Nemcsak az időjárás volt változékony, hanem a nagypolitikai hangulat is. Igen, mert jó néhány olyan esemény tanúi lehettünk, amelyek nemcsak a politikai elitet, a törvényhozást, valamint a kormányzást érintették, hanem kisebb-nagyobb mértékben felkeltették a közvélemény érdeklődését is. Utalhatunk például arra, hogy az egyes európai országokat elözönlő „népvándorlás” szele közvetve megérintette országunkat is, vagy a Bukarest főpolgármestere, Sorin Oprescu előzetes letartóztatása kapcsán kiszivárgott értesülésekre, a honatyák különleges nyugdíjára vonatkozó törvény újratárgyalása okozta viszályokra, a közszférai bérezési törvénytervezet finalizálásának az elnapolására. De álljunk meg itt… A jövőre nézve is kiemelt jelentősége van/lehet az új Adótörvénykönyvnek, amely egy adott pillanatban már-már megszületett, de menet közben kiderült, hogy a köldökzsinór elvágására várni kell. Most már túl vagyunk mindezen, s akár kezünkbe is vehetjük a „születési bizonyítványt”: miután Klaus Johannis államelnök múlt hétfőn bejelentette, hogy azt kihirdette a Hivatalos Közlöny szeptember 10-i, 688-as számában, megjelent a vonatkozó 2015/718-as államelnöki dekrétum, valamint az új Adótörvénykönyv, a 2015/227-es törvény, amelynek előírásai egy-két kivétellel 2016. január 1-től válnak hatályossá. Az igen terjedelmes, 253 oldalas törvénykönyvnek 503 cikkelye van. Ezek szerint terjedelmesebb, mint a jelenleg érvényben lévő jogszabály, és szövege sem „közérthetőbb”, mint ahogy azt megígérte annak idején Victor Ponta kormányfő. A megfogalmazás tekintetében sem igen követelhetnének valakik is szerzői jogdíjat maguknak, mert a két törvénykönyv szövegének összevetése nyomán egy kis túlzással azt is állíthatnánk, hogy „nincs új a nap alatt”. Az előírások tekintetében utalhatnánk arra, hogy eltekintve néhány adókönnyítéstől, ezentúl sem lesz „kolbászból a kerítés”. Mi több, esetenként megfeledkeztek arról, amit még az Alkotmány is leszögez, nevezetesen arról, hogy a törvényes megadózási rendszernek biztosítani kell a fiskális terhek helyes megosztását, mint ahogy a mostani törvénykönyvnek ama előírásáról, miszerint a különböző jövedelmeket azok nagysága függvényében kell megadózni, az igazságosság és a méltányosság jegyében. Nos, ezek az alapelvek például az egészségbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettség tekintetében távolról sem érvényesülnek. De lesz még módunk boncolgatni az új Adótörvénykönyv közérdeklődésre is számot tartó előírásait… A DNA nem alszik Nem idetartozik, de megemlítenénk egy múlt heti nem kívánatos eseményt: szerdán, szeptember 9-én a Korrupció-ellenes Országos Igazgatóság (DNA) Prahova megyei részlege hatósági felügyelet alá helyezte az Országos Adóügynökség (ANAF) egyik alelnökét, az Adócsalás-ellenes Vezérigazgatóság vezérigazgatóját, Nicolae Romeo Florint, akivel szemben azért került sor bűnvádi eljárásra, mert 2010-ben, amikor az ANAF keretében vezető tanácsosi funkciót töltött be, egy pótlólagos adókivetési végzés megváltoztatására bírta rá a döntéshozatalban illetékeseket, ilyenképpen pedig az állami költségvetés több mint 1 millió lejes bevételtől esett el. Az ügyészek szerint ezért a „közreműködésért” 5000 eurót kapott az ügyben érintett adófizetőtől, ilyenképpen pedig megvádolható a befolyással való üzérkedés bűntetté- nek az elkövetésével. Csütörtökön az alelnök benyújtotta Victor Ponta kormányfőhöz lemondását annak ellenére, hogy mindvégig azt hangoztatta, hogy ő magát ártatlannak tartja. (A kormányfő elfogadta a lemondást, s az arra vonatkozó döntése pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben.) Ez az ügy azonban felvet egy másikat is: miként világítják át azokat, akik a szóban forgó vezérigazgatóság kötelékeibe tartoznak, főleg annak csúcsvezetőit, és mennyire megbízhatóak azok? Kérdezzük ezt annál is inkább, mert annak idején a kormányfő azt hangoztatta, hogy a kiválogatásuk szerfelett igényes lesz, igen apró szemű szűrőn fognak átesni a jelentkezők, és senkit sem fognak automatikusan átvenni az egykori pénzügyőrségtől vagy más adóügynökségi szervektől. Mi több, a szóban forgó vezérigazgatóság létrehozására és megszervezésére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletben is léteznek olyan előírások, amelyek értelmében a szakmai versenyvizsgán túl sor kerül feddhetetlenségi vizsgálatra és különleges tesztelésekre is. Tesztelés ide vagy oda, egyesek mégis átcsúsztak, és utólag a csúszópénzt is elfogadták. De ha már újólag szóba került a DNA ténykedése, másabb ténykedésekre is utalhatunk. Hétfőn a szenátusban, pontosabban annak egyes szakbizottságaiban szóba került egy jelölt „állítása” a számvevőszék csúcsvezetésébe Anton Ioan helyébe, akinek a visszahívására kényszerültek egy alkotmánybírósági döntés nyomán (amúgy a szenátus szóban forgó visszahívásra vonatkozó 2015/37-es határozata a Hivatalos Közlöny szeptember 10-i számában jelent meg). Erre a tisztségre Ilie Sârbu szenátor, a kormányfő apósa, pályázott, aki nemrégiben jelentette be, hogy lemond frakcióvezetői tisztségéről és rövidesen visszavonul a politikai szerepléstől. A „karrierváltás” útjába viszont akadályt gördít a DNA, pontosabban annak egy folyamatban lévő eljárása, amelynek tárgyát törvénytelen visszaszolgáltatások, tételesen 43 000 hektár erdő képezi, s az azzal kapcsolatos ügycsomónak a „főszereplője” az egykori képviselő, a közismert politikus, Viorel Hrebenciuc, de amelybe úgy tudni, hogy belekeveredett Ilie Sârbu és Dan Șova szenátor is, akikkel szemben az eljárást egyelőre nem szüntették meg. Egy pénteki értesülés szerint a Legfelső Semmítőszék (ICCJ) helyet adott a DNA ama kérésének, hogy nyissák meg újra a bűnüldözési eljárást Ecaterina Andronescu és Alexandru Athanasiu egykori tanügyminiszterekkel szemben, akiket korrupciós cselekményekkel vádolnak meg. A vonatkozó kérést az ügyészek még június 22-én nyújtották be, s többszöri halasztás után szeptember 11-én hagyta jóvá a legfelső bírói testület. Emlékeztetnénk: az úgynevezett Microsoft ügycsomóról van szó, pontosabban a Microsoft licencek használati jogának megvásárlásával kapcsolatosan elkövetett különböző bűncselekményekről, amelyekben érintett 8 egykori miniszter, illetve jelenlegi szenátorok, képviselők és mások. Újabb történés következett be a DNA egy másik „ügyfele” tekintetében is, Radu Mazăre egykori konstancai polgármesterről van szó, aki esetében az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) megállapította, hogy a 2008–2012-es periódusban benyújtott vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel 779 057 euró értékű összeget, amelyek betétként szerepelnek egy, az Izraeli állam területén lévő banki egységnél megnyitott folyószámlán. Továbbá az ANI közleményében utalás van arra is, hogy eddigelé összesen 916 627 euró és 143 818 lej értékű olyan vagyont állapítottak meg Mazăre esetében, amelyet nem tud igazolni. Tanévnyitó megkésett miniszteri rendelettel Július 30-án, tehát idejekorán jelent meg a 2015–2016-os iskolai év struktúrájára vonatkozó 2015/4496-os nevelésügyi miniszteri rendelet. Abban többek között az szerepel, hogy a szóban forgó iskolai év 2015. szeptember 1-én kezdődik, a tulajdonképpeni tanítás pedig szeptember 14-én. Az előkészületek annak rendje-módja szerint hol eredményesen, hol kevésbé eredményesen lezajlottak, és elmúlt az iskolai évkezdés határideje is. Időközben azonban „megváltozott a gyermek fekvése”, pontosabban Câmpeanu miniszter viszonyulása ugyanis augusztus 31-én némileg átírta az iskolai év struktúrájára vonatkozó rendeletének a szövegét, módosítva bizonyos időpontokat. Viszont érthetetlen módon nem sietett annak nyilvánosságra hozásával. Nem, mert a módosító jellegű 2015/5079-es rendeletét ugyan még augusztus 31-én ellátta kézjegyével, de az csak a Hivatalos Közlöny szeptember 10-i számában jelent meg és szeptembert 13-án vált hatályossá. Ennek a módosító rendeletnek az értelmében az idei iskolai év nem 177, hanem 175 napos lesz, a líceumi oktatás végzős osztályai tanulmányaikat nem 2016. május 26-án, hanem június 3-án fejezik be, a nyolcadik osztályosok pedig nem június 10-én, hanem június 17-én. A téli vakáció nem január 3-án, hanem január 10-én fejeződik be (azaz háromhetes lesz), a félévközi vakáció nem 2016. január 30-án, hanem február 6-án kezdődik és nem február 2-án, hanem február 14-én ér véget. A nyári nagyvakáció nem június 18-án kezdődik, hanem június 25-én és nem szeptember 4-én ér véget, hanem szeptember 11-én. Úgy tudni, hogy az utólagos problémát lényegében a 2016-2017-es tanítási év kezdésének időpontja jelentette, ugyanis elhamarkodottan és konszenzust mellőzve döntött annak idején egy adott lobbi mentén a tanügyminiszter a 2016. szeptember 5-i évkezdésről. Az ilyen és az ehhez hasonló „dadogások”, bizonyos jogszabályok meghozatala, valamint hatályba léptetése tekintetében igen gyakoriak és a maguk nemében több mint visszásként értékelendőek. Itt van például az Országos Adóügynökség elnökének ama 2015/2204-es rendelete, amely értelmében egyes mezőgazdasági tevékenységek esetében lecsökkenthető az úgynevezett jövedelmi norma, s annak nyomán az érintett adófizető adótétele, valamint egészségbiztosítási hozzájárulási kvantuma „zsugorodni fog”. Nos, ezt a rendeletet még augusztus 21-én aláírta az illetékes, de a Hivatalos Közlönyben csak szeptember 9-én jelent meg és annak előírásai csak szeptember 12-től váltak hatályossá. Nem a kvótára… A migrációs hullám szele sajnos megütötte országunkat is, sőt szerdán az Arad megyei Tornya határátkelőnél beazonosítottak előbb négy, majd öt migránst, akik állítólag Németországba „igyekeztek” Magyarországon át. Amúgy nemigen akar egyetlen bevándorló vagy menekült sem végérvényesen kikötni országunkban, sőt van egy olyan anekdota, miszerint egy vonaton, amelyeken menekültek is utaztak, elterjedt a hír, miszerint a szerelvény Romániába tart, azok menet közben kiugrottak a vagonokból. De félre az anekdotákkal, mert valószínűsíthető, hogy országunkba is fognak érkezni menekültek esetleg ide irányítva, de azokat mindenképpen be kell fogadni, összhangban a vonatkozó uniós előírásokkal. Amúgy e kötelezettség tudatában az államelnök bejelentette mintegy 1500-1700 menekült befogadását, de nem ért egyet sem ő, sem a kormány az úgynevezett kötelező kvóta szerinti menekültbefogadással, amely Románia esetében állítólag akár 6351 személyt is jelentene. Amúgy az EB-nek a kötelező kvótarendszerre vonatkozó szándékával jó néhány uniós tagállam nem ért egyet, de a döntésmeghozatal egy igen bonyolult szavazási rendszeren múlik, s elméletileg az sem kizárt, hogy mégis lesz kötelező kvótarendszer. Ennek kapcsán utalni kell arra, hogy a mai nap folyamán kerül sor Brüsszelben az Igazságügyi és Belügy Tanács (JAI) ülésére, amelyen a tagállamok belügyminiszterei vesznek részt, s amelynek döntést kell hoznia az EB már említett javaslatát illetően. Gabriel Oprea belügyminiszter arra kapott mandátumot, hogy ne szavazza meg a kötelező kvótarendszert, és ha már kvótáról van szó, arra vonatkozóan szabadon dönthessen minden egyes tagállam. Egyelőre tehát országunk esetében korai lenne konkrét számokról beszélni is, de ezzel együtt és ezen túl a nevelésügyi miniszter igen „serénynek” bizonyult: az elmúlt héten felleltároztatta azon szabad bentlakási helyeket, amelyek esetleg menekültek befogadásra alkalmasak lehetnének. Még kormányzati tisztségviselők szerint is elhamarkodta a dolgokat. [box type="shadow" ]Távirati stílusban Szerdán Victor Ponta kormányfő részt vett a Társadalmi Dialógus Háromoldalú Országos Tanácsának ülésén. Annak napirendjén több törvénytervezet szemrevételezése is szerepelt, de érdemben nem sok történt. Ami tény: a közszférai bértörvény-tervezetének finalizálását elhalasztották e hónap végére, majd október elején egyeztetnek arról, és október 15-ig kerül sor a törvénytervezet kormány általi jóváhagyására. Emlékeztetnénk: a kormányfő, a munkaügyi miniszter hónapokkal ezelőtti határozott ígérete szerint ezt a törvénytervezetet augusztus végén kellett volna elfogadnia a kormánynak. Az országos garantált minimálbér tekintetében biztosra vehető, hogy az 2016. január 1-jétől 1200 lej lesz, július 1-jétől 1300 lej és 2017. január 1-jétől 1400 lej. A szeptember 10-én megjelent 2015/732-es kormányhatározattal felmentették tisztségéből Romer Ambrus Sándor Mihályt, Brassó megye alprefektusát. Egyébként ebbe a tisztségbe 2014. december 29-én iktatták be, azt megelőzően pedig 2014 márciusától Brassó megye prefektusa volt az RMDSZ politikusa. A hazai mezőgazdaság számára, hogy milyen nagy problémát jelent a megfelelő öntözési rendszer, illetve az egykori rendszer „felmorzsolása”, az újólag bebizonyosodott az idei rendkívül aszályos időjárás kapcsán. A dolgok helyretételében jelentős szerep hárul(na) a Terület-feljavítási Országos Ügynökségre (ANIF). Annak ténykedése „felizzásának” egyik jele az eszközvásárlási közbeszerzés. Nemrégiben árverést írtak ki járművek megvásárlására. Egyetlen jelentkező volt, a Renault Commercial Roumanie Kft., amely „kedvező” ajánlatot nyújtott be: 1 380 390 lej (áfa nélkül) ellenében leszállít 32 járművet. Hogy mire kellenek azok a járművek, pontosan nem tudni, de azt igen, hogy azokból csak 14 haszongépjármű, a többi személygépkocsi. A kormány múlt szerdai ülésén jóváhagyta a 2012–2015-ös Országos Korrupció-ellenes Stratégia (SNA) alkalmazási periódusának a meghosszabbításával kapcsolatos memorandumot. Az új határidő 2017. december 31. Ennek érdekében az esztendő végéig az igazságügyi minisztériumnak kormányhatározat-tervezetet kell kidolgoznia a szóban forgó stratégiát jóváhagyó 2012/215-ös kormányhatározat módosítására és kiegészítésére vonatkozóan. [/box] Hecser Zoltán