A jó másfél évvel ezelőtt megjelent az új közszférai bérezési rendszert bevezető 2017/153-as kerettörvény értelmében a szóban forgó intézményrendszerben 2022-ben finalizálódik a bérek megemelése. Amúgy a törvény jó néhány előírásának a bevezetésére adott időrendben kerül(t) sor, s ugyanakkor az egészségügyi szektor egyes szegmensei, illetve személyzeti kategóriái esetében már az elmúlt esztendőben teljesült a 2022-re beütemezett értékszint. A kerettörvény 38-as szakaszának egyik előírása értelmében a 2019–2022-es időszakban az alapbérek megemelésére évenként kerül sor, méghozzá olyképpen, hogy a 2018 decemberében realizált alapbér és a 2022-es esztendőre előirányzott közti különbözetnek egy-egy negyedét évenként folyósítják. Egy egyszerű virtuális példával érzékeltetnénk a fentebb felvázoltakat: tegyük fel, hogy valakinek az alapbére 2018 decemberében 2000 lej volt, ugyanakkor 2022-re el kell érje a 3000 lejt és az emelésre 25%-os arányban évente kerül sor. Nos, ez azt jelentené, hogy 2019. január 1-jétől az alapbére 2250 lej lesz, majd 2020-ban 2500 lej, s így tovább 2020-ig, amikor is el fogja érni a 3000 lejt. A gyakorlatban a dolog nem ilyen egyszerű, arról nem is beszélve, hogy a közszférai személyzetnek egy jelentős hányada az alapbéren kívül másabb bér jellegű jövedelemben (különböző pótlékok, étkezési illetmény, üdülési utalvány, prémium stb.) is részesül, illetve részesülhet összhangban a kerettörvény vonatkozó előírásaival. Maradjunk azonban a lényegnél, a kerettörvénynek a már említett szakasza előírásánál. Nos, abban tételesen az is szerepel, hogy az adott emelést és az alkalmazás időpontját az éves állami költségvetés törvénye révén állapítják meg. Ugyanakkor szem előtt kell tartani a pénzügyi fenntarthatóság elvét is, olyan értelemben, hogy a bérezési szintek megállapítása biztosíthassa az általános konszolidált költségvetésnek a személyzeti kiadások értékhatárainak a betartását is, amelyeket a törvény feltételei közepette állapítanak meg. A mi olvasatunkban ez azt is jelenti, hogy az éves béremelés nem feltétlenül azt jelenti, hogy arra már január 1-jétől sor kell hogy kerüljön, sőt azt sem, hogy feltétlenül be kell tartani azt az évenkénti 25-25%-os emelést. Ilyen összefüggésben akár arra is utalhatnánk, hogy a hazai joggyakorlatban nemegyszer fordult már elő, hogy kivételes módon eltekintettek egy egyébként hatályos törvényes előírástól, mint ahogy az is, hogy elnapoltak egy adott határidőt. Itt van például a már említett étkezési illetmény, amely bevezetésére a kerettörvény 18-as szakasza értelmében már 2018. december 1-jétől sor kellett volna hogy kerüljön, s amely tulajdonképpen átveszi az egykori étkezési jegyek helyét. Nos, a 2018. december 1-jei határidő már elmúlt, s el is felejtődött, hogy arra a hónapra járt volna ez az illetmény… Az időpont sorsa eldőlt… A közszférai bérezés tekintetében jó tudni, hogy az egészségügy egyes szegmenseiben – amint már arra utaltunk – elérték a 2022-es bérszintet. Tehát azon személyek esetében a béremelés szóba sem jöhet, de fennáll majd a jogosultság a havi étkezési illetményre, valamint az 1450 lejes utazási utalványra (amelyet egyébként amolyan jótéteményként emlegetett nemrégiben a kormányfő, holott annak értéke az idén jóval nagyobb kellett volna legyen, mint 1450 lej, de azt egy törvénymódosítás révén befagyasztották a szóban forgó értékre). Számolva ezzel a sajátos helyzettel szakértői megközelítő számítások szerint januártól a közszférai személyzet több mint 70%-ának kellene hogy emelkedjen az alapbérszintje, összhangban a kerettörvénynek már említett előírásával. A nagy gondot viszont az jelenti, hogy országunknak az idei esztendőre vonatkozóan még nincs jóváhagyott költségvetése. A már említett „kivételes mód” egyébként bekövetkezett: a múlt szombaton megjelent 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet értelmében január 1-jétől kerül sor a közszférai intézményrendszerben esedékes idei alapbér-megemelésre. Más: amennyiben a közszférában foglalkoztatnak esetleg olyan személyeket, akik bérszintje eddig is az országos garantált minimálbér szintjén volt megállapítva, azokra vonatkozik ama kormányhatározat, amely értelmében 2019. január 1-jétől a minimálbér 2080 lej lett. A javadalmazás tekintetében bizonyos értelemben kivételt képez a közméltósági funkciókat ellátó személyzet is, akiknek havi illetményét a kifizetés alatt lévő országos garantált minimális bruttó bér függvényében állapítják meg, úgy, ahogy arról a kerettörvény 38-as szakaszának egyik bekezdése rendelkezik. Nos, lévén, hogy a januári minimálbér szintjére, illetve kifizetésére vonatkozóan létezik egy hatályos jogszabály, akkor van jogalapja a szóban forgó személyzet illetményének kiszámítására is az adott szorzók révén. El is végeztünk erre vonatkozóan számításokat, így például január 1-jétől az államelnök havi illetménye 24 960 lej lesz, a két házelnökéé 23 920 lej, a parlamenti és a szenátusi frakcióvezetők havi bruttó illetménye 20 900 lej, a szenátoroké és a képviselőké 18 720 lej, a kormányfőé 23 920 lej, a kormányfő-helyetteseké 22 256 lej, a minisztereké 21 840 lej, az államtitkároké 16 640 lej, a helyettes államtitkároké 14 560 lej, a nép ügyvédjéé 23 920 lej, akárcsak az állami számvevőszék elnökéé, az államfői tanácsosoké 21 840 lej, az államtanácsosoké pedig 16 640 lej. A helyi közigazgatásból is merítettünk néhány példát: a megyei tanácselnökök havi bruttó illetménye 18 720 lej lesz, az alelnököké 16 640 lej, a megyeszékhelyek polgármestereié 18 720 lej, az alpolgármestereké pedig 16 640 lej, egy 20 000 és 50 000 lakos közti muncípium polgármesteréé 13 520 lej, annál kisebb város esetében pedig 12 480 lej, míg az alpolgármestereké 11 440 lej, illetve 10 400 lej. Egy olyan község polgármesterének az illetménye, amely lakosainak száma 3000 és 5000 között mozog, havi 9360 lejes bruttó illetményre lett jogosult, ha annál kisebb a lakosságszám, akkor 8320 lej a havi illetmény, az alpolgármesteré pedig 7280 lej, illetve 6240 lej. A megyei, valamint helyi tanácsok tanácstagjainak havi maximális illetménye a megyei tanács elnöke, illetve a polgármester havi illetményének a 10%-a lehet. Továbbá azon megyei tanácselnökök és alelnökök, illetve polgármesterek és alpolgármesterek havi illetménye, amelyek vissza nem terítendő európai alapokból finanszírozott projekteket ültetnek gyakorlatba megemelendő 25%-kal. És ha már a tisztségviselőket megillető juttatásokról esett szó, megemlítendő az is, hogy a közméltósági funkciókat betöltő személyek nem jogosultak az élelmezési illetményre, sem pedig üdülési utalványra. Egy „sokat fogó” sürgősségi kormányrendelet A közszférai idei bérezéssel kapcsolatosan bizonyos előírásokat is tartalmaz az a még december elején beharangozott és nagy érdeklődést, illetve vitát kiváltó sürgősségi kormányrendelet, amely a kormány 2018. december 21-i ülésének napirendjén szerepelt. Az némi késéssel és rendhagyó módon munkaszüneti napon, nevezetesen szombaton, 2018. december 29-én jelent meg a Hivatalos Közlöny online kiadásában. A 2018/114-es igen terjedelmes és témakörét tekintve szerteágazó sürgősségi kormányrendeletről van szó. Hecser Zoltán