Húsz éve hívták össze az első Székelyföldi Fürdőépítő Kalákát, ez idő alatt tizenegy népi gyógyfürdőt építettek újjá. Hogyan bontakozott ki a mozgalom, milyen eredményeket ért el, illetve hogyan alakult a felújított fürdők sorsa – ezekre a kérdésekre keressük a választ ankétunkban. A kászonújfalvi Sóskútfürdő egyike az első kalákákban épített, akkoriban nagy népszerűségnek örvendő népi fürdőknek. A Csíki-medence felől, a Nyergestetőn áthaladva, a Kászonújfaluba vezető út melletti kis égerberekben található forráscsoportra Gergely Mátyás, a terület tulajdonosa bukkant rá. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a fürdőépítési munkálatban is vitathatatlanul nagy szerep jutott Jánosi Csaba geológusnak, hisz végig jelen volt a kászoni népi fürdő kialakításánál. A 2004-es építkezés során az addig megszokottakhoz képest a kalákázók egy teljesen új helyzettel találták szemben magukat amiatt, hogy a forrás magántulajdonban volt. A fürdő aktuális helyzetéről Gergely Mátyás telektulajdonossal és a kászoni polgármesterrel, András Zoltánnal beszélgettünk. Magántulajdon a közösség javára – A geológiai és kémiai vizsgálatok alapján itt bővizű, ivó- és fürdőkúrára alkalmas kénes-sós víz tör a felszínre. A kalákára a megkeresés a terület tulajdonosától érkezett – mondta Jánosi Csaba. Új helyzetben találták magukat, ugyanis az addigiakban a kaláka a közösségi célokat segítette elő: – A helybéliek először bizalmatlanok voltak a magánterületre épülő fürdő használata tekintetében, így a kaláka előkészítéseképpen megállapodást kötöttek, melynek értelmében az önkormányzat, a közbirtokosság, a terület tulajdonosa és a kaláka szervezői közös összefogással új fürdőt hoztak létre a közösség javára. A vizek számos gyógyászati hatása már szinte velejárója a népi fürdőknek, nem kivétel ez alól Sóskútfürdő sem. – A kalákában megépült forrásház vize bizonyítottan segít a cukorbetegségben szenvedőknek. A fürdőmedence vize a nyirokrendszert aktivizálja, és segíthet a nyirokrákban szenvedők gyógyulásában. A helybéliek tapasztalata szerint krónikus bőrbetegségekre is kiválóan alkalmas. A lábáztató medence baleseti sérülések utókezelésére is kitűnő. Az építkezés során a legnagyobb küzdelmet a patak elterelése és ennek következményei okozták, az építők megtanulták, hogy tényleg „a víz az úr”. A hely szentségét és gyógyerejét tölgyfából faragott kászoni kereszt erősíti. A munka során az ide érkező kalákások sokat tanultak a helybéli mesterektől, a helyiek pedig elcsodálkoztak a napsütésben és esőben egyaránt lelkesen és kitartóan dolgozó kalákázókon. Az építés alkalmával arrajárók megfigyelhették, hogyan nőtt ki a kis berekből a szép fürdő. Az építkezés vidám faluünnepséggel zárult, ahol a mintegy háromszáz kalákarésztvevő emléklapot is kapott. Azóta a fürdőszentelés napja a helyi közösség ünnepévé vált. A kalákahelyszínek közül ez az egyik leglátogatottabb hely, ám mára már megérdemelne egy felújítást ez a fürdő is – ismertette az előzményeket a fürdővel kapcsolatosan Jánosi Csaba geológus. Vandalizmus és hanyagság Sóskútfürdő aktuális helyzetéről elsőként András Zoltán kászoni polgármesterrel beszélgettem: – Az építés ideje óta hosszú idő telt el, azóta a fürdőre ráférne egy felújítás. A fát a víz elkorhasztja, és sajnos, mivel a fürdő távol esik a lakott területtől, azonban a főút mentén található, időnként az átutazó rosszindulatú emberek is jelentős károkat okoznak. András Zoltán elmondta azt is, hogy a közeljövőben egy pályázati projekt révén fel szeretnék újítani a pusztulásnak indult övezetet. – Ebből az okból kifolyólag felvettük ismét a kapcsolatot az Ars Topia Alapítvánnyal és a telektulajdonossal, Gergely Mátyással, hogy a munkát minél előbb el tudjuk kezdeni. Egyébként is minden településnek szüksége van egy piknikövezet kialakítására. A fürdő és környéke ennek a célnak tökéletesen megfelel, ide eljárhatnak az emberek kikapcsolódni és akár egy kis fürdőzéssel egybekötve még kellemesebbé tehetik idejüket. Az önkormányzat egyetlen kérése ebben a tekintetben, hogy lehetőleg mindenki vigyázzon a környezet tisztán tartására és a meglévő dolgokra, lehetőleg ne romboljanak vagy ne tegyék tönkre a közösség szolgálatában álló alkalmatosságokat. Főként a fiatal generációkra jellemző ez a magatartás – emelte ki András Zoltán. Ugyanakkor egy beszélgetésünk alkalmával Gergely Mátyás tulajdonos kifejtette, korántsem optimista meglátását a területén található Sóskútfürdővel kapcsolatban: – A fürdő karbantartási jogát átadtam a helyi önkormányzatnak, azonban sajnos valami okból kifolyólag a strandot nem gondozták kellő figyelemmel, és az pusztulásnak indult. Egy másik lényeges dolog: azt hittem, hogy az emberek is majd nagyobb odafigyelést tanúsítanak a közszolgálatba bocsátott fürdő iránt, de sajnos tévedtem. Nemhogy egy minimális erőfeszítést tettek volna az emberek, csupán használták és a kihelyezett táblákat, építményeket vandálok módján összetörték, szétzúzták. Megkerestek a polgármesteri hivatal részéről, hogy piknikhelyet szeretnének létrehozni, de egyelőre nem látok semmiféle továbblépést az ügyben. Sajnos a fürdők esetében az emberek hozzáállásával és nemtörődömségével van a legnagyobb gond, pedig szeretik használni, csak éppen vigyázni felejtenek el ezekre az értékekre – zárta mondandóját a telektulajdonos.

Vlaicu Lajos