Oroszország megtámadta Ukrajnát
Megtámadta Oroszország Ukrajnát tegnap hajnalban, azt követően, hogy televíziós beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette: kiadta a parancsot az orosz katonai beavatkozásra Ukrajna területén, és fegyverletételre szólította fel az ukrán haderőket.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy Oroszországnak nem szándéka Ukrajna megszállása, csupán annak demilitarizálása és „nácimentesítése”. Továbbá a helyi lakosság védelméről is beszélt, amely szerinte sok bántalmazást szenvedett el 2014-től a hatalmon lévő ukrán politikai erőktől, amelyeket népirtással vádolt. Putyin a nemzetközi közösséget a konfliktustól való távolmaradásra szólította fel, kijelentve, hogy az orosz hadsereg válaszolni fog minden külső beavatkozásra, és ismételten Oroszországra nézve veszélynek minősítette a NATO keleti terjeszkedését, azzal vádolva a katonai szövetséget, hogy évtizedek óta nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal az európai biztonsági megállapodás megkötése céljából. Külföldi hírcsatornák szerint tegnap hajnalban már megjelentek az orosz csapatok Odesszában, valamint több ukrajnai nagyvárost érintő rakétatámadásról számoltak be.
Az ukrán elnök bejelentette a hadiállapot bevezetését
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnapra virradóan az Oroszországi Föderáció állampolgáraihoz fordult videóüzenetében, feltéve nekik a kérdést, hogy akarnak-e háborút, mert – mint mondta – Ukrajna népe békét akar. Később Zelenszkij újabb videóüzenetet tett közzé, amelyben – orosz nyelvre áttérve – közölte, hogy újabb telefonos megbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amire nem kapott választ. Zelenszkij később bejelentette Ukrajnában a hadiállapotot. Zelenszkij ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO). A harcokról ugyanakkor ellentmondó információkat közöltek a harcban álló felek.
Működésképtelenné vált az ukrán katonai repterek infrastruktúrája
Az orosz védelmi minisztérium közölte: működésképtelenné vált az ukrán fegyveres erők légi bázisainak katonai infrastruktúrája. A tárca szerint az orosz fegyveres erők nem mérnek tüzérségi vagy légicsapásokat Ukrajna városaira, az ukrán katonai infrastruktúrát nagy pontosságú fegyverek semmisítik meg. A minisztérium az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt nevezte meg célpontként. Azt is állította, hogy a polgári lakosságot semmi sem fenyegeti. A tárca valótlannak nevezte azt az állítást, mely szerint Ukrajna légterében orosz repülőgépet lőttek le.
Benyomultak Kijev megyébe az orosz csapatok
Az ukrán határőrszolgálat ugyanakkor azt jelentette, hogy orosz csapatok törtek be az államhatáron Fehéroroszország felől Kijev megyébe. Az UNIAN hírügynökség jelentette, hogy Kijev megyében lezuhant az ukrán légierő egyik AN–26-os gépe. A repülőgépen 14-en voltak, közülük öten életüket vesztették. A Szuszpilne hírportál közben arról számolt be, hogy a hatóságok lezárják a fővárosba, Kijevbe vezető utakat. Kifelé szabad a forgalom a fővárosból. A határőrség közleménye szerint Kijev megyében a határőrök az ukrán katonákkal együtt „harcba bocsátkoztak az orosz betolakodókkal”. A Kijev megyei Hosztomel települést – ahol az Antonov állami repülőgépgyár reptere van – helikopterekről lövik az oroszok, egyes források szerint deszantalakulatokat vetettek be a reptér elfoglalására. Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója úgy tudja, hogy három támadó helikoptert az ukrán légvédelem semlegesített.
A szintén Fehéroroszországgal határos Zsitomir megyében Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az ottani határőrök laktanyáját. Az ukrán határőrség közölte, hogy a határ menti egységeket a helyzettől függően tartalékpozíciókba csoportosítják át a fegyveres erőkkel és a nemzeti gárdával együttműködésben. A vezérkari főnökség jelentése szerint Csernyihiv megyénél sikerült megfékezni az orosz csapatok benyomulását Ukrajnába. Ugyanakkor – az UNIAN hírügynökség szerint – súlyos harcok dúlnak Harkiv megye, valamint a Donyec-medence térségében. Az ukrán hadsereg kora délután azt közölte, hogy Oroszország eddig több mint harminc csapást mért ukrajnai polgári és katonai infrastrukturális létesítményekre. Az ukrán szárazföldi erők azt közölték, hogy az ukrán 93-as gépesített dandár tagjai foglyul ejtettek két orosz katonát a Donyec-medencében.
Bevonultak a csernobili atomerőmű övezetébe az orosz katonák
Az ukrán elemzők szerint az orosz invázió célja Kijev és a teljes Herszon megye elfoglalása lehet. Viszont időközben az orosz katonák benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe. Anton Heracsenko szerint fennáll a hulladéktároló megsérülésének az esélye. A Védelmi Stratégiák Központja nevezetű ukrán elemzőintézet jelentése alapján, kijevi idő szerint ma délután két óráig hét repülőgép, négy helikopter, több mint tíz páncélozott jármű és nagyjából száz katona foglalta el a Krím-félszigettel szomszédos Henicseszk és Nova Kahova településeket Ukrajnában. Az orosz elnök hajnali ötkor mondott beszédét követően, azonnal megkezdték Ukrajna invázióját: több mint 60 katonai infrastrukturális létesítményt támadtak meg szerte az országban, valamint több mint harminc Kalibr típusú cirkálórakétát lőttek ki. A keleti irányból 10-20 kilométerre benyomuló orosz katonákat az ukrán fegyveres erők állították meg, többek közt négy orosz harckocsit semmisített meg a Nemzeti Gárda. Ennek következtében az ukrán fegyveres erőknek negyven halálos áldozatuk van és több sebesültet is számolnak. Az elemzők feltételezése szerint az orosz invázió jelenlegi célja Kijev és egész Herszon megye, valamint Mariupol elfoglalása lehet. Időközben az orosz katonák benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország irányból. Anton Heracsenko ukrán parlamenti képviselő az interneten adta közzé: ha a tüzérség miatt megsérül a csernobili hulladéktároló, akkor a radioaktív porfelhő elboríthatja az Európai Unió tagállamait, valamint Ukrajnát és Fehéroroszországot.
Románia elítéli az orosz agressziót
Klaus Johannis államfő a leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció fegyveres agresszióját Ukrajna ellen – közölte tegnap reggel az államelnöki hivatal. Az elnök rámutat, hogy az Oroszországi Föderáció durván áthágta a határok sérthetetlenségének nemzetközi elvét és az erőszak alkalmazásának tilalmát. Az Oroszországi Föderáció sajnálatos módon a fegyveres erő alkalmazását választotta, dacára annak, hogy állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amely a világbéke és a világbiztonság garantálója – olvasható az elnöki közleményben.
Kárpátalján feszültek a magyarok
Debreceni Mihály kárpátaljai televíziós újságíró ugyanakkor arról számolt be lapunknak, hogy Kárpátalján feszült a hangulat, de egyelőre nem voltak robbantások. Kijevben a lakosság megrohanta a benzinkutakat, és aki teheti, biztonságosabb helyre menekül az ukrán fővárosból – többek között ezeket tudtuk meg tőle. Debreceni Mihály több évtizeden át készített és vezetett műsorokat a külhoni magyarságról Kárpátalján, illetve a Magyar Televízióban, a fia jelenleg is Kijevből tudósítja az M1 aktuális hírcsatornát. Elmondása szerint kaotikus a helyzet Ukrajnában.
– Nem lehet tudni, hogy valóban megtörténtek-e bizonyos támadások, mert gyakorlatilag információs háború is zajlik. A nyugat-ukrajnai Lembergben megszólaltak a légiszirénák, de állítólag Luckban is volt robbanás, ami messze van az orosz határtól, itt van Nyugat-Ukrajnában, a lengyel határnál – mondta a Hargita Népének Debreceni.
Hozzátette: az országban egyelőre szünetel az oktatás, és bezárt a tőzsde is.
– A diákokat sem engedik iskolába, az ukrán hadügyminiszter pedig azt mondta, mindenki igyekezzen lehetőleg otthon tartózkodni. Kijevben megrohanták a benzinkutakat, és aki csak teheti, megpróbál elmenekülni a városból – részletezte a televíziós újságíró, aki azt is megjegyezte, hogy a határokat még nem zárták le.
Debreceni Mihály szerint várható volt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előbb-utóbb lépni fog, hiszen nyolc éve feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában, ahol a lakosság orosz ajkú és oroszpárti.
HN-összeállítás