Örökzöld játszma Alexander Alekhine 1922 nyarán Londonban találkozott először José Raúl Capablancával, ahol nagyon jól játszott, de az újdonsült kubai világbajnok még ennél is jobban. A 15 fordulós tornán Capablanca győzött 13 ponttal, Alekhine 11,5 ponttal a második lett. Kettejük csatája gyors döntetlennel végződött. A résztvevők aláírták a Londoni Megállapodást, amely a világbajnoki párosmérkőzések Capablanca javaslatai szerinti lebonyolítási rendjét tartalmazta. A londoni torna után 1922 szeptember 10. és 21. között hat résztvevővel Six Masters oda-visszavágós körversenyt rendeztek az angliai Hastingsban, melyet Alexander Alekhine nyert 7,5 ponttal (a 10 lehetségesből) Akiba Rubinstein (7) és George Alan Thomas (4,5) előtt. Efim Bogoljubovot mindkétszer legyőzte, de az utolsó forduló játszmája Alekhine legnagyobb alkotásai közé tartozik. Ez a játszma is alátámasztja, hogy Alekhine elragadó kombinációi nem a levegőből keletkeznek, hanem mély stratégiai előkészítés után jöttek létre. Vasily Nikolayevich Panov sakkteoretikus 1954-ben nagyszerű könyvet írt róla, melyet 1962-ben Alföldy László magyarra is lefordított. Az Aljechin 300 válogatott játszmája című könyv saját elemzéseit tartalmazza, ezt Garry Kasparov a hét könyvből álló Nagy elődjeim című sorozattal csak tökéletesítette. Bogoljubov – Alekhine Holland védelem 1.d4 f5 („Kockázatos védelem, amelyet csak igen ritkán alkalmazok. Ebben a játszmában azonban nekem mindenáron nyerésre kellett játszanom az első helyezés megszerzése érdekében, míg Bogoljubovnak elegendő volt a döntetlen is a harmadik helyhez. Ezért kockáztatnom kellett” – írta az elemzésben Alekhine.) 2.c4 Hf6 3.g3 e6 4.Fg2 Fb4+ 5.Fd2 Fd2+ 6.Hd2 Hc6 7.Hgf3 0–0 8.0–0 d6 9.Vb3 Kh8 10.Vc3?! e5! 11.e3 a5! 12.b3 Ve8 13.a3 Vh5! („Mély stratégiai terv kezdete. Sötét fenyegetést hoz létre a királyszárnyon és jelentős mértékben meggyengíti az ellenfél gyalogszerkezetét” – vélekedett Kotov.) 14.h4 Hg4 15.Hg5 Fd7 16.f3 Hf6 (Most sötét 17...f4! lépéssel fenyeget.) 17.f4 e4 18.Bfd1 h6 19.Hh3 d5 20.Hf1 He7 21.a4 Hc6 22.Bd2 Hb4 23.Fh1 Ve8 24.Bg2 dc4 25.bc4 Fa4 26.Hf2 Fd7 27.Hd2 b5! („Ez a fontos stratégiai ellencsapás, amely a d5 pontért folytatott harc része, rendkívül érdekes kombinációt tesz lehetővé. A b-gyalogra még nagy hőstettek várnak!” – írta Kotov.) 28.Hd1 Hd3! 29.Ba5 b4! 30.Ba8 bc3!! 31.Be8 c2!! („A kombináció lényege! Világos nem tudja megakadályozni a gyalog átváltozását vezérré” – Alekhine.) 32.Bf8+ Kh7 33.Hf2 c1V+ 34.Hf1 He1!! 35.Bh2 Vc4 36.Bb8 Fb5 37.Bb5 Vb5 38.g4 Hf3+ 39.Ff3 ef3 40.gf5 Ve2 41.d5 Kd8 42.h5 Kh7 43.e4 He4 44.He4 Ve4 45.d6 cd6 46.f6 gf6 47.Bd2 Ve2!! („Szép befejezés, méltó ehhez a gyönyörű játszmához” – lelkesedett Alekhine.) 48.Be2 fe2 49.Kf2 ef1V+ 50.Kf1 Kg7 51.Kf2 Kf7 52.Ke3 Ke6 53.Ke4 d5+ és világos feladta (0–1). Sakkhumor Az amerikai George Koltanows­ki (1903–2000) és az angol George Alan Thomas (1881–1972) a 20. század jó nemzetközi mesterei voltak. Az akkori sakkmesterekre jellemző rövid életkor kivételesei (hiszen 97, illetve 91 évet éltek) 9 alkalommal találkoztak versenyeken, a mérlegük 5,5–3,5 Koltanowski javára. Egyik versenyen Thomas megkérdezte: „Látom, gyaloghátránya van. Áldozta vagy elvesztette?” „Majd megmondom a játszma végén. Ha nyerek, áldozat volt, ha vesztek, akkor pedig elnézés” – válaszolta Koltanowski. Kombináció Baden-Badenben 1925. április 16.–május 14. között rangos versenyt rendeztek, melyet Alexander Alekhine veretlenül, 16 ponttal (a 20 lehetségesből) nyert meg, mely után Capablancának benyújtotta trónkövetelését. A német verseny 8. fordulójában Richard Réti ellen alkotott kombinációja bejárta a világsajtót, a mai napig is tananyag. Réti a 20-as években kihívást intézett a klasszikus sakkiskolához „szabálytalan” megnyitásával, amely 1.Hf3, majd 2.g3 lépésekkel kezdődik. Ez az újítás akkor Capablanca és Rubinstein ellen is sikeres volt, akik elveszítették a fonalat. Réti – Alekhine Réti megnyitás 1.g3 e5! 2.Hf3 e4 3.Hd4 d5 4.d3 ed3 5.Vd3 Hf6 6.Fg2 Fb4+ 7.Fd2 Fd2+ 8.Hd2 0–0 9.c4 Ha6 10.cd5 Hb4 11.Vc4 Hbd5 12.H2b3 c6 13.0-0 Be8 14.Bfd1 Fg4 15.Bd2 Vc8 16.Hc5 Fh3 17.Ff3 Fg4 18.Fg2 Fh3 19.Ff3 Fg4 20.Fh1?! (Történelmi pillanat! Ha most Réti 20.Fg2 lépést teszi, akkor döntetlen lett volna háromszori lépésismétléssel.) h5 21.b4 a6 22.Bc1 h4 23.a4 hg3 24.hg3 Vc7 25.b5 ab5 26.ab5 Be3! 27.Hf3? (Persze nem 27.fe3 Vg3+ 28.Fg2 He3 miatt, de 27.Fg2 Bg3! 28.e3 még küzdelem.) cb5 28.Vb5 Hc3 29.Vb7 Vb7 30.Hb7 He2+ 31.Kh2 (Lásd az ábrát!) He4!! („Új kombináció bevezető lépése, amely kétségtelenül, logikusan következik az előző manőverekből. Arra irányul, hogy lenyerje a b7 támaszpontra elűzött huszárt” – Alekhine) 32.Bc4 Hf2 33.Fg2 Fe6 34.Bcc2 Hg4+ 35.Kh3 (35.Kh1 Ba1+ mattig megy.) He5+ (Felfedett sakk.) 36.Kh2 Bf3!! 37.Be2 Hg4+ 38.Kh3 He3+ 39.Kh2 Hc2 40.Ff3 Hd4 41.Bf2 Hf3+ 42.Bf3 Fd5!! és világos feladta (0–1), mert a huszár nem menekülhet.

Biró Sándor