Okoskodás után áthárítás
Az állami egészségügyi intézményrendszerben a közszférai egységes bérezési kerettörvény egyes előírásainak a gyakorlatba ültetése nyomán keletkezett zűrzavar, s az azok kiváltotta tiltakozások nemigen akarnak véget érni. Tegnap egyes bukaresti korházaknál újabb tiltakozásokra került sor, az alkalmazottak pedig kivonultak az utcára. Krajován is tüntettek, általános sztrájkot helyeztek kilátásba. A délelőtt folyamán Sorina Pintea egészségügyi miniszter találkozott Orlando Teodorovici közpénzügyi miniszterrel, de azt követően azt hangoztatta, hogy nem bérezéssel kapcsolatos problémákról tárgyalt.
[caption id="attachment_69151" align="aligncenter" width="605"] Fotó: capital.ro[/caption]
Egyes sajtóértesülések szerint a tárcavezetői látogatás célja olyan esetleges megoldások kimunkálása volt, amelyek révén valamiképpen mérsékelni lehetne vagy megszűntetni az egészségügyi intézményrendszerben bekövetkezett bérkieséseket. Apropó bércsökkenés: a tárcavezető szerint legfeljebb az alkalmazottak 10%-a esetében zsugorodhatott a havi bérjellegű jövedelem összege, az egyik szakszervezeti vezető szerint viszont március hónaptól kezdődően országos viszonylatban az egészségügyi állami intézményrendszerben mintegy 150 ezer személy bére csökkent. Ezek szerint pontosan azt sem tudni, hogy melyek is azok a személyzeti kategóriák, illetve hány olyan személy van, akinek a bére csökkent.
A költségvetés nagyon is világos
Visszatérve a két miniszter közötti találkozóra, Sorina Pintea a következőket állította: „Nem volt megbeszélés a bérekről, más témákról tárgyaltam. A költségvetés nagyon is világos. Van béremelés és beilleszkedés a 30 százalék arányos pótlékokba. A menedzsereken a sor, hogy menedzserek is legyenek. Ellenőriztem egyes korházaknak a tevékenységét és elfogadhatatlannak tartom, hogy mindmáig nincs szerződésük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral”.
Azt is hangoztatta, hogy a korházak menedzserei találhatnak megoldást a pótlékok újraosztásával vagy alkalmazhatják azt a törvénycikkelyt, amely lehetővé teszi ösztönzők nyújtását el egészen „havi két bruttóbérig”. Kikívánkozik egy pontosítás: nem havi két bruttóbérig, hanem a havi minimális garantált bruttóbér kétszereséig.
Legyen ez a legkisebb probléma, de amint arra már tegnapi lapszámunkban is utaltunk: a miniszteri „okoskodás” jogalkalmazási szempontból nemigen állja meg a helyét: egyrészt azért nem, mert a szóban forgó törvényes előírás beépült a 2017/153-as törvény 26-os szakaszába, s annak értelmében a különböző premizálások és jutalmazások belefoglaltatnak a bértömegnek a sokat vitatott és kifogásolt 30%-os részarányába; másrészt pedig az ösztönzők célja és rendeltetése semmiképpen sem adott fajta kompenzálás, s még kevésbé amolyan jótékonysági/jóvátételi gesztus.
Amúgy azt is meg kell jegyeznünk, hogy amennyiben két azonos vonzatú jogszabály előírásai nincsenek tökéletes összhangban (vagy esetleg egymásnak ellentmondanak), akkor a frissebb keltezésű törvény rendelkezései alkalmazandóak, ez esetben a 2017/153-as. Ilyen körülmények között a tárcavezetői „okoskodás” legalább annyira értelmetlen és indokolatlan, mint ama szándéka is, miszerint a megoldásokat, a kiútkeresést áthárítaná a kórházak menedzsereire. Addig pedig akár pusztába kiáltott szónak is minősíthető az a miniszteri megnyilatkozás, miszerint „a menedzsereknek kell kiegyensúlyozniuk a pótlékok elosztását”.
Amúgy a tárcavezető a tegnap azt is bejelentette, hogy találkozót kezdeményezett a kórházmenedzserekkel avégett, hogy tárgyalhassanak az esetleges „bércsökkenések lehetséges megoldásáról”. Lehet, amit lehet, de egy kétméteres testmagasságú személy nemigen tud betakarózni másfél méteres takaróval…
Hecser Zoltán