Az 1851-es londoni világkiállítás alkalmával nagyon erős sakkversenyt is szerveztek. A páros mérkőzés formájában lezajlott torna az újkor első nemzetközi sakkversenye volt, melyet meglepetésre Adolf Anderssen (1818–1879) német sakkmester nyert meg. A matematikatanár csak ritkán hagyhatta el szülővárosát, Breslaut, mégis koronázatlan világbajnoknak tekintették. Megnyerte kora legjelentősebb versenyeit (London 1862, Baden-Baden 1870, Lipcse 1877). Azonban 1866-ban páros mérkőzést vesztett Steinitz ellen (6 győzelem, 8 vereség) és nem támaszthatott igényt a világbajnoki címre. Anderssen áldozati kombinációival örökítette meg nevét. A sakktörténet egyik leghíresebb játszmáját Anderssen játszotta 1851-ben a nagy londoni verseny előtt a francia Kieseritzky Lionel ellen. Az izgalmas és fantáziadús játszma kettős bástyaáldozatával óriási hatással volt a kortársakra, a látványos befejezés ma is gyönyörködteti az utánjátszót. Két évvel később, 1853-ban Dufresne berlini mester olyan játszmában veszített Anderssen ellen, amelynek befejező kombinációja Steinitztől kiérdemelte az „örökzöld” nevet. Briliáns támadójátszma következik. Anderssen–Dufresne csel 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fc4 Fc5 4.b4! (Evans gyalogáldozatos cselét 3...Hf6 lépéssel lehet kikerülni.) Fb4 5.c3 Fa5 6.d4 ed4 7.0–0 d3 8.Vb3 Vf6 9.e5 Vg6 10.Be1 Hge7 11.Fa3 b5 12.Vb5 Bb8 13.Va4 Fb6 14.Hbd2 Fb7 15.He4 Vf5 16.Fd3 Vh5 17.Hf6+! (Kinyitja az e-vonalat a támadáshoz) gf6 18.ef6 Bg8 19.Bad1 Vf3?? (19…Fd4 20.cd4 Vf3 21.Fe4 Bg2+ 22.Kh1 Bh2+ 23.Kh2 Vf2+ 24.Kh1 Hf5 25.Ff5+ He5+ 26.d5 Vf5 egyenlő álláshoz vezetne. Most világos matton áll, de ő hamarabb beadja azt. Lásd az ábrát!) 20.Be7+!! He7 (20...Kd8 21.Bd7+!! Kc8 22.Bd8+!! Hd8 23.Vd7+!! Kd7 24.Ff5+ Kc6 25.Fd7 matt vagy 22...Kd8 23.Fe2+ is látványos befejezésre vezetett volna.) 21.Vd7+!! Kd7 22.Ff5+ Ke8 23.Fd7+ Kd8 24.Fe7 matt.

Biró Sándor