Az Európai Unió országainak többségében tegnap tartották meg az európai parlamenti választásokat. Az Unió 751 képviselője a kontinens közel 500 millió állampolgárát képviseli Brüsszelben, akiknek a száma az Egyesült Királyság várható kilépésével 705-re csökken majd. A751 mandátum több mint fele, 424 mindössze hat tagországból kerül ki: Németországból (96), Franciaországból (74), Olaszországból (73), Spanyolországból (54), Lengyelországból (51) és az Egyesült Királyságból (73). A britek képviselői addig lesznek az EP-ben, amíg Nagy-Britannia ki nem lép az EU-ból, aminek jelen pillanatban október 31. a határideje. Románia 32, míg Magyarország 21 képviselőt küld az Európai Parlamentbe. Élen a Fidesz Magyarországon már 19 órakor bezártak a szavazókörzetek, és a választók 41,74 százaléka adta le a voksát. Az első adatok szerint a Fidesz-KDNP szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, ezzel pedig a mandátumok kétharmadát. Az európai parlamentbe a Fidesz-KDNP, a Demokratikus Koalíció, az MSZP-Párbeszéd, a Jobbik és a Momentum küldhet képviselőt. A Fidesz-KDNP 14, a DK, az MSZP és a Jobbik 2-2, a Momentum pedig 1 mandátummal számolhat. Az LMP-re és a Mi Hazánk Mozgalomra 3 százalék, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra 2 százalék adta a voksát. A kormánypártok jól mozgósítottak, ezzel jócskán javítottak a tavalyi országgyűlési választásokon és az 5 évvel ezelőtti EP-választásokon elért eredményükön is. A Nézőpont Intézet kutatása a választás hétvégéjén, de nem exit-poll módszertannal, hanem telefonon készült 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Képviselő nélkül a felvidéki magyarok? A legtöbb ország tegnap, vagyis május 26-án választotta meg az európai parlamenti képviselőit, ez alól kivételt képeznek az Egyesült Királyság és Hollandia, ahol május 23-án, Csehország, ahol május 24–25-én, Írország, ahol május 24-én, valamint Szlovákia és Málta, ahol május 25-én tartották meg a választásokat. Szlovákiában egyébként az előzetes eredmények szerint a Most-Híd mindössze 2,6 százalékos eredményt ért el, míg az MKP 4,96 százalékos eredménnyel épphogy lemaradhat a mandátumról, így lehetséges, hogy a felvidéki magyaroknak nem lesz európai parlamenti képviselőjük, de ez a végleges, lapzártánk után közzétett adatok alapján válik csak biztossá. Hosszú sorok a román külképviseleteken Romániában eddig nem tapasztalt mértékben magas volt a szavazó kedv. Nem volt ez másként a diaszpórában – főként Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – élő romániaiak körében sem, több mint 330 000-en szavaztak tegnap 441 szavazókörzetben. Több román külképviseleten is hosszú sorokat kellett kiállniuk azoknak, akik élni szerettek volt szavazati jogukkal. Voltak olyan szavazókörök, ahol órákon keresztül várakoztak a román állampolgárok, ezeken a helyeken az Állandó Választási Hatóság (AEP) engedélyével meghosszabbították a nyitvatartást, hogy mindenki leadhassa voksát. A győztes pártszövetség adja az elnököt A parlamenti helyek elosztását a Lisszaboni szerződés 14. cikke határozza meg. E szerint az uniós polgárok képviselete arányosan csökkenő módon történik. Egyetlen tagállamnak sem lehet több képviselője mint 96, és a legkisebb tagállamnak is minimálisan 6 képviselői helye van. A legtöbb szavazattal rendelkező európai párt (pártcsalád) listavezetője foglalhatja majd el az EU legmagasabb tisztségét, ő lesz az Európai Bizottság elnöke, ahogy ez történt a 2014. évi választásokat követően Jean-Claude Junckerrel. Az Európai szerződésben nincs kötelező jogi előírás arra, hogy a Bizottság elnökének valamelyik párt listavezetőjét kell megválasztani. Csak az szerepel, hogy az Európai Tanácsnak az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor kötelező figyelembe vennie az európai parlamenti választások eredményét. A bizottsági elnököt az Európai Tanács javaslatára az újonnan megválasztott parlament szavazza meg. Az Európai Parlamentben önálló frakció létrehozásához legkevesebb 7 tagállamból 25 parlamenti képviselő szükséges. HN-összeállítás