Várható volt, hogy az 1980-as amerikai bojkott nem marad válasz nélkül: 1984. május 13-án a szovjet sportvezetés bejelentette a 23. olimpiai játékok bojkottját. A szovjet bojkotthoz rögtön csatlakozott Bulgária és Kelet-Németország, később pedig több kelet-európai és afrikai szovjetbarát ország is. A magyarok és a lengyelek kivártak, majd csatlakoztak a bojkotthoz. Három szocialista ország viszont vállalta az amerikai utazást. Románia, Kína és Jugoszlávia. 
A versenynek két négyszeres aranyérmese volt. Az amerikai Carl Lewis atléta négy győzelmével beállította Jesse Owens 1936-os berlini rekordját, míg a nők mezőnyében egy székelyföldi kislány integethetett négyszer az ötkarikás dobogó legfelső fokáról.

Szabó Katalin (Szabo Eca­terina a hivatalos jegyzőkönyv szerint) 1966. január 22-én született a Kovászna megyei Zágonban. Hatévesen az onești-i, majd a dévai tornaiskolába került. Első edzői Maria Cosma és Mihai Agoston, később Károlyi Béla és Károlyi Márta voltak. 1983 és 1984 között 17 alkalommal kapott maximális, 10-es pontszámot a tökéletesen végrehajtott gyakorlataira. Pályafutása során világ- és kontinensviadalon 8 arany-, 9 ezüst- és 3 bronzérmet szerzett. Ebből 16 egyéni érem. Hat ifi Európa-bajnoki arany után 1983-ban a göteborgi felnőtt Eb-n két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyert. Ugyanebben az évben a budapesti vb-n egy arany- , három ezüst- és egy bronzérmet tornászott össze. A Los Angeles-i tornaverseny kétségtelenül a székely kislány és az amerikai Retton Mary Lou párharca volt. Mindketten öt-öt érmet szereztek. Kati négy aranyat és egy ezüstöt, míg Retton egy aranyat, két ezüstöt és két bronzot. Katit még az sem törte le, hogy minimálisan (0,025 ponttal) elvesztette az egyéni összetett aranyérmét. A szereken egyszerűen tarolt. A csapat arany mellett lóugrásban, talajon és gerendán is diadalmaskodott. Egykori edzője Károlyi Béla, aki akkor már az amerikai olimpiai csapatot készítette fel.

Erdélyiek a dobogón

A Los Angeles-i ötkarikás játékokon több erdélyi magyar is dobogóra állt.
Aranyérmet nyert a lujzi­ka­lagori Horváth Ilona, aki Ro­dica Arbával megnyerte a kormányos nélküli kettes hajók 1000 méteres távját. Rajt-cél győzelem volt 3.32,60-as idővel.
Érdekes Józsáné Veres Ibolya története. Több magyar nyelvű kiadvány teljes nevén említi. A román források pedig vagy egyáltalán nem említik vagy – ez elég nehezen derült ki – Viorica Ioja néven jegyzik. Egyébként így szerepel az olimpia hivatalos jegyzőkönyvében is. A bánsági Újváron született sportoló mind a négyes, mind a nyolcas hajók kormányosaként tette le névjegyét az evezők világában. A kormányos négyest az első helyre, a nyolcast a második helyre kormányozta. 
Érdekes a szatmári vívóiskola lányainak esete. Az 1956-os Zsák Marcella, az 1964-ben született Orosz Rozália, az 1966-ban született Wéber Mónika és Funkenhauser Zita a hetvenes években együtt ismerkedtek a vívás alapszabályaival Szatmáron, a Haukler (István és Jutka) vívóiskolában. Los Angelesben már az olimpiai döntőben egymással szemben küzdöttek az aranyéremért. Orosz, Wéber, Zsák a román színeket képviselte, míg Funkenhauser a nyugat-német színeket. Orosz és Zsák mind az öt mérkőzésen vívott, és tizenkét, valamint tíz győzelmet értek el. A román-német döntőn a romániai színekben viszont mindhárom szatmári magyar lány szerepelt. A ki-ki mérkőzésen Orosz legyőzte Funkenhausert, aki győzött Wéber és Zsák ellen. Az aranyat a nyugatnémetek szerezték meg 9-5 arányban. Orosz Rozália három győzelmet szerzett az ötből.

Ezüstérmet szerzett a széki Tasnádi István is. A súlyemeléssel Kolozsváron került kapcsolatba, az olimpia évében, az Eb-n 380 kilogrammal a hatodik helyen végzett. Az ötkarikás játékokon megismételte az Eb-teljesítményt, ám itt ez az eredmény az olimpiai ezüstöt jelentette.
Bronzérmet szerzett a férfi kardcsapat tagjaként a homoródalmási Szabó Vilmos. Az alapismereteket Brassóban sajátította el, 1983-ban megszerezte országos egyéni győzelmét. Ezt a teljesítményt az olimpia évében megismételte a felnőttek mezőnyében is. Az olimpián két mérkőzésre nevezték: a kínaiak ellen három győzelmet szerzett, míg a későbbi olimpiai bajnokok, az olaszok ellen nem sikerült asszót nyernie.
Az olimpia érdekes színfoltja Charles Frederick Kiraly, vagy ahogy a sportvilágban ismerik, Karch Király. Ötvenhatos magyar emigráns szülők gyermeke, a röplabda Hall of Fame-tagja, az egyetlen röplabdázó, aki olimpiai bajnok mind a hagyományos, mind a klasszikus röplabdában, itt nyerte élete első aranyérmét az amerikai csapat tagjaként.

Élthes, a csíki tréner

Ezen az olimpián hatodszor vett részt edzőként az a csíkszeredai sportoló, majd edző, akinek neve a Hírességek Csarnokában (Hall of Fame) is szerepel. Élthes Csaba 1912-ben született Csíkszeredában, ismert csíki ügyvéd gyermekeként. Nagyapja Élthes Jakab, magas rangú bíró, majd Csíkszereda polgármestere 1897-1901 között. Nyolcéves koráig élt Csíkszeredában. Itt kezdte el alapfokú tanulmányait.
1919-ben a család Magyarországra menekült, mivel édesapja megtagadta, hogy felesküdjön a román alkotmányra. Élthes Csaba 13 évesen édesapja tanácsára vívni kezd. Egyébként a középiskolában a vízilabdacsapat kapitánya volt, jeleskedett atlétikában, 1957-ben Jugoszláviába menekült, majd október 7-én New York-ba érkezett. New Jersey-ben egy gyárban kezdett el dolgozni, majd vívást kezdett tanítani. Az általa felkészített csapat (Pallaghy, Worth, Blum, Kvartlerrel) nagy meglepetésre megnyerte az országos csapatbajnokságot. 1963-tól az USA válogatott trénereként dolgozott. 1964–1988 között hat olimpián vett részt. 1984-ben a hazai közönség előtt Peter Westbook tanítványa az ötkarikás dobogóra állhatott.
Egy másik ismert tanítványa, Orbán Sándor (Alexander) ötszörös amerikai egyéni győztes (1965 és 1972 között).