A magyar közösség elleni diszkriminációról, a közösségi szimbólumok és jelképek tiltásáról, a Mikó-ügyről, az elkobzott javak visszaszolgáltatásának helyzetéről, a Székelyföld-ellenességről, az anyanyelvhasználat korlátozásáról is beszámol az Egyesült Államok külügyminisztériumának friss országjelentése. Folytatja a harcot a korrupció ellen a román kormány, ugyanakkor a jelenség továbbra is általánosan elterjedt probléma. A megvesztegetés mindennapi jelenség a közszférában, különösen az egészségügyben. Az igazságszolgáltatás nem tudott megfelelően felnőni a korrupció visszaszorításának feladatához: noha a DNA folytatja a korrupciós ügyek vizsgálatát, a bírósági ítéleteket következetlenül szabják ki, gyakran hasonló bűncselekmények esetében látványosan eltérő bírósági döntések születnek – állapítja meg az USA külügyminisztériumának emberi jogokra vonatkozó, friss, a 2016-os évet vizsgáló országjelentése. Ez az éves jelentése az emberi jogok helyzetéről szól a világban, a dokumentumot immáron 41 éve készítik el az amerikai nagykövetségek, konzulátusok és helyi civil szervezetek benyomásai alapján – az ideiben 199 ország szerepel. A dokumentum kitér arra, hogy a családon belüli erőszak és a nemi erőszak továbbra is problémás jelenség Romániában, szól a börtönbüntetésre ítéltek nem megfelelő körülményeiről is, illetve viszonylag részletesen tárgyalja a kisebbségeket érintő jogok kérdéskörét. Románia tekintetében a kisebbségek kapcsán elsősorban a roma lakosság elleni jogsértésekre tér ki, megállapítja például, hogy a rendőrség és a csendőrség sok esetben alkalmaz indokolatlan erőszakot, a Romani Criss cigány jogvédő civil szervezet által dokumentált 43 ilyen esetben egyetlen alkalommal sem ítéltek el senkit, mivel az ügyészség nem emelt vádat. A magyarok diszkriminációja kapcsán a dokumentum megemlíti, hogy 2016 februárjában a Maros megyei táblabíróság elutasította a Székelyföld turisztikai népszerűsítésére létrehozott egyesület bejegyzését, arra hivatkozva, hogy a Székelyföldet etnikai alapon próbálják meghatározni. Foglalkozik az elkobzott javak visszaszolgáltatásának helyzetével, megállapítva, hogy noha létezik jogszabály a helyzet rendezésére, a helyi hatóságok hátráltatják a folyamatot. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása továbbra is problémás, ilyen például az újraállamosított sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium épületének esete, vagy a görög katolikus, a római katolikus és a protestáns egyházak több ingatlanjának rendezetlen helyzete. A magyarok továbbra sem használhatják anyanyelvüket a bíróságon és a közigazgatásban, több településen nem lehet kihelyezni a kétnyelvű táblákat, a magyar gyerekek pedig nem megfelelő módszerekkel tanulják a román nyelvet az iskolában. A magyarok arra is panaszkodnak, hogy nem használhatják a székely zászlót és a székely jelképeket. A jelentés megállapítja, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei túl szigorú feltételekkel, az 5 százalékos parlamenti küszöb teljesítésével juthatnak be a törvényhozásba, a választásokon való részvételhez pedig szintén szigorú feltételeknek kell eleget tenniük. [box type="shadow" ]Kelemen: politikai cselekvést várunk! Az RMDSZ azt reméli, hogy az Egyesült Államok lezárja az információgyűjtés folyamatát az erdélyi magyarságot ért jogtiprások ügyében, és a politikai cselekvés szakaszába lép – fogalmaz Kelemen Hunor a jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásában. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség erőfeszítésének eredménye, hogy az Egyesült Államok immár jobban átlátja az erdélyi magyarság helyzetét. „Azt reméljük, hogy ez a legutóbbi dokumentum immár egy hosszú kezdet végét is jelöli, az információgyűjtés folyamatának lezárását. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy Amerika részéről eljött a tettek, a politikai cselekvés ideje” – fogalmazott Kelemen. Az állásfoglalásból kiderül: az RMDSZ továbbra is folyamatosan tájékoztatni fogja amerikai partnereit, azt remélve: elegendő, nevén nevezett visszaélés birtokában figyelmeztetik majd a román államot arra, hogy a kisebbségek kérdése koránt sincs megoldva. A napokban az RMDSZ a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében észlelt visszaélésekről is tájékoztatta az Amerikai Egyesült Államok nagykövetét. „Úgy véljük, minél inkább szőnyeg alá söpri Románia a magyar közösség elleni visszaéléseket, minél inkább egy mintaország képét közvetíti a nagyvilág felé, annál inkább eltávolodunk attól a 27 éves álomtól, amelyért folyamatosan küzdöttünk, amely a többség és kisebbség párbeszédére, a kölcsönös tiszteletére épül” – olvasható az állásfoglalásban.[/box]