Az elmúlt hét országos szintű eseményei közül kettő tűnik jelentősebbnek. Az egyik az Adótörvénykönyv körüli „tántorgást” lezárónak szánt pártvezetői találkozó, a másik pedig az egészségügyi dolgozók bruttó bérének megemelésére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet elfogadása. Igaz, ezekhez társult egy váratlan esemény is, nevezetesen a különlegesen sürgős esetek országos bizottságának (CNSSU) sebtében összehívott augusztus 27-i ülése. És tekintettel arra, hogy immár két hete nem ruccant ki külföldre Victor Ponta, sor került egy kormánydelegáció moldáviai hivatalos látogatására, augusztus 26–27-én. [dropcap]K[/dropcap]ezdjük időrendi sorrendben, a szerda déli kormányüléssel. Annak napirendjén valóban szerepelt a már említett sürgősségi kormányrendelet tervezete, és azt el is fogadták. Csakhogy bekövetkezett azzal kapcsolatosan két, a maga nemében akár pikánsnak is nevezhető epizód. Victor Ponta felvezetőjében szót ejtett arról, hogy a rezidens orvosok számára még „hozzáférhetőbbé” kell majd tenni az ANL által épített tömbházlakásokat. Erre a felvetésre reagálva Nicolae Bănicioiu egészségügy-miniszter megjegyezte, hogy ezt a problémát rendezi a beterjesztett sürgősségi kormányrendelet... Ezek szerint azt Ponta el sem olvasta, inkább amolyan szemrehányást tett Rovana Plumb munkaügyi miniszternek, annak okán, hogy a kormányrendeletbe nem foglaltattak bele, mármint a béremelés tekintetében, a szociális asszisztensek. A miniszter asszony olyannyira meglepődött, hogy egy szót sem tudott kinyögni. Hogy a két személyzeti kategóriának a bérezés tekintetében való „összevonásáról” egyáltalán volt-e szó, arról semmit sem lehet tudni, mint ahogy az is furcsállandó, hogy a kormányfő miért post faktum, azaz a kormányülés megkezdése után rukkolt ki ezzel a problémával? Egyébként a sürgősségi kormányrendelet tervezetének szövegét a kormányülést megelőzően nem hozták nyilvánosságra a szaktárca honlapján, s ez megerősíteni látszik azt a feltételezésünket, miszerint „mese volt habbal” az érdekképviselet illetékeseinek az az augusztus derekán tett bejelentése, hogy már két hónapja egyeztettek a jogszabály szövegéről. Amúgy az orvostársadalom egyöntetű tetszését nemigen nyerte el a kormányülést követően kiadott, a béremeléssel kapcsolatos közlemény, s főleg az nem, hogy „a húst csonttal adják”, azaz a kormányrendelethez majd utólag „hozzákapcsolnak” egy, a hálapénz legalizálásával kapcsolatos jogszabályt is. Olyasmit hallani, miszerint jobb lett volna egy nagyobb mérvű béremelés, s akkor talán a hálapénz gyakorlata is „lemorzsolódott” volna. A kormányülés kapcsán érdemes még utalnunk egy másik ügyre: viszonylag gyakran fogadnak el sürgősségi kormányrendeleteket, s azok megindokolásában mindig ott szerepel, hogy „olyan rendkívüli helyzetről van szó, amelynek rendezése nem tűr halasztást”. Ha ez így igaz, és sebtében el kell fogadni azt a kormányrendeletet, akkor azt miért is nem kell azt azon nyomban, illetve mielőbb közölni a Hivatalos Közlönyben? Mivel lehet indokolni, hogy a sürgős utólag már nem is olyan sürgős? Mint ahogy az történt a múlt szerdai kormányülés alkalmával: az egészségügyiek béremelésére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet mindmáig nem jelent meg, de csütörtökön és pénteken napvilágot láttak szerdán elfogadott kormányrendeletek, kormányhatározatok, illetve kormányfő által meghozott döntések. Éber tábornok A múlt kedden meglepetésszerűen – már másnapra – hívta össze Gabriel Oprea kormányfőhelyet­tes, belügyminiszter a rendkívüli sürgősségek országos bizottságának (CNSSU) ülését. Annak időpontja előtt beszaladt a nemzetbiztonság és a nemzetvédelem tántoríthatatlan élharcosa, Oprea tábornok a Cotroceni-palotába is, hogy tájékoztassa az államelnököt az ügy sürgős voltáról. Utólag kiderült, hogy a bizottság ülésének napirendjén azon kockázatoknak a felmérése szerepelt, amelyek lehetőségét, mármint biztonsági vonatkozásban, előrevetítheti az ország határai közelében hovatovább nagyobb migrációs jelenség. Kijelentette, hogy az állam illetékes intézményei monitorizálják a helyzetet, de hozzáfűzte azt is, hogy jelenleg Románia esetében nem tapasztalható migrációs jellegű nyomás. Ennek ellenére számolni kell a befogadó állomások kapacitásának esetleges növelésével, mert az országos szinten létező hat regionális elszállásolási központ befogadóképessége 1500 hely, aminek jelenleg 20%-a van elfoglalva. Csütörtökön egy nagyjából hasonló jellegű konferenciára került sor, amelyet a Nemzetbiztonság-tudományi Akadémia (ASSN) szervezett. Témája az ország védelmi stratégiája volt, s azon részt vett és beszédet mondott Klaus Johannis államelnök, valamint Gabriel Oprea kormányfőhelyettes, aki egyébként alapító tagja az akadémiának. A szónokok külön-külön is nyomatékosították, hogy függetlenül a politikai kontextustól, a honvédelem költségvetése 2017-ig el kell érje a GDP 2%-át. Nem lettünk okosabbak A csütörtöki pártvezetői találkozóról/egyeztetésről már beszámoltunk. Az azt követő nyilatkozatokból annyit lehetett megtudni, hogy sikerült megtalálni a közös hangot, kialakítani a konszenzust, s ezért már-már egymást is dicsérettel illették a parlamenti pártok csúcsvezetői. Ami pedig a konkrétumokat illeti, tulajdonképpen bizonyos intézkedések hatályba léptetésének az elnapolásáról van szó, valamint arról, hogy a számításaik szerint nem következhet be túlzott, az Európai Bizottság által nehezményezhető költségvetési hiány. Akár meg is nyugodhatnánk, de talán jobban érdekelt volna az, ha a számok nyelvén közölték volna: éves viszonylatban mit jelent az általános áfakulcs 1%-os „plusza” (19-ről 20%-ra), továbbá mit hozhat az államkassza konyhájára az építményadó részleges fenntartása stb. Szerény számításaink szerint igenis szükség volt a múlt csütörtöki egyeztetésen elfogadott „korrekciókra” már csak azért is, mert az egészségügyi alkalmazottak béremelésére semmiképp sem elégséges az a megtakarítás, amellyel kérkedik a kormányfő (de kevésbé az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke), s amelyet az elektronikus kártyahasználat javára ír(t). Az egyre gondosabb vezéregyéniségnek bizonyuló ideiglenes pártelnök, Liviu Dragnea a már említett csütörtöki találkozó utáni nyilatkozatában szükségesnek tartotta megemlíteni azt is, hogy már túlontúl rég vitatkoznak a külföldön élő románok levélben való szavazására vonatkozó törvényről. E tekintetben szerinte nagy felelősség hárul az Állandó Választási Hatóságra (AEP). Ami igaz, az igaz: az idő sürget, s veszélybe kerülhet a diaszpóra 2016-os szavazásgyakorlásának módja. Márpedig lenne, akik szavazzanak, mert hovatovább gyarapszik a külföldi munkavállalásra kényszerülő hazánkfiai száma. Ennek a tényállásnak közvetett értelemben bizonysága az is, hogy a legutóbbi kormányülésen jóváhagyták a külföldi országokban tevékenykedő szociális és munkaügyi attasék számának gyarapítását hat fővel. Azok állomáshelye Franciaországban, Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és az Egyesült Arab Emirátusokban lesz. Hangzavar bérügyben A pártvezetők csúcstalálkozóján megegyeztek abban is, hogy a kormány november 15-ig beterjeszti a jövő esztendei költségvetés tervezetét. Ugyanakkor Liviu Dragnea azt is bejelentette, hogy a közszférai kerettörvény tervezetének finalizálása feltételezi a társadalmi partnerekkel folytatott tárgyalások lezárását, de e törvény esetében is a múlt csütörtökihez hasonló „együttes munkára” lenne szükség az ellenzéki pátokkal, azaz konszenzus igényeltetik. Ezzel nem is lenne baj, de a kormányfő és a munkaügyi miniszter már régóta hangoztatja, hogy e hónap végéig a kormány elfogadja a szóban forgó törvénytervezetet, és azt sürgősségi eljárás keretében terjeszti be a parlamentbe. Most olyan jelek látszanak körvonalazódni, melyek szerint már nem sürgős a „sürgősségi” eljárás, de egyébként is, az augusztus végi határidő már elúszott. Sőt olyasmit is hallani, hogy a törvény elfogadására októberben vagy esetleg novemberben kerülne sor, talán olyan körülmények között, hogy annak egyes előírásai már ez év decemberétől hatályba is léphessenek. Vannak, akik ezt az utóbbit indokoltnak és időszerűnek látják, közöttük szépszerivel honatyák, akik szerint nincs rendjén, hogy a házelnökök, alelnökök és más képviselőházi, illetve szenátusi tisztségviselők illetménye az „elhíresült” 2015/14-es kormányrendelet értelmében már augusztus 1-től megemelkedett. Hisz azok is hozzájuk hasonlóan képviselők vagy szenátorok, így pedig már-már jogszerűtlen a bérezési „kiváltságuk”. A közszférai bérezési törvénynek megvan a maga nem kis jelentősége a jövő esztendei állami és társadalombiztosítási (de nem csak) költségvetések szempontjából is, hisz annak mind kiadási, mind bevételi oldalának szem előtt kell tartania a közszférai személyzeti kiadások 2016-os esztendei alakulását is! És e tekintetben a bérezési törvénynek nagyobb jelentősége van, mint az Adótörvénykönyvnek, még akkor is, ha egyesek ebben az összefüggésben is megpróbálják „előtérbe helyezni” a majdani Adótörvénykönyvet. Kiruccanás… Hogy, hogy nem, Victor Ponta moldáviai hivatalos látogatásának időpontja egybeesett a parlamenti pártok csúcsvezetőinek találkozójával. Egyesek szerint nem véletlenül. Mi azt mondanánk, hogy igen, mert azt már előzetesen lehetett tudni, hogy augusztus 26-án este egy ünnepi eseményre hivatalos Románia kormányfője. (Az viszont egy teljesen más ügy lehet, ha ennek tudatában szándékosan javasolták augusztus 27-ét a találkozó napjaként. De ne bocsátkozzunk összeesküvés-elméletekbe…) Amúgy a szerda déli kormányülésen azt hangoztatta, hogy bízik a vezető politikusokban és a végső megbeszéléseik nyomán lehetőség nyílik arra, hogy e héten az Adótörvénykönyv elfogadásra kerüljön. De „technokrataként” hozzáfűzte azt is, hogy a politikai vezetőknek megvannak a maguk politikai problémái és a maguk módján „politikailag” gondolkoznak. Jobbára ebben a minőségében tetszelgett a moldáviai látogatása során is, amikor nem győzte jó tanácsokkal ellátni partnereit, amiből nem hiányozott a szakmai eligazítás, a tapasztalatok megosztása sem. Igaz, megnyilatkozott kormányfői minőségében is, többek között Románia nevében anyagi támogatásáról biztosítva Moldáviát. Egyébként ilyen jellegű kormányhatározatok elfogadására is sor került a látogatást megelőző, szerdai kormányülésen. Pályaváltás Azt nem tudjuk, hogy ezelőtt több mint egy hónappal Mădălin Voicu kezdeményezte-e vagy sem azt a sínváltást, miszerint a politikai pályáról technokrata pályára terelje karrierjét, vagy ezt valaki(k) sugalmazták-e neki? Ám tény, hogy minden előzmény nélkül egyik napról a másikra diplomatává vált, s mint arról már beszámoltunk, a kormányfő jóvoltából a Románia müncheni konzulátusának főkonzuljává nevezték ki. Ott viszonylag békés öregkor vár rá, kellemes környezet, tekintélyt parancsoló beosztás és nem kis havi jövedelem, ugyanakkor megszabadul a hazai politikai torzsalkodástól is. Igaz, utóbbiban nem is nagyon volt része, mert a parlamentben ugyan képviselő volt, de mindvégig (azaz hosszú éveken át) „a néma leventét” játszodta, miközben bármikor kész volt a hangos szerepvállalásra a kereskedelmi televíziók képernyőin. Pontosan nem tudjuk, hogy a technokratává válás tekintetében ő követte-e Victor Pontát, vagy fordítva, de azt igen, hogy kettőjüket követi egy nagy múltú szenátor, egykori mezőgazdasági miniszter, a kormánypárt jelenlegi szenátusi frakciójának vezetője, Ilie Sârbu, aki nem más, mint Victor Ponta apósa. Nem korára való tekintettel kíván megválni a szenátori tisztségétől, és a kilátásba helyezett megemelt nyugdíjból békésen megélni, hanem a jövőben technokrataként kívánja folytatni: nem hivatalos értesülések szerint a számvevőszék csúcsvezetői között szeretné látni magát. Erre valós esélye van, ugyanis a pártja által delegált egyik „szakember” mandátuma lejár. Állítólag pályaváltásra készül a Gabriel Oprea nevével fémjelzett UNPR, a kormánykoalíció tagja is: már hónapok óta hallani arról, hogy megpróbálkoznának a saját lábukon megállni, azaz nem a szociáldemokrata párttal „társulva”, hanem önállóan indulni a jövő évi helyhatósági választásokon, esetleg a parlamenti választásokon is. Erre célzott maga a pártelnök is, az elmúlt héten pedig az UNPR egyik alelnöke, Șerban Mihăilescu szenátor azzal kérkedett, hogy a helyhatósági választásokon a szavazatok legalább 10%-át képesek lennének megszerezni. Pártjának taglétszáma viszont másabb tényállásról tanúskodik. Újabb adomány Még el sem készültek a Bukarestben építendő mecset tervei, de annak majdani helyszínén „hithű” ortodoxok incidenst provokáltak: a beépítendő területet úgymond meggyalázták, malactetemeket helyezve el ott. A hazai muzulmánok, és nem csak ők, felháborodásuknak adtak hangot, az ortodox egyház illetékesei is nemtetszésüket fejezték ki, de ugyanakkor a patriarchátus felvilágosításokat igényelt a muzulmán egyház fejétől a felépítendő létesítmény időszerűségére, rendeltetésére és méreteire vonatkozóan. Ezek szerint csak zavarja őket valami, és hogy esetleg ne következzen be elégedetlenség, lépett a kormány is: az augusztus 26-án megjelent 2015/664-es kormányhatározat értelmében 49 évre ingyenes használatba adják az ortodox patriarchátusnak a főváros szomszédságában található Snagov-palota komplexumát (a Belvedere épületszárny kivételével a hozzá tartozó közel 253 ezer négyzetméteres területtel). Ez az ingatlan állami köztulajdonban van, most annak használati jogát ruházta át a kormány. Hecser Zoltán