Valószínűsíthető, hogy a szociáldemokrata párt és az ALDE koalíciója által kormányfőjelöltnek javasolt Sevil Shhaideh asszonyság neve évek múltán feledésbe merül, és kevesen fognak majd emlékezni arra, ami történt. Egyelőre azonban sokak fantáziáját „megmozgatta” az a kérdés, miszerint miért is nem jelölte Klaus Johannis államelnök. Ilyen-olyan feltételezések a történtek kapcsán napvilágot láttak. Sőt bizonyos értesülések is. Így például a Hotnews hírügynökség ama értesülései (amelyet egyébként számos sajtóorgánum átvett), hogy Sevil férjének, Akram Shhaidehnek a testvérei közel álltak, állnak az Assad rezsimhez, sőt egyiküket 2015-ben beutazási tilalommal sújtotta az Európai Unió. Amennyiben ez az értesülés megfelel a valóságnak, akkor felvetődhet az a kérdés, hogy miként kaphatott ugyanabban az évben román állampolgárságot Akram Shhaideh. Egyébként arra vonatkozó kérését 2015. január 22-én nyújtotta be, s az állampolgárságot 2015. július 7-én kapta meg az Országos Állampolgársági Hatóság (ANC) elnökének 735-ös számú rendelete alapján. Abban az időpontban Sevil Shhaideh már az egykori Ponta-kormányban miniszteri funkciót töltött be, nevezetesen 2015 májusától. Ami az állampolgárság megszerzését illeti, arról az utólag módosított és kiegészített 1991/21-es törvény rendelkezik, s az ANC elnökének rendeletét az igazságügyi minisztérium keretében tevékenykedő szakbizottságnak döntése előzi meg. A döntés meghozatalánál szem előtt kell tartani az illetékes szakszolgálatok véleményezését is. Nos, tekintettel minderre, 2015-ben még nem merült fel semminemű kétely Akram Shhaidehhel kapcsolatosan, mert ha igen, akkor nemigen hihető, hogy miniszterré nevezték volna ki nejét. Az igaz viszont, hogy nemzetbiztonsági szempontból egy másabb szintet jelent a kormányfői funkció vagy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT) való állandó részvétel. Ha szem előtt tartjuk ezt a tényállást, pontosabban jogállást, akkor számolni kell másabb törvényes előírásokkal is. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy igenis továbbra is létezik az, amit a köznyelvben „káderezésként” emlegetnek, azaz egy igen részletes és mélyenszántó környezettanulmány adott tisztségek betöltése esetében, amikor is elemi követelmény a feddhetetlenség, a megbízhatóság, a minden kétséget kizáró lojalitás. Sérülékenység-kizárási jogszabályok Ezek az elvárások, kritériumok bizonyos értelemben megtestesülnek a hazai jogszabályozásban is. Nevezetesen a minősített információk védelmére vonatkozó, 2002/182-es törvényben, a romániai minősített információk védelmezésének országos szabványait jóváhagyó, 2002/585-ös kormányhatározat, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) minősített információ­védelmezési romániai normát jó­váhagyó, 2002/353-as kormányhatározatban. És van egy hatóság is, amelyre hárul mindezen jogszabályok gyakorlatba ültetése, illetve előírásaik betartásának felügyelete: a 2002/153-as sürgősségi kormányrendelettel létrehozott, az Államtitok-információk Országos Törzskönyvi Hivataláról (ORNISS) van szó. Nem sorolnánk fel mindezen jogszabályok előírásait, csupán arra utalnánk, hogy azokban számos korlátozó jellegű előírás is fellelhető. Amúgy igen terjedelmes és részletes jogszabályokról van szó, a már említett, 2002/585-ös kormányhatározatnak például 345 szakasza van. Abban van egy szakasz, nevezetesen a 159-es, amely kitér arra is, hogy mikor okozhat „gondot” egy olyan személy számára a férj vagy feleség, aki olyan igen magasrangú funkció várományosa lehet, amelynek velejárója a szigorúan titkos információkhoz való hozzájutás. Ami pedig „gondot” jelenthet: esetenként elégséges a „gyanú felmerülése” az adott személy megbízhatósága és lojalitása tekintetében. Nos, ha igaz, hogy az egykor kormányfőnek javasolt asszonyság férjének testvérei közel állnak a NATO-körökben nem kívánatos személyként nyilvántartott szíriai vezérhez, Bassar Al Assadhoz, és egyiküket ki is tiltották az EU-ból, akkor fennforog(hat) az a „gyanú”. Egyébként az ilyen jellegű kiszűrés/átvilágítás nem romániai sajátosság és konkrét (a szóban forgó) eset sem egyedi. Így például utalhatunk arra, hogy nem véletlenül kell a rendőrségi szervekhez vagy a katonai toborzó hivatalokhoz benyújtani azon fiatalok ügycsomóját, akik a rendőrakadémiára vagy a katonai akadémiára szeretnének felvételezni. Mint ahogy az is megtörténhet, hogy adott funkció elfoglalása/betöltése tekintetében esetleg problémát jelenhet a kettős állampolgárság… Hecser Zoltán