erős felhőzet
kevés felhő
Hulladékgonddal küzdenek a közepes és kistermelők
A csomagolóanyag-hulladék begyűjtési és újrahasznosítási országos rendszerének összeomlása fenyeget, amennyiben a Környezetvédelmi Minisztérium nem nyújt sürgős megoldást az ágazatban. A jelenlegi szabályozás ugyanis előírja a termelőknek, hogy az általuk termelt csomagolóanyagból származó hulladék 60 százalékát kell újrahasznosítsák. Ha ezt nem teszik meg, akkor minden újra nem hasznosított kilogrammnyi hulladék után 2 lejes illetéket kell befizetniük a Környezetvédelmi Alaphoz.
[caption id="attachment_39657" align="aligncenter" width="1000"]
Korodi Attila a begyüjtött, de fel nem használt illetékről beszélt. Levél a minisztériumba[/caption]
Az elsősorban közepes és kistermelőket nehéz helyzetbe hozó szabályozás hatásait a térségben működő termelők hatványozottan érzik, mert a legtöbbjük élelmiszeripari terméket (ásványvizet, hús- és tejterméket) állít elő. Ezen termékek csomagolóanyagának ára, valamint a termék értékesítési ára közötti különbség elenyésző, ezért a kisvállalkozók kerülnek a leginkább veszélybe – ismertette a sajtóval Korodi Attila parlamenti képviselő.
Két évvel ezelőtt már született intézkedés a probléma kezelésére, és a gyártók segítségére létrehozott felelősségátvállalási szervezetekkel (organizații de transfer de responsabilitate – OTR) hatékonynak tűnő hálózat épült ki annak érdekében, hogy a csomagolóanyagokat begyűjtsék és újrahasznosítsák. Ezek a szervezetek ugyanis vállalták a közvetítő szerepet a gyártó és a hulladékfeldolgozó között. Idővel azonban a szervezetek adathamisítási botrányokba keveredtek.
– A felelősségátvállalási szervezetek szerepe jól kitalált rendszer volt. Eleinte legalább kilenc ilyen szervezet működött az országban, ezekből mára csak kettő maradt, miközben az újrahasznosító üzemek közül is nagyon sok bezárt. Üveget például csak egyetlen üzemben hasznosítanak újra az országban. A cégek pedig arra kényszerülnek, hogy a Környezetvédelmi Alaphoz fizessék be az újra nem hasznosított hulladékmennyiség után járó illetéket, ahelyett, hogy környezetbarát módon járnának el – ismertette az ügy részleteit Korodi Attila.
Ezzel kapcsolatban a képviselő petíciót nyújtott be Cristiana Pașcu Palmer környezetvédelmi miniszterhez, hogy a mihamarabbi megoldást sürgesse. Levelében javasolja, a minisztérium engedélyezze, hogy ebben az évben a termelők kapjanak felmentést az illeték befizetése alól, ezáltal is arra sarkallva a kormányt, hogy a mielőbbi korrekciós döntéseket meghozza. Korodi szerint tavaly hozzávetőleg 130 millió lej került be a Környezetvédelmi Alap kasszájába, idén pedig körülbelül 450 millió lejre számíthatnak, mivel a kötelező újrahasznosítandó mennyiség évente nő. Az összeget egyébként nem használhatják semmire. Ez azért aggasztó, mert minden egyes begyűjtött lejjel azt közvetítik az Európai Unió felé, hogy a csomagolóanyag-hulladék újrahasznosítása nem működik az országban, ez pedig szabályszegési eljárást vonhat maga után.
A képviselő szerint az is jó megoldás lenne, ha a minisztérium engedélyezné, hogy minél több felelősségátvállalási szervezet jöhessen létre, amelyek egymással versenyezve az árakat normális szintre hoznák vissza. Ugyanakkor a sok pénzt, amit ebből az illetékből már begyűjtöttek, az újrahasznosítási piac fellendítésére fordíthatnák.
Márk Boglárka
Korodi Attila a begyüjtött, de fel nem használt illetékről beszélt. Levél a minisztériumba[/caption]
Az elsősorban közepes és kistermelőket nehéz helyzetbe hozó szabályozás hatásait a térségben működő termelők hatványozottan érzik, mert a legtöbbjük élelmiszeripari terméket (ásványvizet, hús- és tejterméket) állít elő. Ezen termékek csomagolóanyagának ára, valamint a termék értékesítési ára közötti különbség elenyésző, ezért a kisvállalkozók kerülnek a leginkább veszélybe – ismertette a sajtóval Korodi Attila parlamenti képviselő.
Két évvel ezelőtt már született intézkedés a probléma kezelésére, és a gyártók segítségére létrehozott felelősségátvállalási szervezetekkel (organizații de transfer de responsabilitate – OTR) hatékonynak tűnő hálózat épült ki annak érdekében, hogy a csomagolóanyagokat begyűjtsék és újrahasznosítsák. Ezek a szervezetek ugyanis vállalták a közvetítő szerepet a gyártó és a hulladékfeldolgozó között. Idővel azonban a szervezetek adathamisítási botrányokba keveredtek.
– A felelősségátvállalási szervezetek szerepe jól kitalált rendszer volt. Eleinte legalább kilenc ilyen szervezet működött az országban, ezekből mára csak kettő maradt, miközben az újrahasznosító üzemek közül is nagyon sok bezárt. Üveget például csak egyetlen üzemben hasznosítanak újra az országban. A cégek pedig arra kényszerülnek, hogy a Környezetvédelmi Alaphoz fizessék be az újra nem hasznosított hulladékmennyiség után járó illetéket, ahelyett, hogy környezetbarát módon járnának el – ismertette az ügy részleteit Korodi Attila.
Ezzel kapcsolatban a képviselő petíciót nyújtott be Cristiana Pașcu Palmer környezetvédelmi miniszterhez, hogy a mihamarabbi megoldást sürgesse. Levelében javasolja, a minisztérium engedélyezze, hogy ebben az évben a termelők kapjanak felmentést az illeték befizetése alól, ezáltal is arra sarkallva a kormányt, hogy a mielőbbi korrekciós döntéseket meghozza. Korodi szerint tavaly hozzávetőleg 130 millió lej került be a Környezetvédelmi Alap kasszájába, idén pedig körülbelül 450 millió lejre számíthatnak, mivel a kötelező újrahasznosítandó mennyiség évente nő. Az összeget egyébként nem használhatják semmire. Ez azért aggasztó, mert minden egyes begyűjtött lejjel azt közvetítik az Európai Unió felé, hogy a csomagolóanyag-hulladék újrahasznosítása nem működik az országban, ez pedig szabályszegési eljárást vonhat maga után.
A képviselő szerint az is jó megoldás lenne, ha a minisztérium engedélyezné, hogy minél több felelősségátvállalási szervezet jöhessen létre, amelyek egymással versenyezve az árakat normális szintre hoznák vissza. Ugyanakkor a sok pénzt, amit ebből az illetékből már begyűjtöttek, az újrahasznosítási piac fellendítésére fordíthatnák.
Márk Boglárka
-min.jpg)
