Az ünnepeknek, így a húsvétnak is egyik előnye és egyben hátránya is a nagy közös evészetek. Mert a székely ember mindig kitesz magáért, ha ünnepről, vendégeskedésről van szó, a húsvét pedig különösen a nagy „terülj-terülj asztalkám!”-szerű összejövetelekről szól. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen a mindennapos rohangálás és megfelelési kényszer közepette jó néha megállni egy-két napra ünnepelni, kiengedni a feszültséget, csak azokra figyelni, akiket igazán szeretünk: a családtagjainkra, a rokonainkra és a barátainkra. Ezen együttléteknek legkiválóbb helyszíne a fehér abroszos asztal, amely mellett – a népszerű mesterszakács, Benke Laci bácsi szerint – háborúk sorsa is eldőlt már. Mindezzel nem lenne gond, ha utána nem jönnének megint a szürke hétköznapok, és főleg a „kijózanodás”, amikor szomorúan konstatáljuk, hogy ezen az ünnepen is sikerült felszedni néhány kilót. Hát igen, a kilók már csak ilyenek, egy-kettőre növekvő tendenciát mutat a számuk, mihelyt többet, tartalmasabbat eszünk a megszokottnál, főleg, ha még valami finom, alkoholos itallal le is öblítjük. De mikor együnk jót, ha nem ünnepekkor? – kérdezhetné bárki. Az egyértelmű válasz pedig benne van a kérdésben: természetesen, ünnepekkor. Viszont nagyon nem mindegy, milyen az étel, amit elfogyasztunk! Alig több mint száz éve ugyanis vidékünkön gyökeret vert egy meglehetősen rossz étkezési szokás: a húst csak pityókával tudjuk elképzelni a tányéron. Ha ehhez még kenyeret is fogyasztunk, garantált a hízás. Márpedig a kenyérfogyasztásunk is magasabb a másokéhoz viszonyítva – gondoljunk csak azokra a kínos helyzetekre, amikor külföldön magyarázkodnunk kell, nekünk biza kenyér is kell a hús mellé. Pedig van egy jó szólásunk is, amiről érdemes lenne elgondolkodni, hátha nem „elszólásként” hagyták ránk eleink. A „kicsi kenyeret, s nagy húst!” szólásunkat akár étkezési tanácsnak is felfoghatjuk, amely megmutatja a helyes arányokat, de akár játszadozhatunk is vele, „kicsi pityókát, s nagy húst!”-ra változtatva az intelmet. Bizony-bizony, eleink sok száz évvel ezelőtt tudhatták a helyes arányokat, még akkor is, ha nem számolták a szervezetbe bevitt kalóriákat. Mi lenne, ha megszívlelnénk az évszázadokon átívelő étkezési útmutatásukat, és a húsvéti nagy közös evészetünket azzal tennénk emlékezetessé, hogy eltérve a szürke hétköznapok bevett szokásától, ez alkalommal egyszerűen kihagynánk a menüből a pityókát a hús mellől? Mi lenne, ha kenyeret is minimális mennyiségben fogyasztanánk a sokféle sült, párolt, grillezett hús mellé, helyette viszont sok friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanánk? Elárulom: nem gyarapodnának a kilók, és kevesebb emésztést elősegítő gyógyszer fogyna a patikákból. Nem lenne a telítettségérzet, a rosszullét, s talán nem kellene meredek tisztítókúrába kezdenünk rögtön az ünnep után. Kakashúsleves Hozzávalók 1 konyhakész, feldarabolt házi kakas, 4-5 sárgarépa, 2-3 petrezselyem, 1 kis zeller, 1 hagyma, fél karalábé, 1 cikk fokhagyma, só, szemes bors. Elkészítése A kakashúst megmossuk, és hideg vízben főni tesszük; amíg felforr, megpucoljuk a zöldségeket. Ha felforrt, leszedjük a habját, hozzáadjuk a megtisztított, hosszában kettéhasított zöldségeket és a szemes borsot. Nagyon lassú tűzön, gyöngyözve főzzük 3-4 órán át, amíg a hús megpuhul. Ezután leszűrjük, cérnametélttel befőzzük, és petrezselyemzölddel megszórva forrón tálaljuk. [caption id="attachment_26344" align="aligncenter" width="1000"] Kakashúsleves[/caption] Magos nyuszi mártogatókkal Hozzávalók A nyuszihoz: 50 dkg liszt, 2 kiskanál zöldfűszeres só, 1 mokkáskanál őrölt kömény, 2,5 dkg élesztő, 1 kiskanál cukor, 2,5-3 dl langyos víz, lenmag, szezámmag, 2 borsszem. A sárgarépás mártogatóhoz: 2 közepes sárgarépa, 2 cikk fokhagyma, 2 evőkanál tejföl, só, bors, retekcsíra. A tojásos mártogatóhoz: 1 főtt tojás, 5 dkg reszelt sajt, 2 evőkanál tejföl, só, bors. Elkészítése Előbb elkészítjük a kovászt: 1 dl langyos vízbe beletesszük a cukrot, az élesztőt, és meleg helyen felfuttatjuk. Közben kimérjük a lisztet, hozzáadjuk a sót, a köményt, összekeverjük, beletesszük a felfuttatott élesztőt, a maradék langyos vizet és összedolgozzuk. Kenyértészta állagú tésztát kell kapjunk. Letakarjuk, és egy órát meleg helyen kelesztjük. A megkelt tésztából alakítjuk ki a nyuszit egy 35x40 cm-es sütőpapírral bélelt tepsiben. Egy nagyobb darab tésztából megformázzuk a fejét, majd veszünk négy egyforma, de a fejnél kisebb adag tésztát a lábaknak, a maradék tésztát pedig 22 egyenlő részre osztjuk. Két részből megformáljuk a nyuszi füleit, egyből az orrát és az állát, a maradék 19 részből golyókat formálunk a testéhez. A kész nyuszit lekenjük sós vízzel, és tetszés szerint megszórjuk lenmaggal és szezámmaggal, majd a borsból szemet teszünk neki. 10 percet kelesztjük, majd előmelegített (180 fokos) sütőben 30-35 perc alatt készre sütjük. Amíg a nyuszi sül, elkészítjük a mártogatókat. A sárgarépás mártogatóhoz megtisztítjuk a sárgarépát, és apró lyukú reszelőn lereszeljük. A fokhagymát apróra vágjuk és a csírával együtt a sárgarépához adjuk. Sózzuk, borsozzuk, majd leöntjük tejföllel. A tojásos mártogatóhoz a főtt tojást villával összetörjük, belereszeljük a sajtot, hozzáadjuk a tejfölt, sózzuk, borsozzuk. Az elkészített mártogatókat fogyasztásig hűtőben tároljuk. A megsült nyuszit salátaágyon a kétféle mártogatóval tálaljuk. [caption id="attachment_26345" align="aligncenter" width="620"] Magos nyuszi mártogatókkal[/caption] Rozmaringos bárányborda Hozzávalók A rozmaringos báránybordához: 1 kg bárányborda, 3-4 cikk fokhagyma, 1 kiskanál só, 1 mokkáskanál bors, 2-3 szál friss rozmaring, 1 dl olívaolaj. A vegyes salátához: 1 gránátalma, 1-1 maréknyi mandula és pisztácia, 2 narancs, 20 dkg vegyes saláta, 30 dkg édesburgonya, só, bors, 3-4 evőkanál olívaolaj, 1 evőkanál méz. Elkészítése A báránybordát a csont mentén kisebb szeletekre vágjuk. A fokhagymát megpucoljuk, finomra zúzzuk, és egy tálacskába tesszük, hozzáadjuk a sót, a borsot és a finomra aprított rozmaringot, majd lassan csurgatva belekavarjuk az olívaolajt is. (Ha nincs friss rozmaring, készíthetjük szárítottal is.) Ezzel a páccal bekenjük a bordadarabokat, és egy éjszakán át hűtőben érleljük. Utána előmelegített (180-200 fokos) sütőben megsütjük a húst, közben a maradék páclével többször is meglocsoljuk. Amíg a hús sül, elkészítjük a salátát. Az édesburgonyát megmossuk, héjastól felkockázzuk és egy sütőpapírral bélelt tepsibe terítjük, sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk kevés olívaolajjal, és ropogósra sütjük. A pisztáciát és a mandulát felaprítjuk, majd egy száraz serpenyőben megpirítjuk, majd felhasználásig félretesszük. A gránátalmát kettévágjuk, és fakanállal ütögetve a magjait egy másik tálba tesszük. Az egyik narancsot kifilézzük, a másik levét kifacsarjuk, feloldjuk benne a mézet, majd egy habverővel folyamatosan kavargatva hozzácsorgatjuk az olívaolajt, míg szép, sima emulziót kapunk. Végül sóval és borssal ízesítjük. A vegyes salátát egy tálba tesszük, meglocsoljuk a narancsos vinaigrette-vel, összeforgatjuk, rászórjuk a gránátalmamagokat, a pirított magvakat, a narancsfilét és a sült édesburgonyakockákat. Az időközben megsült báránybordát a salátával tálaljuk. [caption id="attachment_26346" align="aligncenter" width="1000"] Rozmaringos bárányborda[/caption] Fánkpiramis képviselőfánkból Hozzávalók Az égetett tésztához: 2,5 dl víz, csipetnyi só, 10 dkg vaj, 15 dkg liszt, 4 egész tojás. A töltelékhez: 4 dl habtejszín, 1-2 evőkanál cukor, 1 tasak vaníliás cukor. A karamellhez: 15 dkg cukor, 1-2 evőkanál víz. Elkészítése A vizet, a sót és a vajat összeforraljuk, hozzáadjuk a lisztet, majd addig kavarjuk, amíg a tészta elválik az edény falától. A tűzről levéve, a tojásokat egyenként hozzákavarjuk, alaposan eldolgozzuk, majd habzsákba töltjük és dió nagyságú halmokat nyomunk egy sütőpapírral bélelt tepsibe. Előmelegített (200 fokos) sütőben kb. 15 perc alatt megsütjük. Ha megsültek a fánkok, hagyjuk kihűlni, közben mindegyik alját benyomjuk, ugyanis itt fogjuk majd megtölteni. A tejszínből a cukorral és a vaníliás cukorral kemény habot verünk, és ezzel töltjük meg a kihűlt fánkokat. A cukorból világosbarna karamellt készítünk, ebbe mártjuk bele a fánkokat és egy tányéron egymáshoz ragasztva feltornyozzuk. A piramis építésénél a fánkokat félig mártsuk a karamellbe úgy, hogy az oldaluk ragadjon össze, ne az aljuk. A karamell hamar kihűl, ha szükséges, melegítsük újra! [caption id="attachment_26347" align="aligncenter" width="1000"] Fánkpiramis képviselőfánkból[/caption] Jánossy Alíz