A költségvetés-kiigazítás tervezetében az is szerepel, hogy pótlólagosan 115,5 millió lejes kiutalásban fog részesülni az Ortodox Egyház új bukaresti katedrálisa. Ennek kapcsán Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kijelentette: „normális, logikus, jó érzésű és törvényes”. Hozzáfűzte azt is, hogy ilyenképpen lehetségessé válik a november hónapi felszentelés. Amolyan pálfordulás következett be, ugyanis jó egy évvel ezelőtt (akkor még csupán szenátor lévén) Teodorovici a következőket hangoztatta: „Az egyháznak meg kell értenie és választania kell. A XXI. században élünk. Pénzre van szükség, nagyon sok pénzre.” Ezt pedig azzal összefüggésben hangoztatta, hogy az egyházak esetében meg kell állapítani azon tevékenységeket, amelyek megadózhatók. Miután nyilvánosságra hozták a költségvetés kiigazítására vonatkozó kormányrendelet-tervezet szövegét módunkban állt alaposabban is kutakodni a fegyvertényként bejelentett pótlólagos kiutalások tekintetében. A belügy esetében a kilátásba helyezett több mint 366 millió lejből 110 milliót a szolgálati nyugdíjak fedezésére kell fordítani, s további 100 millió lejt a bérezéssel kapcsolatos kiadásokra. Az is kiderült, hogy minek okán lett szinte meglepő módon „érdemesült” a pluszpénzre a szállításügyi minisztérium: 230 millió lejt folyósítanak e szaktárca költségvetésének, annak érdekében, hogy a különböző társadalmi kategóriák (mindenekelőtt a főiskolások) ingyenes vasúti utazásának ellenértékét átutalhassák a CFR-nek. Az egységes egészségbiztosítási országos alap 557,5 millió lejes pótlólagos kiutalásban részesül, ám annak döntő hányadát az egészségügyi egységek személyzete bérjogosultságai kifizetésének biztosítására kell fordítani. A területi-közigazgatási egységeknek ilyen körülmények között a pluszokból nem sok fog jutni a tulajdonképpeni fejlesztésekre, infrastrukturális beruházásokra. Már hírt adtunk arról, hogy a július 19-én megjelent 2018/178-as törvény révén újólag módosították a férfiak és a nők esélyegyenlőségére vonatkozó 2002/202-es törvényt. Ez az új törvény gyakorlatilag „működésképtelen”, mert annak alkalmazási normáit kormányhatározattal kell jóváhagyni legkésőbb november 18-ig. A mostani módosító törvény alig jelent meg, máris szembesülhettünk a Hivatalos Közlönyben egy még „újabbal”: augusztus 6-án jelent meg ama 2018/232-es törvény, amely révén ismét módosították és kiegészítették a már említett 2002/202-es törvényt. A törvényjavaslatot 74 honatya nevében egyébként a független Bâzgan-Gayral Oana-Mioara nyújtotta be, a kormány pedig amolyan semleges módon viszonyult ahhoz. A javaslat lényege az volt, hogy közterületen és a magánszférában is tilos, illetve tiltott legyen a szexuális, valamint a lelki zaklatás. Az azzá is vált a múlt szerdától kezdődően, s amennyiben valaki ilyesmire ragadtatta el magát, akkor 3000 lejtől 10 000 lejig terjedő szabálysértési bírság róható ki. A szabálysértés tényének megállapítása a rendőrökre, a csendőrökre, a határrendészetre, valamint a helyi rendőrökre hárulna. Feltételes módot használunk, mert rendvédelmi szakértők szerint körülményes lesz majd a „tetten érés”, azaz a zaklatás tényszerű és tárgyilagos megállapítása. Utólagos bejelentés alapján pedig nemigen lesz lehetséges bebizonyítani azt a „lelki zaklatást”. Bár ne lenne így… Azt talán kevesen tudják, hogy a romániai vendéglőknek az éves együttes üzleti forgalma meghaladja a 2,1 milliárd eurót és még kevesebben azt, hogy a toplistát szinte meglepő módon a fővárosi Ikea barkácsáruház étterme vezeti, amelynek tavalyi üzleti forgalma elérte a 7,7 millió lejt. A második helyre, akárcsak a harmadikra úgyszintén bukaresti éttermek kerültek, nevezetesen a McDonald’s Dristor mintegy 7 millió eurós üzleti forgalommal, azt követte a Caru’ Bere több mint 5 millió euróval. HN-összeállítás