Nem kétszer, háromszor…
Hétfőn írtunk arról, hogy a múlt héten két olyan törvény is (a 2019/87-es és a 2019/102-es) napvilágot látott, amelyek révén újólag módosították és kiegészítették a tanügyi törvényt, a 2011/1-es törvényt. Cikkünk megjelenésének napján a módosító jellegű jogszabályok egy újabbal egészültek ki.
[caption id="attachment_88556" align="aligncenter" width="696"] Fotó: gazetaoltului.ro[/caption]
A Hivatalos Közlöny hétfői, május 13-i számában jelent meg az a 2019/103-as törvény, amely révén újólag módosították és kiegészítették a tanügy törvényt, s amely a mai naptól válik hatályossá. Amúgy annak tervezetét még 2017-ben nyújtotta be 36 kormánypárti honatya, de időigényesnek bizonyult annak elfogadása. Azt nemigen tudni, hogy miért, de azt igen, hogy a képviselőházban még a múlt esztendő márciusa végén azt kényelmes többséggel megszavazták (csupán 53 ellenszavazat szerepelt a jegyzőkönyvben, valamint 6 tartózkodás). A szenátushoz 2018. március 28-án küldték át, de ott elfogadásra csak ez esztendő áprilisa közepén került sor. Nincs szó egy terjedelmes törvénytervezetről, illetve törvényről, mert a kezdeményezők a tanügyi törvénynek csupán egy szakaszát kívánták módosítani, egy másikat pedig kiegészíteni. A módosításoknak azonban van némi gyakorlati jelentőségük. Lényegében miről is van szó? A törvény 105-ös szakasza rendelkezik az úgynevezett komplementáris finanszírozásról, amelyet a területi-közigazgatási egységek helyi költségvetéséből kell biztosítani, továbbá nevesíti a finanszírozandó költségkategóriákat is. (Amúgy a komplementáris finanszírozás tulajdonképpeni „forrásai” azok az áfából számfejtett összegek, amelyeket évente hagynak jóvá az állami költségvetés révén.) Nos, a költség kategóriák tekintetében következett be változás: a szóban forgó szakasz szövegéből kikerült, mint költségkategória a beruházás, a főjavítás és a konszolidálás és helyébe bekerült az tanulók szállítási költségeinek, valamint az iskolai szállítás költségeinek a finanszírozása. (Az előbbi összhangban a törvény 84-es szakaszának az előírásaival.) Egy másik módosítás értelmében a helyi költségvetésből kell finanszírozni a tanügyi rendszer keretében megszervezett kiválósági központokat is. (Azokról van szó, amelyek jogállásáról a hétfői lapszámunkban már ismertetett 2019/102-es törvény rendelkezik.) A beruházások, a főjavítások ugyan kikerültek a költségkategóriák soraiból, de egy újonnan beékelt bekezdés azokra visszatér: „A helyi tanácsok költségvetése révén jóváhagyhatók folyó javításokra vonatkozó költségek, valamint leltári tárgyak beszerzése, a kiutalt költségvetésbe való beilleszkedés közepette.”
Említettük, hogy a törvény a mai nappal hatályossá válik, de annak előírásai gyakorlatba ültetésére nemigen lehet, legalábbis pillanatnyilag nem, jogszerű lehetőség. Nem, mert a helyi költségvetéseket már jóváhagyták, s akkor amit szem előtt kellett tartani, az a tanügyi törvénynek az akkor, illetve a mai napig hatályos előírásai voltak. Az is nehezen elképzelhető, hogy a költségvetés majdani kiigazítása során érvényt szerezzenek az új előírásoknak. Talán majd a 2020-as esztendei helyi költségvetések kidolgozásánál és jóváhagyásánál.
Hecser Zoltán