Az 1916-os olimpia helyszínéül Berlint jelölte ki a NOB, ám az első világégés fegyverropogása elnyomta az olimpiai himnuszt. De addig még történt egy s más.
1914 júniusában Párizsban tartották a NOB kongresszusát. Itt a szavazati joggal rendelkező NOB-tagok 21-7 arányban szavazták meg, hogy az 1920-as olimpiát Budapesten rendezzék. 1914. június 28-án, Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Egy hónap múlva lángba borult Európa. 1915 áprilisában a NOB Párizsból a semleges svájci városba, Lausanne-ba költöztette át székhelyét. Noha nem rendezték meg, az 1916-os berlini olimpia megkapta a hatos sorszámot.

Antwerpen, 1920

1918. november 25-én a Magyar Labdarúgó Szövetséget értesítették, hogy mint háborús vesztest kizárták a FIFA-ból, és sejtetik, hogy nem Budapest lesz a hetedik olimpia rendezője, sőt az 1920-as olimpián Ausztria, Bulgária, Németország, Magyarország és Törökország sportolói nem lehettek jelen.
Itt indult el a finn csodafutó, Paavo Nurmi szédületes karrierje. Antwerpenben három arany- és egy ezüstérmet szerzett. A britek atlétája, Albert Hill megnyerte a 800 és 1500 méteres síkfutást, majd 1959-ben megkapta a Nobel-békedíjat is.
A 73 éves svéd Oscar Swahn harmadik olimpiájáról bronzéremmel térhetett haza. Így három arany-, egy ezüst- és két bronzéremmel zárta ötkarikás szereplését. Sportlövőként erősítette a háromkoronás csapatot. Ezzel a mai napig ő a legidősebb olimpiai érmes. 
Románia ezen az olimpián sem vett részt, pedig mint háborús győztest a szervezők már 1919 őszén meghívták a  hetedik olimpiára, sőt még román nyelvű programot és plakátot is küldtek Bukarestbe .

8. Párizs, 1924

Az 1924-es párizsi olimpia előtt a MOB Bartók Bélát jelölte a szellemi olimpia zenei zsűrijébe. Egyébként a világhírű zeneszerző többek között Enescu, Ravel és Stravinsky társaságában zsűrizett. A művészeti versenyeket 1960-ig rendezték az olimpia megkezdése előtt. Hajós Alfréd D. Lauberrel közösen tervezett stadionja ezüstérmet nyert az olimpiai építészeti versenyen. Vagyis a legjobb volt, mert az aranyérmet nem adták ki. Így Hajós az amerikai Walter Williams-szel az olimpiák történetében az a két sportoló, akik mind sportversenyeken, mind művészeti versenyeken olimpiai érmet szereztek.
A második párizsi olimpia hőse kétségtelenül Paa­vo Nurmi volt. A finnek csodafutója Párizsban öt aranyérmet nyert. Az 1500 és 5000 méteres távokat olimpiai csúccsal teljesítette, pedig a két szám között mindössze fél órája volt pihenni. Nurmi nyolc aranyérmével egy olyan lista élére állt - egyéni aranyérmek örökös listája -, amelyet 88 évig vezetett.
Nagyon sok erdélyi magyar székely és sváb sportoló vett részt a második párizsi olimpián.
A legismertebb a ma Temesvárhoz tartozó Freidorf-ban született Johann (Johnny) Weismüller, aki gyerekkorában szüleivel Amerikába emigrált. Megnyerte a 100 és 400 méteres férfi gyorsúszást, sőt tagja volt a férfi 200 méteres győztes váltónak és a bronzérmes amerikai vízilabdacsapatnak is. Weismüllert a világ a Tarzan-filmekből ismerte meg, pedig a MGM producerei a címszerepet először egy másik erdélyinek, egy sóvidéki székelynek, Keresztes Lajosnak ajánlották föl.

Keresztes Lajos 1900. április 30-án Alsósófalván született, tizenhét évesen költözött Budapestre, ahol a Húsos Sport Club színeiben birkózott. Egy évet Finnországban és Svédországban töltött, itt tanulta az északi fogásnemeket. A skandináv kitérő után a Magyar Atlétikai Klub (MACV) versenyzője lett. Bár sérülten érkezett a francia fővárosba - munkahelyén egy megvadult bika felhasította lábizmát -, az aranyéremtől csak a pártos zsűri döntése fosztotta meg. 
A döntőbe az addigi két veretlen és öt-öt győzelemmel rendelkező Keresztes és a legjobb finn, az 1920-as anversi olimpiai bajnok és az 1921-es Európa-bajnok O. Friman került. A kiegyenlített húszperces küzdelem után a bírók egy háromperces hosszabbítást rendeltek el. Keresztes bár nem tudta tusolni ellenfelét, végig fölényben birkózott. A nézők már ünnepeltek, amikor a bírák 3-1 arányban a sportolói pályafutását befejező finnt hozták ki győztesnek. A nemzetközi közönség felháborodásában akkora tüntetést rendezett, hogy lovas rendőrök kellett lecsillapítsák az indulatokat. Keresztes az első székely, aki érmet nyert ötkarikás játékokon.
Schenker Zoltán, Erdély első olimpiai bajnoka (Stockholm, 1912) tizenkét év távlatából ismét a vívópáston nyert két olimpiai érmet. A kardcsapattal második, a tőrcsapattal harmadik lett, kard egyéniben pedig a negyedik helyen végzett. Egyébként az utóbbi számban az első négy helyezettből három magyar versenyző volt. A kardcsapatot viszont egy másik erdélyi magyar is erősítette az Aradon született Széchy László személyében.
Románia 51 sportolóval vett részt. Az olimpián egy kivétellel a trikolórok a 13-69 helyeken végeztek. A labdarúgócsapatban megjelentek az első magyar nemzetiségű erdélyi sportolók. Ebben az időszakban főleg a minden területet felölelő nacionalista románosítás következtében több olyan sportoló távozott Magyarországra, akik majd magyar színekben lesznek olimpiai érmesek, bajnokok. A román válogatott hollandok elleni mérkőzésén három magyar szerepelt a csapatban: a nagyváradi Bar­tha József, a kolozsvári Molnár Attila és a temesvári Tánczos (Tanczer) Mihály. Tánczos kilencszeres román és ötszörös magyar válogatott volt. Mint a Fradi játékosa részt vett azon a dél-amerikai turnén, ahol 3-2-re verték a későbbi kétszeres (1924, 1928) olimpiai bajnok Uruguayt. A párizsi játékokon Románia megszerezte első ötkarikás érmét. A rögbicsapat kettős vereséget szenvedve (Románia - USA 0-37, Románia – Franciaország 3-61) bronzérmes lett a háromcsapatos vetélkedőn.