Nagyobb adócsomag bevezetését fontolgatja a kormány
Exkluzív információként közölte csütörtökön a g4media.ro portál, hogy óriási adó- és illetékemelési csomag bevezetését tervezi a kormány: 1%-os adót vetnének ki azokra a lakóépületekre, amelyek összértéke meghaladja az 500 000 eurót, növelnék az osztalékadót, emelnék a minimálbért, 10%-kal növelnék a szerencsejátékok és dohánytermékek adóját.
A portál beszámolója szerint a PSD–PNL-koalíció jelenleg egy óriási adó- és illetékemelési csomagot tárgyal, amelyet augusztus 1-jétől vagy szeptember 1-jétől kívánnak alkalmazni, hogy fedezzék a több tíz milliárd lejes költségvetési hiányt, és hogy Románia betartsa a tárgyalásokon kitűzött hiánycélt az Európai Bizottsággal. A G4Media.ro olyan forrásokra hivatkozik, akik benne vannak a kormány két vezető pártjának a csúcsvezetésében. Ezekben a napokban Celine Gauer, a „PNRR főnöke”(Országos Helyreállítási Alap) Bukarestben tartózkodik, hogy tárgyaljon Románia vállalt reformjairól.
A tervezett adómódosítások
Néhány adó- és illetéknövelés terve teljesen új, például a 500 000 eurót meghaladó értékű lakóépületekre az 1%-os adó bevezetése, míg mások régebbi ötletek, például a szerencsejátékokra és a dohánytermékekre kivetett magasabb adó.
A G4Media.ro által megszerzett intézkedéslista
nem jelenti azt, hogy a PSD és a PNL között létrejött a végleges megállapodás, egyelőre egy olyan munkaütemtervről van szó, amelyet jelenleg a kormány szintjén vizsgálnak.
A tervezetből nem derül ki egyértelműen, hogy az adó- és illetékemeléseket az összes területen alkalmaznák-e az idén, vagy csak részben.
A G4Media forrásai szerint a PSD és a PNL nehezen tud megegyezni a javaslatokról, mert mindkét párt szeretné megvédeni saját választóit. „Ha együtt elfogadják őket, az komoly csapás lenne a középosztályra és az üzleti környezetre” – nyilatkozták a G4Media.ro-nak liberális források.
A portál tételesen felsorolta a koalíció által megvitatott legfontosabb javaslatokat. Eszerint tervezik az 1%-os adó bevezetését azokra a lakóépületekre, amelyek összértéke meghaladja az 500 000 eurót. Azok a tulajdonosok, akik több ingatlant vagy területet birtokolnak, amelyek összértéke meghaladja ezt a küszöböt, évente legalább 5000 eurót fizetnek majd az államnak.
Továbbá tervezik, hogy módosítják az adózási szabályokat, amelyek a jelenleg 1%-os forgalmi adót fizető mikrovállalkozásokra vonatkoznak, ha a forgalmuk nem haladja meg az 500 000 eurót. A javaslatok között szerepel, hogy módosítsák az adózási szabályokat azoknak a mikrovállalkozásoknak a számára, amelyeknek nyeresége meghaladja a 30%-ot. Ebben az esetben az adó mértékét 2%-ra emelik. (Kormányzati források szerint a jelenleg mintegy 15 milliárd euró nyereségre csak 1% adót fizetnek a mikrovállalkozások.)
Tervezik az osztalékadó emelését 8%-ról 10%-ra (a százalékos arányról még tárgyalnak). Szintén szerepel a javaslatok között, hogy 1%-os adót vetnek ki a 100 millió eurót meghaladó éves forgalmú vállalatokra. (A portál értesülései szerint ennek nincs meg a szükséges támogatottsága a kormányban.)
Tervezik továbbá, hogy emelik a minimálbért első szakaszban 3000 lejről 3300 lejre, majd 3750 lejre a másodikban, valamint megemelnék az építőipari minimálbért is 4000-ről 4500 lejre.
Ugyanakkor külön adót vetnének ki az államfő fizetését meghaladó jövedelmekre.
Egyes adózási javaslatok közé tartozik a 19%-os általános forgalmi adó emelése, amely lehet 21 vagy 22%-os is. Jelenleg bizonyos termékek és szolgáltatások forgalmi adója alacsonyabb, például 9%-os az alapélelmiszerek általános forgalmi adója. Az áfa megemelése azt jelentené, hogy megszűnne a differenciált általános forgalmi adó a vendéglátás, a kenyér, a hús, a tej, a könyvek, a kulturális tevékenységek stb. területén. A portál ugyanakkor emlékeztet: a miniszterelnök, Ciolacu nemrégiben kifejezetten ellenezte az általános forgalmi adó emelését.
A G4Media.ro forrásai szerint
az Európai Bizottság képviselőjével folytatott megbeszélések eredményeként döntés született arról, hogy fenntartják a két áfatípust (19% és 9%, beleértve a vendéglátást is).
Különadót terveznek bevezetni azokra az összegekre, amelyeket a cégek az országból kivonnak nyereségként.
A javaslatok közt szerepel még, hogy 200 ezer betöltetlen állást megszüntetnek az állami szektorban. Fontolgatják továbbá, hogy bevezetik az egészségbiztosítási hozzájárulást (CASS) az agrárszektort (termesztés / feldolgozás / termelés) és az építőiparban dolgozók béreire is.
Ezenkívül 10%-kal magasabb adót terveznek bevezetni a szerencsejátékok licenceire, a nyerőgépekre, a hideg dohánytermékekre, mint az elektromos cigaretta, luxusitalokra, konyak, rum, whisky, pezsgő, és olyan luxusélelmiszerekre, mint a kacsamáj, fekete kaviár stb. Végezetül emelnék a tőzsdén elért nyereségek adóját 1%-ról 10%-ra.
Kontextus
A portál beszámolója szerint azért tervezik az adócsomag bevezetését, mert a kormánynak pénzt kell szereznie a költségvetésébe, hogy betartsa az Európai Bizottsággal kialkudott
költségvetési hiánycélt, amely nem haladhatja meg a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,4%-át. Az első öt hónapban a Pénzügyminisztérium jelentése szerint a hiány 2,32% volt a GDP-hez viszonyítva.
Ha nem tartja be a hiánycélt, Románia azt kockáztatja, hogy kevesebb európai uniós forráshoz fér majd hozzá.
Hivatalosan a „költségvetési lyuk” az év első öt hónapjában kilencmilliárd lejre nőtt. Ez az összeg az adóhatóság tervezett bevételei és a tényleges bevételek közötti különbséget jelenti. Pletykaszinten azonban szóba hoztak egy húszmilliárd lejes költségvetési lyukat is, amelyet a kisebb bevétel mellett a tervezettnél nagyobb kiadások okoztak.
A portál becslése szerint ez a hiány valószínűleg még ennél is nagyobb lehet, néhány tíz milliárd lej nagyságrendben, mert a vállalatok nyereségeit a pénzügyi hatóságok túlértékelték, figyelmen kívül hagyva az energiaárak növekedését.
Ezek az áremelkedések jelentősen csökkentették a vállalatok nyereségét.
A portál ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy jelenleg Celine Gauer, a „PNRR főnöke” látogatást tesz Romániában, hogy tárgyaljon a Románia által vállalt reformokról és azokról a gazdasági mutatókról, amelyeknek teljesítése szerepel az Országos Helyreállítási Tervben (PNRR). Az egyik legfontosabb mérföldkő, amelyet teljesítenie kell a kormánynak, és csatolnia kell a várhatóan szeptemberben benyújtandó 3. kifizetési kéreleméhez, az adóügyi és pénzügyi törvénykönyv módosításainak a hatálybalépése, amelynek a lényege, hogy csökkenteniük kell, illetve meg kell szüntetniük az adókedvezményeket.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kedden azt nyilatkozta, hogy a Celine Gauerrel folytatott megbeszélések az adóreformra és a 3. kifizetési kérelem benyújtására összpontosultak, hozzátéve, hogy „a kormány kidolgoz egy intézkedéscsomagot a közpénzügyek fenntarthatóságának megerősítésére”.