségért Mozgalom alapítója, vezetője. [box type="shadow" ]A Szent Családról Nevezett Szegény Ferences Nővérek rendjét 1855-ben Paul Josef Nardini plébános (1821–1862) alapította Alsó-Bajorországban, betegápolásra és leánynevelésre. A szegénygondozó nővérek 1864. november 19-én telepedtek le Erdélyben. A rend feloszlatását megelőzően az erdélyi egyházmegyében a legelterjedtebb női kongregáció volt. 1989-ben a nővérek visszatértek Székelyudvarhelyre és a ferences atyáktól kölcsönkapott kolostorban újra elkezdték tevékenységüket. A mallersdorfi ferences nővérek fenntartása alatt huszonnégy éve, 1992-től működik a szerzetesrend alapítójáról elnevezett Nardini Napközi Otthon, amelyet hivatalosan 2006-ban akkreditáltak. Jelenleg 4 vegyes életkorú csoportban 100 gyermeket nevelnek.[/box] Asztalos Ágnes Lázár Emese