Már a csütörtök esti eskütételt követően felröppentek olyan értesülések, miszerint másnap, azaz pénteken rendkívüli kormányülést tartanak. Ezt az értesülést hivatalosan nem erősítették meg, s a kormány honlapján sem jelent meg még péntek délelőtt sem ilyen jellegű közlemény. Végül mégiscsak ülésezett a kabinet, nevezetesen péntek délután, s az ülés a napirend tekintetében – amint az utólag kiderült – „igen bőségesnek” bizonyult. [caption id="attachment_52545" align="aligncenter" width="2000"] Kötetlen beszélgetés a kormányülés előtt. Kapkodás Fotó: gov.ro[/caption] Több szempontból is indokoltnak tűnhetett sebtében összehívni a jóformán még hivatalba sem lépett új kormány, a Tudose-kabinet ülését. Egyrészt annak okán, hogy a még regnáló Grindeanu-kormány ugyan megpróbált tető alá hozni egy kormányülést, de a lemondásukat benyújtó kormánytagok „betartása” okán az nem bizonyulhatott határozatképesnek, s ilyenképpen felgyülemlettek az időközben beterjesztett kormányhatározat-tervezetek (köztük olyanok is, amelyek további halasztgatása gondokat okozhatott volna). Másrészt azért, mert június 30. volt az utolsó nap, mikor még módjában állt a kormánynak sürgősségi kormányrendeletek elfogadása. Harmadrészt pedig azért, mert július 1-től esedékesek voltak olyan határidők, amelyek feltételezték bizonyos jogszabályok meghozatalát. És hogy mindez mennyire volt igaz, azt egyértelműen tükrözi a rendkívüli kormányülésen jóváhagyott jogszabályok száma: a kiadott közlemény szerint 9 sürgősségi kormányrendeletet és 31 kormányhatározatot fogadtak el, továbbá tudomásul vettek 3 memorandumot, valamint egy jelentést. A teljesség igénye nélkül csupán vázlatosan ismertetnénk az elfogadott jogszabályok közül néhányat, jobbára azokat, amelyek közérdeklődésre is számot tarthatnak. Gyógyszerár-támogatás, üdülési utalvány Közismert, hogy az utólag módosított 2009/186-os kormányhatározat értelmében azok a nyugdíjasok, akik havi nyugdíjának a kvantuma nem haladta meg a 700 lejt és másabb jövedelmet nem értek el, 90%-os gyógyszerár-támogatásban részesültek. (Azon gyógyszerek esetében, amelyek szerepeltek, szerepelnek az utólag módosított és kiegészített 2008/720-as kormányhatározat B allistáján.) A kormányülésen elfogadott és a Hivatalos Közlöny elektronikus formátumában június 30-án megjelent 2017/436-os kormányhatározat értelmében a 90%-os ártámogatási jogosultság kiterjedt mindazon nyugdíjasokra, akik nyugdíjának havi kvantuma nem haladja meg a 900 lejt, függetlenül attól, hogy a nyugdíjon kívül realizál-e másabb jövedelmet. A jogosultság július 1-jével be is következett. Az utóbbi időben sokat lehetett hallani arról, hogy a közszférában foglalkoztatottak az idén jogosultak lesznek-e vagy sem az üdülési utalványra. Ezt mikor megígérte a kormány, mikor pedig habozott, a közszférai egységes bérezési törvény pedig a jövőre vonatkozóan tartalmaz előírásokat. A kérdésre egy sürgősségi kormányrendelet révén adta meg a választ a Tudose-kormány: a 2017/46-os sürgősségi kormányrendelet értelmében a központi, valamint a helyi közintézmények és hatóságok függetlenül azok finanszírozási és alárendeltségi rendszerétől, valamint azon állami és helyi érdekeltségű cégek, amelyek a 2013/26-os kormányrendelet hatálya alá esnek, a 2017. július 1. – 2018. november 30. közti időszakra egy alkalmazott számára egyetlen szabadságolási illetményt vagy egyetlen szabadságolási prémiumot nyújthatnak, voucher formájában 1450 lejnyi kvantumban. Ugyanakkor a kormányrendelet szövegében utalás van arra is, hogy erre a juttatásra a költségvetési előirányza- tok korlátai között kerülhet sor. A másabb munkáltatók (privát szektor stb.) esetében egy fiskális év során egy alkalmazottnak nyújtandó, nyújtható üdülési utalvány „ellenértéke” legfeljebb az országos garantált minimális bruttó bér hatszorosa lehet. A központi és a helyi közhatóságok és közintézmények esetében a szóban forgó juttatás nyújtásának a módozatát kormányhatározat révén fogják megállapítani. A kormányrendelet, amely révén módosították és kiegészítették az üdülési utalványok nyújtására vonatkozó 2009/8-as sürgősségi kormányrendeletet, másabb, jobbára technikai jellegű előírásokat is tartalmaz. Könnyítések a fogyatékkal élőknek A kormányülésen elfogadták azt a 2017/51-es sürgősségi kormányrendeletet, amely révén módosítottak és kiegészítettek egyes jogszabályokat. Tulajdonképpen a fogyatékkal élő személyek jogainak promoválása és védelmére vonatkozó újraközölt 2006/448-as törvény módosításáról és kiegészítéséről van szó. Ennek a kormányrendeletnek a kapcsán Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter többek között azt hangoztatta, hogy jelentős könnyítést, pontosabban megkönnyebbülést fog jelenteni az a rendelkezés, amelynek értelmében ezentúl a súlyos fogyatékkal élő és gyógyíthatatlan betegségekben szenvedő gyermekeket nem vetik alá az eddig honos időszakos felülvizsgálatoknak. Azaz igen, de csak egyszer, 18. életévük betöltésekor, s addig érvényben marad az első alkalomkor kibocsátott szakbizottsági bizonylat. Ugyanakkor az arra jogosult fogyatékkal elő személyek ezentúl hivatalból részesülnek szociális ellátásban, s ilyen értelemben nem lesznek kötelezettek kérés benyújtására. Ez az intézkedés azért is szükséges volt, mert a fogyatékossági bizonylat kibocsátását követően az érintettek egy része nem tudta, hogy kérést kell benyújtania, s ilyenképpen elesett a szociális ellátástól. Ezentúl a súlyos elmebajban és súlyos pszichikai fogyatékkal elő személyek mentesülni fognak a rezidenciális központoknak fizetendő hozzájárulási kötelezettség alól. A hivatalos statisztikák szerint országos viszonylatban ez a hozzájárulásfizetési-mentesség 5150 fogyatékkal élő személy érint. Azon fogyatékkal élő felnőttek esetében, akiket rezidenciális központokban gondoznak, ugyancsak módosult a hozzájárulásfizetési-kötelezettség. Ezentúl ez a kötelezettség csak a férj és a feleség esetében lesz kötelező, valamint a szülők esetében a gyermekeikre vonatkozóan és a gyermekek esetében a szüleikre vonatkozóan. Erre a rokonsági kötelezettséget beszűkítő intézkedésre azért volt szükség, mert olyan esetek is előfordultak, hogy a hozzájárulás-fizetés elmaradása okán negyedrangú rokont is kényszervégrehajtásba vontak. Egy másik új előírás értelmében ezentúl a helyhatóságoknak, azaz a helyi tanácsoknak módjukban fog állni rezidenciális típusú szociális szolgáltatások (nappali központok, védett lakások stb.) létrehozása/kifejlesztése. (Az eddig hatályos jogszabályozás értelmében ez csak a szociális gondozási és gyermekvédelmi vezérigazgatóságok számára volt engedélyezett.) Hecser Zoltán