Nemcsak Nagy-Britanniában, hanem Európa-szerte is óriási várakozás előzte meg azt a múlt csütörtöki népszavazást, amely során a szigetország választópolgárainak arról kellett véleményt nyilvánítaniuk, hogy 43 esztendő múltán kilépjen-e vagy sem az Európai Unióból országuk. Az előzetes felmérések jobbára azt jósolták, hogy a „mérkőzést” az uniópártiak fogják megnyerni. Ez még valószínűnek tűnt a szavazatok megszámolásának egy adott pillanatában is, de végül 51,9: 48,1 arányban a kilépéspártiak győztek. Következésképpen szinte biztosra vehető, hogy Nagy-Britannia megválik az Európai Uniótól, s ez mintegy kétéves folyamatot jelent, feltételez. A döntő szót egyébként a parlamentnek kell kimondania, a kezdeményező pedig a lemondását már bejelentő David Cameron lesz. (Egyébként az Egyesült Királyság mind a négy parlamentjének – Skócia, Észak-Írország, Wales és Anglia – szavaznia kell, ami akár bonyodalmakat is okozhat a későbbiek során.) A kilépést követően országunkban is gombamód elszaporodtak a bentmaradás, illetve a kilépés „szakértői”, s egyre-másra alkottak ilyen vagy olyan szövegkönyveket, latolgatva azokat a következményeket, amelyekre számítani lehet nemcsak a szigetországban, hanem az unió tagállamaiban, sőt a világ számos országában. Johannis államelnök is konzultációt tartott magas rangú tisztségviselők részvételével, azt követő sajtónyilatkozatában pedig többek között azt hangoztatta, hogy „mi sajnáljuk ezt a szavazatot, de tiszteletben tartjuk”. Hozzáfűzte azt is, hogy a román gazdaság tekintetében a brexitnek nincs különösebben nagy jelentősége. A kormányfő hasonlóképpen nyilatkozott, kitérve arra is, hogy a szigetországban élő román állampolgároknak egyelőre nem kell számolniuk számukra hátrányos vonzatokkal. Egyébként úgy tudni, hogy 270-275 ezerre tehető azon romániai állampolgársággal (is) rendelkező személyek száma, akik „papírjai rendben találtatnak” az Egyesült Királyság-beli tartózkodásuk és ténykedésük tekintetében. Mi úgy látjuk, hogy a kilépésnek volt némi lecsapódása hazai viszonylatban is, mert nemigen magyarázható más tényezőkkel az, hogy egyik napról a másikra egyes valutaárfolyamok erőteljesen elrugaszkodtak: a múlt pénteken a lej/euró árfolyam 4,5179 volt, a mai napon 4,5368, a lej/USA dollár 3,9693 volt, most 4,0766. Arról nem is beszélve, hogy magasra ívelt az arany árfolyama: a múlt pénteki 161,8864 lej/grammról a mai napon 172,6048 lej/grammra. Gyengült viszont az angol font, nevezetesen 5,8884 lejről 5,1686 lejre.