Továbbra sem akaródzik lecsillapodni az augusztus 10-i nagyszabású tüntetés és annak megfékezése, a költségvetés-kiigazítás, az afrikai sertéspestis terjedése, valamint a legfelsőbb ügyésznek a leváltási szándéka körüli nyilatkozatháború. Mi több, újabb és újabb, esetenként akár pikánsnak is minősíthető értesülések láttak napvilágot. A hét második felében a tengerparton „tereferéztek” külön-külön a kormánykoalíciót alkotó két párt csúcsvezetői.   Szombaton Mamaián gyülekezett a kormánypárt krémje, s annak előjátékát egy, a maga nemében nem kívánatos bejelentés képezte: a délelőtti órákban, amikor a kormánytagok majdani kiértékeléséről értekezett Viorica Dăncilă, derült egyből villámcsapásként szerezhetett tudomást arról, hogy azonnali hatállyal és mindennemű megindokolás nélkül benyújtotta lemondását Nicolae Burnete tudományos kutatásügyi miniszter. A kora délutáni órákban kezdődött meg a párt női tagozatának ülése, amelyről az előzetes bejelentés ellenére távol maradt Liviu Dragnea. Ennek meg volt a maga oka: a párt amolyan belső ellenzékét képező néhány vezető politikusát, köztük az egykori kormányfőt, Mihai Tudoset, a párt egykori ügyvezető elnökét, Nicolae Bădălaut, Ionel Aresenet, a párt Neamț megyei elnökét és Bukarest főpolgármesterét, Gabriela Fireát próbálta megpuhítani, és ezt sikerült is, legalábbis erre lehet következtetni a csúcsvezetés másnapi ülésének a kimeneteléből. A végrehajtó bizottság szombati, több mint hat órát tartó ülése során megpróbált „bombát robbantani” Bukarest főpolgármestere, de közel háromórás vita után azt sikerült „hatástalanítani”. A bombát az képezte, hogy hosszas okfejtés után azt követelte, hogy Carmen Dan belügyminiszter nyújtsa be lemondását, s ha nem, akkor vonják meg tőle a politikai bizalmat. Ez utóbbira vonatkozó javaslatot egyedül ő szavazta meg. A testület ülését követő közel egyórás sajtóértekezlete során kemény bírálattal illette a pártelnököt, akárcsak a belügyminisztert, ez utóbbit még azzal is megvádolta, hogy tisztességtelen, sőt törvénytelen eszközt is megpróbált felhasználni Speranța Cliseru Bukarest prefektusa ellehetetlenítése végett. Sajtóértekezletet tartott a késő esti órákban Dragnea is, aki megpróbált szépíteni a dolgokon és minimalizálni a történteket. Ugyanakkor említést tett arról is, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak közösen kellene indulnia az európai parlamenti választásokon, és közös jelöltje kellene legyen a jövő évi államelnöki választások során is, s ez utóbbi kapcsán utalt arra, hogy ő soha nem tartotta és jelenleg sem tartja fő célkitűzésének az államelnöki tisztségre való pályázást.   „Leértékelés” Miután kiütéses győzelmet aratott a DNA főügyésze ellen Toader igazságügy-miniszter, kemény ütéssorozatot indított a Legfelsőbb Ügyész, Augustin Lazăr ellen, s ebben edzőpartnerei a kormánykoalíció csúcsvezetői is. A jelek szerint nemigen fognak szóhoz jutni a főügyészt támogatók, pedig számuk nem kevés, és jobbára az igazságszolgáltatás terén nagy szaktekintélynek örvendő jogászokról, testületekről van szó. A tárcavezető „menedzsment kiértékelési” jogkör leple alatt tulajdonképpen „leértékelést” kíván kiélezni Toader. Igaz, Lazăr nem testesíti meg a „szeplőtlenség” fogalmát, de amint már arra utaltunk a szakkörökben nemcsak hazai viszonylatban örvend elismerésnek. Ilyen körülmények között pedig teljesen megalapozatlan, például a szenátus elnökének ama „meglátása”, miszerint „ha rátekintek Lazăr főügyész úrra, számot adok arról, hogy ő nem rendelkezik a szükséges jogi felkészültséggel”. Tăriceanu ugyan az utóbbi több mint két évtized során törvényhozói szerepköröket is betöltött, de ez nem azt jelenti, hogy kompetensnek érezheti egy főügyész tevékenységének a szakmai értékelésére, már csak azért sem, mert szakmai karrierjének jelentős hányada a hidrotechnikára koncentrálódott.   Románt… románul Az elmúlt hetek során két azonos „című” jogszabály is megjelent a Hivatalos Közlönyben. Július 30-án ama 2018/201-es törvény, amely révén módosulnak és kiegészülnek egyes jogszabályozások a tanügy területén. Egy hónap múltán, pontosabban augusztus 28-án ama 2018/9-es kormányrendelet, amely révén módosulnak és kiegészülnek egyes jogszabályok a tanügy területén. Túl az azonos címeken, van még egy közös vonás. Mindkét egyébként ígéretesnek mutatkozó jogszabály előírásai csak a következő, azaz a 2019–2020-as iskolai évtől válnak hatályossá. Nehezen érthető meg, hogy két olyan jogszabályról van szó, amelyek esetében az utolsó döntő szót a jelenlegi kormánypárt mondta ki. De érdemes röviden felvázolni, hogy mit is irányoz elő a szóban forgó két jogszabály. Kezdenénk az előbbivel: még az elmúlt esztendő decemberében 37 honatya, köztük 29 RMDSZ-es képviselő és szenátor nyújtott be demográfiai ismérvekből kiindulva törvényjavaslatot a 2011/1-es, a tanügyi törvény, valamint a bölcsődék létrehozására, megszervezésére és működésére vonatkozó 2007/263-as törvény újólagos módosításával és kiegészítésével kapcsolatosan. A tanügyi törvény tekintetében a leglényegesebb bevezetésre kerülő előírás értelmében az államra hárul majd az alapfinanszírozás minden típusú oktatás – beleértve az iskola előtti, illetve a hároméves kor előtti oktatást is, függetlenül, hogy állami, magán- vagy felekezeti iskoláról van-e szó vagy sem. (Posztliceális oktatás esetében csak az állami oktatásra terjed ki az alapfinanszírozás.) Ami a bölcsődéket illeti: a július végén megjelent 2018/201-es törvény értelmében a helyi tanácsoknak a törvény által elismert vallási felekezeteknek, az engedélyezett jogi és magánszemélyeknek lehetőségük lesz korai oktatási egységeket létrehozni, nevezetesen bölcsődéket, napközi otthonokat és óvodákat. A törvény, amint már arra utaltunk, a 2019–2020-as iskolai évtől válik hatályossá, de a bölcsődékre vonatkozó előírás csak a 2020–2021-es iskolai évtől. A minap megjelent kormányrendelet bizonyos értelemben módosítja az előzőleg megjelent törvény egyik-másik előírását. Így például a 3 éves életkor előtti állam általi alapfinanszírozás már a 2019–2020-as iskolai évtől hatályossá válik. (Ám a szóban forgó előírás tételesen nem helyezi hatályon kívül a 2018–2019-es iskolai évet.) A tanügyi törvénybe, a 2011/1-es törvénybe egy újonnan beiktatott bekezdés értelmében azon tanügyi egységekben, ahol beiskoláznak vallási profillal is, a törvényesen elismert felekezetek kérésére a működés kisebb létszámú tanulóval is lehetséges és a jogi személyiség megőrzésével. Megemlítendő egy másik, újonnan beiktatott bekezdés is, az, amely értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló elemi iskolai oktatásban a tantervben szereplő román nyelv és irodalom órákat csak szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkező tanárok (azaz román szakosok) oktathatják. Az viszont nem derül ki a jogszabály szövegéből, hogy a kiegészítő jellegű előírások melyik iskolai évtől kezdődően válnak hatályossá. Sortűz a vaddisznókra A Hivatalos Közlöny augusztus 31-i számában jelent meg az afrikai sertéspestis egyes leküzdése intézkedéseinek a jóváhagyására vonatkozó 2018/827-es rendelet. Annak értelmében a 2018 májusa és 2019 májusa közti időszakra jóváhagyott vaddisznó-kilövési kvótára még rápótoltak 28 013 egyedet. Abból a Hargita megyei vadászoknak 1247-et juttattak, s azokat 90 napon belül ki is kell lőni. Amennyiben viszont a járvány által érintett zónákról van szó, illetve az úgynevezett ütközési zónákról, akkor a vírus beazonosításától számított 30 napon belül teljes egészében ki kell irtani a vaddisznókat és ki kell lőni a már jóváhagyott kvótákat a sakál, a róka, a varjú, a tarka varjú és a szajkó esetében. Hecser Zoltán