A gazdálkodók az elmúlt időszakban is számos ne­hézséggel néztek szembe, melyek nagyban be­fo­lyásolták mindennapi tevékenységüket. A Székely Gaz­daszervezetek Egyesületének elsődleges célja, hogy a helyi gazdálkodók mindennapi tevékenységét támogassa, fejlődési lehetőséget biztosítson az agrárium számára, valamint hogy segítő jobbot nyújtson minden adandó lehetőség kamatoztatásához. Ennek szellemében szervezték meg idén is a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumát március 21-én Maros megyében, Szovátán.

– Nekünk, a fórum résztvevőinek minden évben az a fő küldetésünk, hogy megfogalmazzuk a falugazdász-hálózat, a szervezetünk tevékenységét, azt, hogy különböző ágazatok­ban milyen programokat indítsunk, milyen eseményeket szervezzünk, hogy szervezzük meg a falugazdászok mun­káját. Nagyon hálásak vagyunk azoknak a szervezeti ve­zetőknek, akik eljöttek, elmondták a véleményüket, és így együtt, közös cselekvési tervként tudjuk meghatározni ezeket az elképzeléseket, javaslatokat, és tudjuk, hogy mit kell tegyünk egy éven keresztül

– mondta el Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke. 

A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán az egyesület több mint kétszáz gazdaszervezet-partnerének képviselői jelennek meg, összefogva a Hargita, a Kovászna és a Maros megyei magyar gazdák által alkotott társulásokat. A fórumon meghozott döntésekkel pedig nemcsak a székelyföldi falugazdász-hálózat működését kívánták még hasznosabbá tenni, hanem a megfogalmazott irányelvekkel szeretnék alakítani a jövőbeni európai uniós szabályozási rendszert, valamint az országos támogatási formákat. 2024-ben eseményük egyediségét az adta, hogy a székelyföldi szervezetek képviselőin túl a partiumi, bánsági és belső-erdélyi szervezetek képviselői is meghívást kaptak, ezáltal pedig lehetőség nyílt egységes, Erdély-szintű javaslatokat megfogalmazni.

– Nagyon fontos és nagyon nagy élmény volt az, hogy közösen gondolkodhattunk itt, a székely gazdaszervezetek képviselőivel együtt, hiszen óriási kihívások előtt állunk. A világ változik körülöttünk, minden a feje tetejére állt, ha szabad így mondani. Változik az éghajlat, változnak a társadalmi-gazdasági viszonyok, amelyekre megfelelő választ kell adni. Fölmerül a kérdés, ilyen körülmények között érdemes-e, miként lehet gazdálkodni vagy túlélni ezt az egészet

– jelentette ki dr. Nagy István, Magyarország agrárminisztere. 
Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés al­elnöke kiemelte, hogy a tudás adott, minden szempontból felkészültek a gazdák, de a változásokat, amelyeket most rájuk kényszerítettek, átgondoltan, szerves változással lehet megvalósítani mindannyiuk érdekében.
Az eseményen egy plenáris ülést, két kerekasztal-beszélgetést és nyolc szekcióülést tartottak, amelyek az agrárium különböző tematikáit érintették: szar­vasmarha-tenyésztés, méhészet, zöldség-, gyümölcs-, gyógy- és dísznövénytermesztés, növénytermesztés, ser­téstenyésztés, erdő- és vadgazdálkodás, biogazdálkodás, valamint juh- és kecsketenyésztés. A szekcióüléseket szakmai előadások gazdagították, ahol a résztvevők, illetve a meghívott szakemberek véleményt nyilvánítottak és közös álláspontot alakítottak ki, meghatározott te­matikákat érintve, mint a jövőbeni európai uniós közös agrárpolitika irányelveinek módosítása, a nemzeti agrár-szabályozási és támogatási rendszer átdolgozásáról szóló javaslatok, valamint a falugazdász-hálózat tevékenysége és a működtető szervezet programjaira vonatkozó tanácsok. A plenáris ülésen üdvözletek hangzottak el, és bemutatták az egyesület tevékenységét, valamint jövőbeli terveit. Az első kerekasztal-beszélgetés tematikája a magyar EU-elnökség mint lehetőség és a közös agrárpolitika módosítása volt, a másodikon pedig a romániai agrárszabályozási és támogatási rendszer módosítási javaslatait járták körbe. 

– Meg kell keresnünk a helyünket az országos és a nemzetközi piacon, de ami a legfontosabb, hogy a helyi fogyasztási igényeket is igazítani tudjuk. Éppen ezért ezek a megbeszélések nagyon sokat számítanak, mert találkozhatnak a szakemberek, különböző szakágazatok, termékek képviselői. Számukra egy ilyen nagy, há­rommegyés egyeztetés, a magyarországi partnerekkel együtt, különleges alkalom és nagy lehetőség

– vélekedett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. 
A szekcióüléseken elhangzott döntések, javaslatok révén pedig nemcsak az egyesület tevékenységét igye­keznek alakítani, hanem módosító javaslatok be­nyúj­tásával változtatni szeretnének a gazdákkal szemben meg­fogalmazott elvárásokon. A megfogalmazottak alapján az agrárium fellendítése érdekében ösztönözni kell a fel­dolgozottsági szint növelését és támogatni kell a tejipar kartellszerű fluktuációinak megszüntetését. Emellett előnyt kell biztosítani a belföldi tej- és hústermelőknek az importtal szemben, valamint ösztönözni kell az állati eredetű fehérjék fogyasztását és a kedvező hitelkonstrukciókat a mezőgazdaságban. A bürokrácia csökkentése és a kis és közepes családi gazdaságok támogatása is fontos lépés a szektor javításában. Elhangzott az is, hogy a változó időjárási viszonyokhoz igazodva a trágyázási időszakok hosszát és a kötelező tárolási időszakokat kell módosítani. A nagyragadozók okozta károk csökkentése érdekében a bürokráciát kell egyszerűsíteni a vadkár bejelentése és kifizetése között, valamint be kell vezetni az egyszerűsített vadkármegelőzési pályázatokat. Fontos továbbá a gazdák adminisztratív terheinek csökkentése és az állatjóléti támogatások egyszerűsítése, valamint az üzemanyag-tá­mogatás kiterjesztése természetes személyek számára.