Gazdasági-társadalmi szempontból az utóbbi időszak kiemelkedő eseménye volt a 2016-os évi állami, valamint társadalombiztosítási költségvetések tervezeteinek kormány általi elfogadása. Azt be is terjesztették a parlamentbe, és a honatyák annak érdekében, hogy mielőbb törvényerőre emelhessék, a hét végi munkaszüneti napokon is „szorgoskodtak”. Minden jel arra utal, hogy jelentősebb módosításokra nem kerül sor, az indítványok száma is jóval kevesebb volt, mint tavaly, és előreláthatólag a szerdai nap folyamán azt meg is fogják szavazni a honatyák. A kormány és a parlament szintjén tehát igen lázas tevékenység bontakozott ki, de nem tétlenkedtek a bűnüldöző szervek sem, sőt… E tekintetben mindenekelőtt a DNA jeleskedett a tulajdon-visszaszolgáltatás terén megmutatkozott törvénytelenségek újólagos napirendre tűzésével. Szűkebb régiónkban is van egy olyan állítólagos bűncselekedet, amely immár két hete, hogy magára terelte a közvélemény figyelmét, élénk érdeklődést váltva ki a lakosság körében: a kézdivásárhelyi Beke Istvánt merényletkísérlettel gyanúsította meg a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus-ellenes Igazgatóság (DIICOT). 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték, majd a letartóztatás ellen beterjesztett fellebbezést a múlt szerdán a Legfelső Semmítőszék elutasította. A kézdivásárhelyiek (de nemcsak) szerint koholt vádakról van szó, bíznak Beke ártatlanságában, ezért békés tüntetések keretében álltak ki mellette. Konkrét bizonyítékok nem láttak napvilágot, de a román sajtó jelentős részében annál több mendemonda, a realitások talajától elrugaszkodó feltételezés, és nem utolsósorban hangulatkeltő, általánosító jellegű „forgatókönyv”. Mindez politikai-társadalmi, de etnikai feszültséget is szülhet, és talán ennek okán is fordult Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Klaus Johannis államelnökhöz és Dacian Cioloş kormányfőhöz, akikkel külön-külön tájékoztató beszélgetést folytatott, többek között kifejezésre juttatva azon aggodalmát, hogy a „kézdivásárhelyi történéseket az eljáró hatóságok nyomán a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta”. Az RMDSZ-elnök utalt arra is, hogy a médiamanipuláció miatt tartotta fontosnak a tájékoztatást. Az ilyen és hasonló jellegű megbeszéléseknek mindig is lehet valamelyes hozadéka, de ami a „tájékoztatást” illeti, biztosra vehető, hogy az államelnököt igen aprólékosan és szerfelett operatívan tájékoztatják a sajtófigyelésre is szakosodott szolgálatok. Azt pedig még feltételezni sem mernénk, hogy valamit is elvárna az RMDSZ (vagy úgy általában bárki) ilyen ügyekben az államelnöktől vagy a kormányfőtől. Egyébként az RMDSZ elnöke levélben tájékoztatta álláspontjáról az Európai Unió országainak bukaresti nagyköveteit is. Hallani arról, hogy mindaz, ami Kézdivásárhelyen történt, „vicc” volt, legalábbis annak szánták az ügyben szerepet kapó személyek. Igen ám, de egy vicc is a visszájára fordulhat, és akkor bekövetkezhet a „fele se tréfa”… Több mint 10 200 ügycsomó A Korrupció Elleni Igazgatóság (DNA) főügyésze, Laura Codruța Kövesi ritkán szokott nyilatkozni a sajtónak, s ha igen, akkor szűkszavúan, tömören fogalmaz. A múlt héten a köztelevízió egyik munkatársának sikerült egy terjedelmesebb interjút készítenie vele. Érdemes felidézni néhány részletet a főügyész által elmondottakból. Az általa vezetett bűnüldöző szervről azt tartja, hogy a környező országok számára az modellértékűvé vált, hazai viszonylatban pedig sokatmondó, hogy látványosan gyarapodott azon személyek száma, akik a DNA-hoz fordulnak, korrupciós cselekményeket észlelve. Kiemelte a DNA megszervezési módját, amely magába foglal ügyészeket, rendőröket, de más szakértőket is, így tevékenysége eredményesebbnek bizonyult, és ezt számadatok is igazolják. Például 2014-ben 75%-kal növekedett a megelőző esztendőhöz viszonyítva azon személyek száma, akik panaszt nyújtottak be, az idén pedig több mint 40%-kal azon személyek száma, akik korrupciós cselekedetekkel kapcsolatosan nyújtottak be feljelentést. Ebben az összefüggésben a főügyész örvendetesként könyvelte el, hogy egyre több az olyan köztisztviselő, akit megpróbáltak megvesztegetni, és ennek okán bejelentéssel fordult a DNA-hoz. Elismerte, hogy sokszor elnyúlik a kivizsgálás, illetve azt, hogy időben „vissza kell menniük”. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az ügycsomókat még 2010-ben vagy 2011-ben megnyitották, de bizonyítékok hiányában azokat nem sikerült finalizálni, másrészt pedig azzal, hogy az ügyészeknek igen sok ügycsomóval kell megbirkózniuk. Ami ez utóbbit illeti: idén 90 ügyésznek több mint 10 200 bűnügyi dossziét kellett ügykezelnie. Rosszallóan nyilatkozott arról, hogy egyes korrupciós bűncselekmények okán jogerősen elítélt személyeket feltételesen szabadlábra helyeznek azzal a megindokolással, hogy fogvatartásuk ideje alatt könyveket írtak. Ez a jelenség aggodalomra ad okot, és feltétlenül módosítani kell a törvényt. A főügyész szerint több mint fura az a tény, hogy egyesek valósággal vártak arra a pillanatra, hogy börtönbe kerülhessenek avégett, hogy bebizonyíthassák írói tehetségüket vagy éppenséggel jártasságukat a tudományokban. Igazat adnánk e tekintetben neki, mert ha ez a gyakorlat folytatódik, esetleg az is bekövetkezhet, hogy valaki a doktori disszertációját a börtönben tartja meg, illetve ott szerzi meg a tudományok doktora címet. Amúgy enélkül is van elég gond mifelénk a doktori címek megszerzésével… „Hangzatos” visszaszolgáltatások Az elmúlt héten a DNA ügyészei sebességet váltottak egyes törvénytelen visszaszolgáltatások ügyében. Az egyik közismert politikus, az egykori demokrata-liberális párt, a jelenlegi liberális párt vezéregyénisége, Ioan Olteanu képviselő mentelmi jogának megvonását kezdeményezték a DNA ügyészei még a hónap elején. Olteanuval szemben korrupciós bűncselekmény elkövetése okán indult kivizsgálás, az ügy egy közel 109 millió lej értékű, illegálisnak tartott kártérítésre vonatkozik. Ennyit utalt ki annak idején a Tulajdon-visszaszolgáltatási Országos Szakhatóság (ANRP) Mihai Rotarunak, aki egyébként a craiovai CSU labdarúgócsapat többségi tulajdonosa (Rotaruval szemben egyébként másabb eljárások is folyamatban vannak). A kártérítés kieszközlésében állítólag szerepet játszó Ioan Olteanu egyes tanúvallomások szerint 600 ezer eurós csúszópénzben részesült. A képviselő mentelmi jogát szerdán megvonták, és azon nyomban elrendelték a DNA ügyészei a 24 órás fogva tartását, de csütörtökön a bíróság nem adott helyt az előzetes letartóztatásra vonatkozó kérelemnek, csupán a hatósági felügyelet alá helyezést rendelte el. Amúgy ebben az ügyben még öt személy szerepel vádlottként, közöttük az ugyancsak liberális képviselő, Cătălin Florin Teodorescu (aki esetében a mentelmi jog megvonásával fura módon nem értettek egyet képviselőtársai), továbbá Crinuța Dumitrean, az ANRP egykori elnöke (akiről sokan tudni vélik, hogy Ioan Olteanu „gyámkodott” felette), valamint Sergiu Diacomatu, Remus Baciu, Markó Attila, Rodica Constantinovici és Lăcrămioara Alexandru, akik az ANPR illetékes bizottságának egykori tagjaiként annak idején törvénytelenül jóváhagyták egy pitești-i, 61 000 m2-es terület „túllicitált” felértékelési jelentését. Az ügy összes szereplőjét (kivéve a külföldön tartózkodó Markó Attilát) hatósági felügyelet alá helyezték. Ennek az ügynek a pikantériája az, hogy Teodorescu már másodszor úszta meg a mentelmi jog megvonását (előzetesen ugyancsak visszaszolgáltatással kapcsolatos korrupciós bűncselekmény okán kérelmezték az ügyészek – szintén sikertelenül – mentelmi joga megvonását). Rekordértékű kár Egy december 10-i közlemény szerint a román államot mintegy 135,9 millió euró értékű kár érte egy olyan bűncselekménysorozat elkövetése nyomán, amely az elkövetők számára jogtalan haszonban testesült meg. Ugyancsak tulajdon-visszaszolgáltatással kapcsolatos bűncselekménysorozatról van szó, nevezetesen törvénytelenül visszaigényelt és megszerzett vagyonról. Nem bocsátkoznánk részletekbe, csupán arra utalnánk, hogy a DNA közleménye szerint egy bűnözői csoport követte el a bűncselekmények sorozatát 2006 novemberétől kezdődően 2011-gyel bezárólag. Az elkövetők között voltak olyanok is, akik menet közben csatlakoztak a csapathoz. Állítólag a „főszereplő” Truica Remus üzletember, aki annak idején a Năstase-kormányban a kormányfő kabinetfőnöke volt, és akit szervezett bűnözői csoport létrehozásával, pénzmosással, befolyással való üzérkedés, szolgálati visszaélésben való bűnrészességgel és megvesztegetéssel vádolnak. Az elkövetők között van továbbá Roșu Robert Mihaiță ügyvéd, Andronic Dan politikai tanácsadó és újságíró (az Evenimentul Zilei napilap állítólagos többségi tulajdonosa) és mások, egyelőre összesen öt személy. Az eljárást a DNA Brassói Területi Szolgálata folytatja le. Szerdán elrendelték mind az öt személy 24 órás fogva tartását, majd pénteken a kora délutáni órákban a bíróság nem adott helyet az előzetes letartóztatási kérelemnek, Truica Remust házi őrizetbe helyezték, a többieket pedig hatósági felügyelet alá. De bekerült a képbe a magát hercegnek tartó Paul Lambrino (a királyi család „nemkívánatos” tagja, aki tulajdonképpen hosszas pereskedés után vált annak tagjává), aki az egykori királyi vagyonból magának revendikált, de vitatott jogosultságot ruházta át Truicára. A jelek szerint „valamit ő is elkövethetett”, de nem a családi vitában, hanem a jogvitában, ugyanis pénteken este az ügyészek elrendelték 24 órás fogva tartását, szombaton délután pedig a bírói szervek 30 napra házi őrizetbe helyezték. Az is kiderült, hogy a visszaszolgáltatott terület ügyében az eljárás során igen „nagyvonalúnak” bizonyult egy jeles személyiség is, a Mezőgazdaság-tudományi Akadémia elnöke, Gheorghe Sion, akit hatósági felügyelet alá helyeztek. Hecser Zoltán