Vidékünkön számos különleges falumúzeum található. A kérdéseket, hogy kiknek köszönhetően jöttek létre, hogyan maradnak folyamatos működésben, illetve milyen tárlatokat, történeteket ismerhetünk meg általuk, megválaszoljuk a tájházakról szóló sorozatunkban. Szász Mária és Szász István csíkszeredai házaspár 2002-ben egy véletlen folyamán fogott hozzá a gyimesközéploki Borospatakon a jelenlegi skanzen létesítéséhez. Néhány évig folyamatosan gyűjtötték a pusztulásra ítélt régi házakat és épületeket, míg 2008-ban hivatalosan is megnyitották a mára már népszerű falumúzeumot. – Véletlenszerűen jött létre az, ami most itt látható. Az első koncepció nem feltétlenül ez volt. Kezdetben ezen a két és fél hektáros területen egy kis ház és egy csűr volt. Csíkszeredában a Szász család cégének volt egy asztalosműhelye. Egy alkalommal éppen valami régi bútorokat kellett volna felújítani, és ahhoz kerestek régi faanyagot. Aztán újsághirdetés által kerestek bontani való csűrt és házat. Két hét alatt rengeteg jelentkező akadt – főleg innen Gyimesből –, hogy eladnának régi házakat, csűrt. Akkor felvetődött, kár lenne, hogy ezek teljesen eltűnjenek, és ha már úgyis itt van ez a nagy telek, akkor néhányat megpróbálunk ideköltöztetni – mondta el lapunk érdeklődésére minap a skanzent működtető Molnár Szabolcs, az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesületének elnöke, a Szász házaspár veje. A jelenleg is folyamatosan bővülő falumúzeumot önfenntartóvá és élettelivé kellett tenniük, ezért úgy döntöttek, hogy különböző programokat szerveznek a többnyire gyimesi régi házakban és a 2006-ban létesített rendezvénycsűrben. – A skanzen 15 házában folyamatosan fogadjuk a turistákat, ahol szállást biztosítunk számukra. Emellett vannak itt más épületek is, például csűrök, pincék és vízimalom is látható, illetve van szaunánk és dézsánk is. A házak nagy részét a Gyimesekből szereztük be, a nevük többnyire a származási helyüket tükrözi, azaz valamelyik gyimesi patak nevét kapta, de van ol [caption id="attachment_134368" align="alignnone" width="2048"] A rendezvénycsűrt 2006-ban létesítették, amely mára sokféle esemény közkedvelt színhelye
Fotók: Szász István[/caption] yan házunk is, mint például a Kondor, az Etelka vagy Andrika. Ezek a régi tulajdonosok neveit kapták, és ez valahogy úgy alakult, hogy amikor valamelyik házat kezdtük költöztetni, akkor a név rájuk ragadt. Az első házak között egy csíkmadarasi ház is idekerült, és ha minden jól alakul, akkor az idén egy háromszéki házat is újjáépítünk – részletezte Molnár Szabolcs. Mint megtudtuk, valamennyi épületet igyekeztek eredeti formájában újraépíteni, csupán kettőt alakítottak át, amelyekben fürdőszobákat is létesítettek. Az egyik házban régi gyimesi használatos tárgyakat is kiállítottak, amelyeket – alkalomadtán – tárlatvezetéssel egybekötve mutatnak be az érdeklődőknek. A skanzen mindemellett számos kulturális rendezvénynek ad otthont. – A nagyobb rendezvényeink közé tartozik például az erdélyi táncházzenészek találkozója, de van családos táborunk, és immár hagyománynak örvend az őszi művésztáborunk, amelyen nagyon sok neves Kárpát-medencei művész szokott részt venni, és közkedvelt lakodalmi helyszín is lett a rendezvénycsűrünk – sorolta a skanzen működtetője.

Biró István