Marad minden a régiben
A béren kívüli juttatások közül a legismertebb és a leginkább használatos az étkezési értékjegy, a közismert „kajabon”. Hazai viszonylatban annak több mint 20 éves múltja van, s az ilyen jellegű juttatások köre időközben bővült, többek között az ajándék- és az üdülési utalványokkal. Amúgy a szóban forgó értékjegyek rendszerét jelenleg a 2018/165-ös törvény szabályozza, illetve fogja össze.
[caption id="attachment_95332" align="aligncenter" width="650"] Fotó: tion.ro[/caption]
Köztudott az is, hogy az étkezési értékjegyek névleges értékét időszakonként indexálják, rendszerint az infláció alakulásának függvényében. Amúgy az általános gyakorlat szerint félévenként lenne esedékes a szóban forgó indexálás. Ebbe a keretbe tartozik az is, hogy a munkaügyi minisztérium augusztusban nyilvános vitára bocsátotta ama rendeletnek a tervezetét, amely révén megállapításra került volna, illetve kellett volna kerüljön az idei esztendő második félévére vonatkozó indexálás. Annak az étkezési jegyek maximális értékét legutóbb 2018 elején állapították meg, azt 15,18 lejben szabva meg. (Azt megelőzően az étkezési értékjegy felső határa 15,09 lej volt.) Érdekes módon az augusztusi nyilvános vitára bocsátott tervezetben az állt, hogy az értékhatár maradjon változatlan 2020 márciusáig.
Nem hinnénk, hogy valakik is tapsoltak volna, illetve örvendtek volna ennek a kormányzati szándéknak, mégis megvalósult: a Hivatalos Közlöny hétfői, szeptember 23-i számában jelent meg a közpénzügyi miniszternek és a munkaügyi miniszternek ama 2019/2892/1253-as közös rendelete, amely értelmében ez esztendő második félévében, valamint a 2020-as év első két hónapjában az étkezési értékjegy felső határa 15,18 lejben állapítódik meg, s az nem léphető túl.
A dolog érdekessége az, hogy a munkaügyi miniszter még augusztus 21-én ellátta kézjegyével ezt a rendeletet, akkor, amikor az az állítólagos közvita még zajlott, majd szeptember 3-án „áldását adta” rá a közpénzügyi miniszter is. Eltelt újabb három hét, s megjelent végül az a fránya rendelet, amely nem boldogíthat senkit, mármint az étkezési jegyre jogosultak közül, hisz az étkezési jegyek vásárlóerejéből alaposan elmart az utóbbi másfél esztendő inflációs sprilálja.
Amúgy a mostani közös miniszteri rendelet a közszférai intézményrendszerben foglalkoztatottakat nem érinti, mert ők az egységes közszférai bérezési 2017/153-as kerettörvény értelmében étkezési illetményben részesülnek (készpénz formájában), amely éves szinten 4160 lejt jelent, azaz havi 346 lej.
Hecser Zoltán