Nevetségesnek és ügyefogyottnak is nevezhetnénk azt a módot, illetve eljárást, amely révén, július végén az illetékes hatóságok Caracalon megpróbálták azonosítani egy mobiltelefon-hívás lehetséges helyszínét. Ám annak végfejleménye tragikusnak bizonyult. (Emlékeztetnénk, arról az esetről van szó, amely során egy caracali lakhelyű férfi elrabolt és fogva tartott egy 16 éves lányt, akit utólag megölt.) Az ügyre még nem került pont, a kivizsgálás folyamatban van, de az bebizonyosodott, hogy a hazai vészhívási rendszerben is hibázott, hibázik valami. Ezért is kényszerült lépésre a kormány. Már augusztus elején bejelentették a kormányzati illetékesek, személyesen a kormányfő, hogy a lehető legrövidebb időn belül jó néhány jogszabályt módosítanak és kiegészítenek. Egyrészt annak érdekében, hogy az ilyen és az ehhez hasonló esetekben „magabiztosabbá” váljon a hívó fél, illetve a hívás helyszínének beazonosítása, másrészt pedig azért, hogy a különböző szabálysértések, valamint bűntények elkövetőivel szemben keményebben lehessen fellépni. Tudni arról, hogy az elképzelések, a jogszabálytervezetek körvonalazódtak, de ténylegesen egyelőre csak egy született meg: a Hivatalos Közlöny szeptember 3-i számában jelent meg ama 2019/62-es sürgősségi kormányrendelet, amelyet a kormány augusztus 27-i ülésén fogadtak el, és amely révén újólag módosították és kiegészítették a sürgősségi hívások országos rendszere megszervezésére és működésére vonatkozó 2008/34-es sürgősségi kormányrendeletet, valamint az elektronikus kommunikációra vonatkozó 2011/111-es sürgősségi kormányrendeletet. Jobbára technikai jellegű előírásokat tartalmaz a minap megjelent sürgősségi kormányrendelet, de abban találtunk néhány olyan passzust is, amely mindenképp közérdeklődésre tarthat számot, sőt a lakosság jelentős hányadát akár érintheti is. Kezdenénk azzal, hogy a szeptember 5-től hatályossá vált jogszabály értelmében a sürgősségi, a közismert 112-es hívószám, visszaélésszerű tárcsázása esetében alkalmazandó szabálysértési bírság akár 1000 lej is lehet, lévén hogy annak értéke 500 és 1000 lej között állapítódott meg. 1500 lejtől 5000 lejig terjedő büntetésre számíthat az a személy, aki hamisan, feleslegesen riadóztatta a közbelépésben illetékes hatóságokat (tűzoltóságot, rendőrséget, rohammentőket stb.). A hívó fél esetenkénti azonosítása érdekében kiegészültek az elektronikus kommunikációra vonatkozó 2011/111-es sürgősségi kormányrendelet egyes előírásai. Ezentúl a PrePay-kártya végső felhasználójának az azonosító adatait nyilvántartásba veszik, ez a román állampolgárságú személyek esetében a személyazonossági igazolványban szereplő adatokat (családnév és név, lakcím, személyi azonosítószám) jelenti, jogi személyiségű entitások esetében pedig azok megnevezését, székhelyüket, fiskális azonosítószámukat, valamint az azok képviseletét törvényes képviselőjének személyi adatait. A személyazonossági igazolvány „alapján” történő PrePay-kártya értékesítésre vonatkozó előírások 2020. január 1-jétől válnak hatályossá. Az előzetesen már megvásárolt ilyen típusú kártyák esetében az illetékes hatóságoknak és a szolgáltatóknak egy nagyszabású tájékoztatási kampányt kell kibontakoztatniuk, s amennyiben azok 2020. szeptember 1-jéig nem jegyeztetik be magukat személyi azonossági igazolványuk adataival, akkor az adott kártyák attól a dátumtól nem lesznek „működőképesek”. (Erre a megszorító jellegű intézkedésre állítólag azért volt szükség, mert bebizonyosodott, hogy a 112-es hívószámot visszaélésszerűen használóknak 81%-a PrePay-kártyát használt.) Egy új előírás értelmében ugyanakkor amennyiben annak tulajdonosa elveszíti a SIM-kártyát és arról értesíti a szolgáltatót, annak azonnal meg kell szüntetnie a szóban forgó SIM-kártya révén eszközölt szolgáltatásokat. Hecser Zoltán